Online számlaadatküldés: adattartalom

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az adatszolgáltatásnak emberi beavatkozás nélkül, a számlázóprogramból automatikusan kell megtörténnie. Egy esetleges üzemzavar esetén kimaradó a számlák adattartalmát, az üzemzavar elhárulását követő 24 órán belül kell az adóalanynak az állami adó- és vámhatóság részére elektronikus úton továbbítania.

A számlázás módja a NAV számára indifferens 

Mind a papír alapú, mind az elektronikus számlákról elektronikusan kell adatot szolgáltatni a NAV felé. A számla lehet papír alapú vagy elektronikus. A papíralapú számla lehet nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla, illetve számlázási funkcióval rendelkező program használatával kibocsátott számla. Attól a számla még nem lesz elektronikus, hogy azt a számlázó szoftverből állítják ki. Ahhoz, hogy a száma elektronikusnak minősüljön, további feltételeknek kell megfelelnie. A valós idejű számla-adatszolgáltatás várhatóan még népszerűbbé teszi az elektronikus számlázást. 

Mi lesz a jelentendő adatok köre?

A valós idejű számla-adatszolgáltatást az adóhatóság egy olyan meghatározott adatszerkezetben és jól specifikált, programozott kommunikációs csatornán várja, amely mind adatstruktúrájában mind működésében teljesen független a jelenleg is érvényben lévő 2016-os adatexport-funkciótól. Ezen adatszerkezet az xsd-séma határozza meg. Fontos, hogy más adatszerkezet volt érvényben 2016-ban (az adatexport-funkció bevezetése során),és más érvényes 2018-ban. A végleges adatszerkezetet meghatározó rendelet a napokban jelent meg. 

Példa az xsd-sémára:

rsm blog kép

 

 

Ebben az xsd-sémában sokkal több adat szerepel, mint a számla kötelező tartalma. A számlázóprogramnak legalább az Áfatörvény szerinti kötelező számlaadat-tartalmat kell továbbítania a NAV-hoz. Ez az adóalany jogszabályi kötelezettsége lesz, de lehetőség van az ezen felüli adatok továbbítására is.

Az adóalany tehát határozhat úgy, hogy a kötelezőnél bővebb adatkört szerepeltet az adatszolgáltatásban, mint amit a jogszabály megkövetel. A számlaadatokat tartalmazó sémaállomány (xsd) lehetőséget biztosít az Áfatörvény szerinti kötelező adattartalmon felüli (az adózó saját döntése vagy például a jövedéki adóról szóló törvény előírása alapján feltüntetett) adatok szerepeltetésére is. 

Mi a különbség a teljesítés időpontja, a számla kibocsátásának kelte és a számla lezárása között?

A számlán teljesítési időpontként azt a napot kell feltüntetni, amikor az adott ügylet az Áfatörvény szabályai értelmében teljesítettnek minősül. Ez főszabály szerint az adóztatandó ügylet megvalósulását jelenti. Részteljesítés esetén a részteljesítés időpontját, előleg átadása esetén az esedékes előleg átvételének (jóváírásának) az időpontját, időszakos elszámolású ügyletekre pedig még ennél is speciálisabb szabályok vonatkoznak. Legtöbb esetben a számlát az adózó haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles kibocsátani, vagy erről gondoskodni. 

Általában a számlakibocsátással nem várnak és már a teljesítés napján számláznak. Ekkor a számla kibocsátása és a teljesítése ugyanarra a napra esik. Ezekben az esetekben elegendő egyetlen időpontot feltüntetni a számlán. Minden más esetben a számlán külön fel kell tüntetni a számla keltét és a teljesítési időpontot.

Adóeljárás - jogszabálytükör

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvényt 3 új jogszabály - az adóigazgatási rendtartásról szóló, az adózás rendjéről szóló, valamint az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvény - váltja fel 2018. január 1-jétől.

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja a régi törvény és az új törvények tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. 

Megrendelés >>

 

A számlakibocsátás kelte tehát az adott bizonylat tényleges kelte kell, hogy legyen. Ezt az időpontot a számlázóprogram elvileg nem engedheti „visszadátumozni” vagy „felülírni”. A teljesítés időpontját bizonyos esetekben viszont lehet, sőt kell a tényleges kiállításhoz képest korábbi időponttal ellátni.

Hasonlóképpen főszabály szerinti teljesítési időpontok esetén előre számlázni sem szabad, vagyis a számlázóprogramnak nem lehet olyan funkciója, amely ezt megengedi. Annak viszont nincs akadálya, hogy a jövőben teljesítendő ügyletekhez kapcsolódó számlákat előre előkészíti az adózó, lezárja, de a teljesítés napjáig nem állítja ki.

A kibocsátott számlához kapcsolódik a valós idejű számla-adatszolgáltatási kötelezettség.  

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary vezető adószakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • offshore, adóparadicsom, adóelkerülés

    Két újabb ország, a Bahama-szigetek, valamint Saint Kitts és Nevis került le pénteken az Európai Unió adóparadicsomokról összeállított feketelistájáról, amelyet tavaly decemberben hagytak jóvá.

  • forint

    A gyanú szerint csaknem egymilliárd forinttal károsította meg egy cégláncolat a költségvetést, az elkövetők külföldről beszerzett szója áfájával "ügyeskedtek" - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI-t.

  • gyár, robot

    Az automatizálás Magyarországon egymillió munkahelyre fog érdemi hatást kifejteni 2030-ig a mérsékelt ütemezési forgatókönyv alapján - állapította meg az MTI-nek eljuttatott tanulmányában a McKinsey vezetési tanácsadó cég.

  • InfoTandem: beruházások

    Történelmi rekordot értek el tavaly a beruházások, megközelítve a 6,5 ezer milliárd forintos szintet. A költségvetési szervek 59 százalékkal többet invesztáltak, mint egy évvel korábban. Az InfoTandem infografikája.

  • költözés, költöztetés

    Mi a jogi jelentősége, ha a munkavállaló elköltözik? Kötelező-e a munkavállalónak követnie a munkáltatót, ha a cég székhelyet vált? Összefoglaljuk, milyen teendői vannak a feleknek, ha a munkaviszony fennállása alatt valamelyikük elköltözik.