Pénzmosás: új kötelezettségeket hoznak a törvénymódosítások

mkvkok_kis
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A 2017. június 26-án hatályba lépett 2017. évi LIII. törvény, a Pmt. (és ez alapján a 2017. évi LII. törvény, a Kit.. is) külön szolgáltatói körként nevesíti könyvvizsgálói tevékenységet végzőket és a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőket - ez eddig sem volt másként, az egyéb rendelkezések viszont sok újat hoztak.

A könyvvizsgáló esetében a felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, míg a többi szolgáltatói vonatkozásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás Elleni Információs Iroda. A vonatkozó törvényekben meghatározott kötelezettségeket azon természetes és jogi személyek, akik mindkét felügyeleti szerv kontrollja alá tartozó szolgáltatói körben tevékenységet gyakorolnak, mindkét minőségükben teljesíteniük kell (így többek között belső szabályzat és kockázat értékelés készítése, kijelölt személy bejelentése vonatkozóan). Az alábbiakban elsősorban a könyvvizsgálók oldaláról tekintjük a szabályozási változásokat.

A pénzmosás általánosságban az illegálisan szerzett vagyon származásának leplezése és legális forrásból származóként feltűntetése. E folyamat jellemzően három lépésben írható le. Első mozzanat az illegális forrásból származó vagyon elhelyezése a pénzügyi rendszerben (Placement), második lépés az előzőek szerinti vagyon és annak eredete közötti távolság megteremtése (Layering), végül pedig a „tisztára mosott” pénz visszaáramoltatása a legális gazdaságon keresztül az eredeti tulajdonoshoz, ekkor már törvényes eredetűként feltűnve azt (Integration). {Michael J. Anderson MBA, Tracy A. Anderson JD, LLM, CPA: Anti-Money Laundering: History and current developments, Journal of International Banking Law and Regulation 2015., 30 (10), 521-531.).Az egyértelműen látható, hogy az illegális pénzáramlás árt a pénzügyi ágazat integritásának, stabilitásának és megítélésének {2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv Preambulum (1)}. A pénzmosáshoz kötődő tranzakciók becsült volumene világszinten 2%-5/%-a az összes ország egyesített GDP értékének (továbbiakban: GWP) az IMF becslése szerint. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODOC) 2009-es kutatásának eredménye ezzel összhangban azt állapította meg, hogy a drogkereskedelem és szervezett bűnözés a GWP 3,6 %-át tette ki és a GWP 2,7 % -át a pénzmosással érintett, fenti bűncselekményekből származó vagyon jelentette. Ezzel egyidejűleg az OECD mellett működő Pénzügyi Akciós Munkacsoport, a FATF ügyvivő titkára, David Lewis a napokban Sri Lankán tartott 20. éves találkozó alkalmából tartott beszédében kiemelte, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás fenyegetése soha nem volt még a mostaninál jelentősebb. Olyan jelentős tehát ez a probléma, amelyet uniós és nemzetközi szinten kell kezelni. A büntetőjogi megoldás továbbfejlesztésén túl elengedhetetlen a pénzügyi rendszer pénzmosásra és terrorizmusfinanszírozásra történő felhasználásának a célzott és arányos megelőzése {2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv Preambulum (1)-(4)}.  A pénzmosás elleni harc folyamatos öntudatra ébredését és a pénzmosás, terrorizmus finanszírozás további terjedését, új módszerek feltűnésének hatását jól mutatja az Európai Uniós szintű szabályozás evolúciója. Míg az első vonatkozó irányelv a pénzmosást még csak a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szempontjából határozta meg, és kizárólag a pénzügyi ágazatra rótt kötelezettségeket, addig a második, bővített, az előző irányelv hatályát mind a szabályozott bűncselekmények, valamint a foglalkozások és tevékenységek tekintetében. A harmadik irányelv már a terrorizmus finanszírozását is felölelte. A most hatályos, 2015. június 26-án hatályba lépett 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4. Irányelv, továbbiakban Irányelv) a pénzmosás elleni küzdelem még hatékonyabbá tétele érdekében egy kiterjedtebb, és jóval szigorúbb eszközrendszert határoz meg. Ennek az Irányelvnek a tagállami jogba ültetése és megfelelő rendelkezések kialakítása valósult meg a 2017. június 26-án lépett 2017. évi LIII. törvénnyel (továbbiakban Pmt., vagy Törvény).

