Összekuszálhatja az adórendszert a nép
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sokkulcsos áfára, új átalányadóra és a különadók fenntartására kap vélhetően felhatalmazást a kormány a friss nemzeti konzultáció nyomán. Az adózásra vonatkozó konkrét kérdések közül néhány feszegeti a hazai és az uniós jogrend kereteit.
Két lap, a hvg-hu és a Népszabadság is közölte a kedden nemzeti konzultációra bocsátott 16 kérdést. Népszavazás ugyan nem tartható adózási kérdésekről, de a nép most a közteherviselés számos fontos részletéről véleményt formálhat a hatalom birtokosainak kérésére. Az adózásra vonatkozó konkrét kérdések közül néhány feszegeti a hazai és az uniós jogrend kereteit. A kérdések közül jó néhányban már döntött a kabinet, így a válaszok utólagos felhatalmazást jelenthetnek.
Az Adó Online kiemel az adózásra vonatkozó néhány felvetést, és azokat megkísérli értelmezni, majd közli a teljes kérdéssort.
Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás lehetőségét, így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a válság közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megsegítésére – szól a konzultáció első felvetése. Nem vállalunk nagy rizikót azzal, ha a úgy véljük: a válaszadók többsége az új, kedvezményes adó bevezetésére szavaz. A voksok azonban megkeverik az eva utódjának tartott új adó eddigi koncepcióját. Bár Matolcsy György korábban 30 fős alkalmazotti létszámtól vezette volna be a kedvezményes átalányadózás – ez a magyar cégek elsöprő többségét, több mint 90 százalékát érintette volna, a kabinet konvergenciaprogramjában, a Széll Kálmán Terv 2.0-ban más szerepel. A dokumentumból nem derül ki, mihez kötik az új adózási formában való részvételt, de az igen, hogy az új adóban nem szerepel majd az áfa, pénzforgalmi szemléletű lesz (vagyis a be nem folyt, de kiszámlázott jövedelem után nem kell adózni), és a kabinet a kiadások és a bevételek egyszerű nyilvántartását ígérte – átalányadózáshoz pedig a kiadások pontos nyilvántartása nem feltétlenül szükséges. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő véleményét az ügyben itt olvashatja.
Vannak, akik szerint továbbra is méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között akkor is, ha ez ellentétes az EU elvárásaival. Mások szerint a bankoknak és nagyvállalatoknak kisebb részt kell vállalni a válság terheiből, így tudják eredményessé tenni gazdálkodásukat és segíteni a gazdaságot – szól a negyedik kérdés. Szinte kockázatmentesen itt is a különadó-párti voksok többségére tippelünk. Csakhogy: az EU átmenetileg engedélyezte csak a szektorális különadók bevezetését, a hatályos törvények ennek szellemében a különadók ütemezett kivezetéséről szólnak (azok 2014-től szűnnének meg teljesen), ráadásul a kormány számtalan egyezséget között a szektorok érdek-képviseleti szerveivel ugyanerről. Orbán Viktor miniszterelnök közölte: a különadók fenntartásának pártján áll, és vélhetően a konzultáció során gazdagodik az uniós és a hazai jogszabályokkal, valamint a kormány korábbi ígéretével ellentmondásban álló felhatalmazással.
Vannak, akik szerint az lenne a méltányos, ha az általános forgalmi adó érzékenyebb lenne, vagyis a létfenntartáshoz szükséges cikkek után alacsonyabb, a luxuscikkek után viszont magasabb áfát kellene fizetni. Mások szerint nincs erre szükség – szól a konzultáció utolsó előtti kérdése. A hatályos uniós jogszabályok kizárják, hogy az áfa rendszere a mostaninál érzékenyebb legyen, mert a közösségi joganyag két normál és egy kedvezményes áfakulcsot ismer – pont annyit, amennyi most Magyarországon van. Az Adó Online-nek korábban nyilatkozó szakértők elvi és gyakorlati okokból egyaránt ellenezték a többkulcsos áfa rendszerének bevezetését. Az elvi kifogás szerint nem tudjuk, ki fogyaszt, így nem tudjuk, kit is támogatunk: például így adókedvezménnyel támogatná a magyar közösség a külföldiek bizonyos vásárlásait, csakúgy, mint az illegális jövedelmeket elköltőket. A pragmatikus kifogás szerint a cégek adminisztrációját rendkívül bonyolítaná a sokféle áfakulcs: gondoljunk csak arra, hogy egy pékség ötvenféle termékét különböző kulcsok alá kellene besorolni. Ráadásul az átláthatatlan rendszer a csalás melegágyát jelenti. Vélhetően a konzultáción nyert felhatalmazását a kabinet az EU ellenében nem tudja majd érvényesíteni.
