Orbán: adómentes vállalkozási zónák jöhetnek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mivel az Európai Unió nem fogadta el a válságadók hosszú távú fenntartását, e terheket a kormány olyan új adókkal váltja ki, amelyek állandó elemei lesznek a magyar gazdaságpolitikának – közölte Orbán Viktor miniszterelnök az InfoRádiónak adott interjúban, amelyben a kormány két éves munkáját értékelte. A kormányfő a nemzeti konzultációról, a kkv-k támogatásáról és a Takarékbankban való állami szerepvállalásról is beszélt.

A válságadók és az új adónemek viszonyáról szólva a miniszterelnök kifejtette: abban bíztak, hogy sikeres lesz az eurózóna válságának kezelése, és így a válságadókat három év után ki lehet vezetni, vagy ha a válság lassabban múlna el, akkor majd meghosszabbítjuk a rendszerben tartásukat. Az érintett bankok, nagy cégek az új, állandó adókkal maradnak a közteherviselés rendszerében.

Arra a kérdésre, hogy ezek szerint ezen adók mértéke és struktúrája megfelel majd a válságadókénak, a kormányfő – utalva a távközlési és a tranzakciós adóra – azt felelte, „itt már nincs titok”, hiszen be is jelentették ezeket: „van egy, amelyik a telekommunikációs cégeket sújtja, csak másképpen, lesz, amelyiket a bankoknak kell fizetniük, csak másképpen”, vagyis „a méltányos közteherviselés alanyai, pénzügyi szolgáltatók és multinacionális cégek nem változnak, csak a közcélokhoz való hozzájárulásuknak a módszere, a módja, a kiszámítása, az eszközrendszere változik meg”.

Munkahelyteremtés, vállalkozások támogatása

A rádióinterjúban Orbán Viktor szólt a munkahelyteremtésről is, amellyel kapcsolatban közölte: nem tud olyan EU-s országról, ahol a minimálbér alacsonyabb lenne, mint Magyarországon. Álláspontja szerint egyensúlyt kell találni, azaz támogatni kell a vállalkozásokat, mert munkahelyekre szükség van, de támogatni kell a minimálbér-emelést is, „hiszen az embereknek nemcsak dolgozniuk kell, hanem meg is kell tudniuk élni a munkájukból”. Ezért felteszik a kérdést az új nemzeti konzultációban: „inkább emeljük a minimálbért, vagy inkább ne emeljük, tekintettel arra, hogy akkor a vállalkozások versenyképessége csökken”.

A kis- és középvállalkozások támogatásának kérdésében két javaslatot tart vitára érdemesnek a kormányfő: az egyik a szabad vállalkozási zónarendszer bevezetése, amely alapján a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott területeken megpróbálhatnának adómentes vállalkozási zónákat létrehozni. A másik lehetőség az, hogy a kisebb cégek számára valamilyen egyszerű átalányadózást lehetne bevezetni.

A növekedést firtató kérdésre a kormányfő azt válaszolta, hogy termelési központokat kell létrehozni Magyarországon. Nekünk gyártelepeket kell létrehozni, végrehajtani egy modern újraiparosítást. Ez a folyamat zajlik. Újabb és újabb modern, korszerű, magas technológiai színvonalon teljesítő gyárak, üzemek nyílnak meg az országban, csak még több, sokkal több kellene belőlük – fejtette ki aminiszterelnök.. Ez azt is jelenti, hogy a termelő cégek inkább támogatást, míg a szolgáltatók általában inkább pluszterhelést kapnak.

A Magyarországról való elvándorlást firtató kérdésre a miniszterelnök úgy reagált: szerinte a közeljövőben áthelyeződik a növekedés és a gazdasági teljesítőképesség súlypontja Közép-Európába, ezért néhány éven belül várható egy visszaáramlás. Csökkenteni kellene ugyanakkor a kiáramlást is – emelte ki -, amihez elsősorban munkalehetőségre van szükség.

Lakossági megtakarítások ösztönzése

A Takarékbankban való állami szerepvállalás tervéről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: ez „egy átfogó hadműveletnek a része”. Felidézte, hogy már a 2010-es választás előtt több körben is tárgyalt a magyar takarékszövetkezeti szektor vezetőivel az ágazat megerősítéséről, és most, hogy a Takarékbank német tulajdonosai úgy döntöttek, kiszállnak, lehetőség nyílik az állami szerepvállalásra. Így a takarékszövetkezetekkel „megegyezve, együttműködve, néhány új jogszabályt megalkotva egy rendkívül erős, stabil, a lakossághoz nagyon közel álló, számukra könnyen elérhető, sőt számukra a megtakarításokon keresztül tulajdonosi részvételi lehetőséget is kínáló pénzügyi szolgáltatói intézmény jöhet majd létre” – emelte ki, hozzátéve, hogy a Takarékbank megvásárlása csak az első lépése a tervnek.

Megismételte továbbá azt a kormányzati célkitűzést, hogy a lakossági megtakarítások minél magasabbak legyenek, s hogy elérhessék az állampapír-vásárlás körülbelül tíz százalékát. „Nem értettem sohasem, hogy a magyar emberek, akiknek van megtakarításuk, miért engedik át ezt az üzletet a külföldieknek, miért nem a magyar emberek vásárolják meg az állampapírokat, és akkor ők keresnének rajta sokkal többet, mint egy egyszerű betéten, szemben a nyugati bankárokkal és brókerekkel, akik viszont megveszik ezeket a papírokat, és elég jó hozamot keresnek rajta” – magyarázta, közölve: mindezek miatt a jövőben olyan akciókat indítanak, hogy a befektetni akaró magánszemélyek interneten és a lehető legkisebb erőfeszítéssel, akadály nélkül tudjanak vásárolni jó hozamot biztosító magyar állampapírt.

A teljes interjú az Inforádió honlapján olvasható és meghallgatható.

---