A könyvvizsgálók (és természetesen minden szolgáltató) számára legfontosabb, szem előtt tartandó gyakorlati tudnivaló, hogy a Pmt. egységesíti és szigorítja a kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazandó szankciókat. Ehhez igazodóan a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (Kkt.) 173/A §-a is módosult, amely korábban mindössze két szankciót ismert (felhívás a jogszabályoknak megfelelő eljárásra, valamint fegyelmi eljárás kezdeményezése), ami az új Pmt. hatályba lépésétől hatra bővült. Ezek között megtaláljuk akár a jogszabályi kötelezettségeken alapuló könyvvizsgálói tevékenységtől való akár 3 éves eltiltás lehetőségét is, de valamennyi alkalmazható szankciók helyett, vagy mellett 100 ezer forinttól 400 millió forintig terjedő pénzbírság is kiszabható lesz. A megerősített szankciórendszer mellett további visszatartó erőt jelenthet, hogy a szolgáltatókra kirótt szankciókat és intézkedéseket elrendelő jogerős határozatokat a felügyeleti szerv (a Kamara, illetve a könyvvizsgálókon kívüli szolgáltatók esetében a NAV) honlapján közzé kell tenni úgy, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetők legyenek.

Nézzük azonban röviden a kapcsolódó teendőket körvonalazó legfontosabb törvényi változásokat!

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések tekintetében változás, hogy a régi Pmt. kockázatérzékenységi alapon minimum és maximum adatkört meghatározó rendszeréhez képest mostantól az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során adatvédelmi okokból már csak a törvényben konkrétan meghatározott adatokat rögzítheti a szolgáltató. Kiemelendő, hogy az új Pmt. már nem tesz különbséget a belföldi és külföldi ügyfél esetében rögzítendő adatok között. A törvény továbbra is lehetőséget ad a szolgáltatóknak arra, hogy egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végezzenek, azonban lényeges, hogy ezt csak a belső szabályzatában előzetesen rögzített, azon alacsony kockázatú esetkörök vonatkozásában tehetik meg, amelyeket belső kockázatértékelés alapján kell meghatározni.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

Az Irányelv és ezáltal a Pmt. által promotált kockázatérzékenységi alapon történő megközelítéssel összhangban a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és üzleti kapcsolatok, ügyletek esetében viszont fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések meghatározása és elvégzése szükséges. Az új törvény, az Irányelvnek megfelelve, előírja az üzleti kapcsolatra vonatkozó információk naprakészen tartását, amelyet legalább ötévente kötelezően el kell végezni az adott ügyfélkapcsolat vonatkozásában (kockázatérzékenységi alapon azonban ez elvégezhető az ötéves időtartamnál hamarabb, gyakrabban is).

A tényleges tulajdonos fogalmi köre kiegészül azzal, hogy tényleges tulajdonos az a természetes személy is, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett. A szolgáltató köteles a nyilatkozatban megadott adatkör ellenőrzésére. Kiemelendő, hogy ehelyütt a törvény kifejezett, aktív tevékenyéget vár el a szolgáltatóktól, így a könyvvizsgálóktól is, vagyis nem elég a nyilatkozat beszerzése, az abban foglaltak ellenőrzése is szükséges. (Ezen ellenőrzés módjára és a könyvvizsgálók szempontjából megvalósítható gyakorlatára, figyelemmel az általuk ténylegesen hozzáférhető adatbázisokra és a rendelkezésükre álló eszköztárra, a Kamara külön iránymutatást kidolgozását tervezi.) Az Irányelveben előírt, tényleges tulajdonosi központi adatbázis létrehozása érdekében meghatározott, a tényleges tulajdonosi információk továbbításával kapcsolatos követelmények teljesítésének azonban még nem kell eleget tennie a szolgáltatóknak, tekintettel arra, hogy a központi nyilvántartás jogszabályban történő létrehozására még nem került sor.