A kormány a nemzeti konzultáció során minden bizonnyal felhatalmazást kap a válaszolók többségétől a minimálbér folyamatos emelésére, a közműcégek államosítására vagy ellehetetlenítésére, a devizahitelesek további megsegítésére és szabad vállalkozási zónák kialakítására is.
| A konzultáció 16 kérdése
1. Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás lehetőségét, így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a válság közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megsegítésére.
2. Vannak, akik szerint adó- és járulékmentessé kellene tenni azok bérét, akik már nyugdíjba mehetnének, de tovább dolgoznak. Mások azt mondják, nem kell segíteni a nyugdíjas korúakat, hogy a munka világában maradjanak.
3. Vannak, akik szerint a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Mások szerint nem kell tovább támogatni a családokat.”
4. Vannak, akik szerint továbbra is méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között akkor is, ha ez ellentétes az EU elvárásaival. Mások szerint a bankoknak és nagyvállalatoknak kisebb részt kell vállalni a válság terheiből, így tudják eredményessé tenni gazdálkodásukat és segíteni a gazdaságot.
5. Vannak, akik szerint a magyar kormánynak kiemelten támogatnia kellene a nők, különösen a kisgyermekes anyukák munkába állását. Mások szerint erre nincs szükség, a kisgyermekes anyuka inkább maradjon otthon a gyermekével.
6. Vannak, akik szerint szükséges a minimálbér folyamatos emelése a magyar emberek biztonságos megélhetése érdekében. Mások szerint nincs szükség a minimálbér emelésére, mert az rontja a cégek versenyképességét.
7. Vannak, akik szerint adókedvezményt kellene kapni azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Mások szerint az adókedvezmény nem ösztönöz munkahelyteremtésre.
8. Vannak, akik szerint az államnak több eszközzel, jobban kellene segítenie a fiatalokat az elhelyezkedésben. Mások szerint a fiatalok elég segítséget kapnak az államtól.
9. Vannak, akik szerint a munkanéküliség által leginkább sújtott területeken szabadvállalkozási zónák kialakítására lenne szükség. Külföldi példák bizonyítják, hogy az ilyen zónákban, ahol az új vállalkozások komoly adókedvezményeket kapnak, gyorsan tudnak nagyszámú munkahelyet teremteni a helybelieknek. Mások szerint nem kell szabadvállalkozási zónákkal ösztönözni a munkahelyteremtést.
10. Vannak, akik úgy gondolják, az államnak vissza kell szorítania a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. Mások szerint nem kell föllépni a monopóliumok ellen; rendjén van, hogy a nagyhal megeszi a kishalat.
11. Vannak akik szerint nem szabad megengedni, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat (víz, villany, gáz, szemétszállítás, távfűtés) biztosító cégek, üzletek haszonra törekedjenek, és ezért köztulajdonban kell tartani őket. Mások szerint helyes, hogy ezek a vállalatok profitérdekeltek.
12. Vannak, akik szerint az ország legnehezebb sorsú településein támogatni kell olyan szociális szövetkezetek működését, amelyek hasznos pénzkeresetet biztosítanának azoknak, aki korábban csak segélyekből tudtak megélni. Mások szerint nem segítenek az ilyen megoldások.
13. Magyaroroszág sokat tett eddig a bajba jutott devizahitelesek megmentéséért a kilakoltatási moratórium bevezetésével, a kedvezményes végtörlesztés és az árfolyamgát rendszerével, de vannak, akik szerint ez nem elég, további lépések szükségesek. Mások szerint nem kell többet tenni a devizahitelesekért.
14. Vannak, aki úgy vélik, méltányos lenne a válság idején, ha az alacsonyabb jövedelműek a cafetériát készpénzben kapnák. Mások szerint a cafetéria rendszeren nem kell változtatni, mert a bérkompenzáció elegendő segítség a kisebb keresetűeknek.
15. Vannak, akik szerint az lenne a méltányos, ha az általános forgalmi adó érzékenyebb lenne, vagyis a létfenntartáshoz szükséges cikkek után alacsonyabb, a luxuscikkek után viszont magasabb áfát kellene fizetni. Mások szerint nincs erre szükség.
16. Vannak, akik szerint a kormánynak a válság idején is meg kell védenie a nyugdíjak vásárlóértékét. Mások szerint erre nincs lehetőség.
|