A Pmt. hangsúlyozottan épül a kockázatalapú megközelítésre, így a szolgáltatók a törvény értelmében kötelesek írásban belső kockázatértékelést készíteni; illetve gondoskodni annak naprakészen tartásáról. A jogalkotó, figyelembe véve ez egyes szektorok (banki szektor, árukereskedők, ügyvédek, közjegyzők, könyvviteli tevékenységet folytatók) eltérő sajátosságait, lehetőséget biztosít arra, hogy a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban a szektorspecifikus kockázatok és esetkörök rögzítésre kerüljenek a felügyeletet ellátó szerv által, amely esetben az egyedi kockázatelemzés mellőzhető lesz. A Kamara például célszerűnek és indokoltnak tartja a könyvvizsgálói szektor szolgáltatóinak mentesítését az egyedi kockázatértékelés elvégzésének kötelezettsége alól, így a törvény szerint kötelezően kibocsátásra kerülő útmutató részét fogja képezni egy ilyen kockázat értékelés.

A Törvény a régi Pmt. bejelentési rendszerét kívánja fenntartani azzal a különbséggel, hogy a bejelentési kötelezettség a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény mellett kiegészül a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló tényre, adatra, körülményre utaló bejelentési kötelezettségre is.  A bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény felmerülését a régi Pmt. alapján a szolgáltató vezetője, a segítő családtag és az alkalmazottja volt köteles vizsgálni, ugyanakkor az új Pmt. az alkalmazott helyett valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban álló személyre kiterjeszti a vizsgálati kötelezettséget. A bejelentésre vonatkozó információ elérhető a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közleményében.)

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is! Az akció részleteiért kattintson ide!

Megrendelés >>

 

A Pmt-ben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató, a korábbi szabályozáshoz hasonlóan, köteles belső szabályzatot készíteni (az ennek a kötelező elemeit meghatározó NGM rendelet kihirdetése a napokban várható). Az új Pmt. hatálybalépésekor már működő szolgáltatóknak legkésőbb 2017. szeptember 30-ig kell átdolgozniuk a belső szabályzatukat és a szabályzat átdolgozásának megtörténtét a felügyeleti szerv, így könyvvizsgálók esetében a Kamara illetékes területi szervezete felé írásban igazolniuk szükséges azt. A kamarai útmutatóban rögzített egységes szabályzat szövegével megegyező tartalmú belső szabályzat életbeléptetése esetén a hatálybaléptetésről, valamint (amennyiben erre megelőzően nem került sor) a kijelölt személy(ek) nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről szóló határozatot kell a szolgáltatónak megküldenie a kamara illetékes területi szervezete elnökségéhez az előzőek szerinti határidőben. A belső szabályzat az átdolgozást (módosítást) követően végrehajtott első ellenőrzés keretében kerül jóváhagyásra, az egységes szabályzat belső szabályzatkénti elfogadása esetén a jóváhagyás automatikus lesz. A Pmt. hatálybalépése után tevékenységüket megkezdő szolgáltatók a tevékenység megkezdését követő 45 napon belül kötelesek kidolgozni a belső szabályzatukat, amit a fentiekben leírtak szerint kell jóváhagyásra benyújtaniuk.

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni nemzetközi küzdelem másik ága az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT), valamint az Európai Unió által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében a fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok, azaz korlátozó intézkedések (szankciók) foganatosításáról szóló határozok meghozatala. Ezeket az ENSZ és az EU tagállamoknak végre kell hajtaniuk. Ebben a körben jelennek meg a terrorizmus és terrorizmus-finanszírozás elleni korlátozó intézkedések; a tömegpusztító fegyverek elterjedése (az ún. proliferáció és proliferáció-finanszírozás) elleni korlátozó intézkedések és az egyes országokban elkövetett cselekményekért felelős természetes és jogi személyek, egyéb entitások ellen bevezetett korlátozó intézkedések. Ennek megfelelően lépett hatályba a 2007. évi CLXXX. törvényt hatályon kívül helyező, és tartalmában is jelentős módosulásokat hozó, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (továbbiakban: Kit.), amely immár kiterjeszti hatályát az ENSZ BT pénzügyi és vagyoni korlátozásokat elrendelő határozataira. 

A Kit. szorosra fűzi azonban a kapcsolatát az új Pmt.-vel is, ugyanis az érintett alanyi kör és intézményi struktúra azonosságára tekintettel több esetben (pl. a személyi hatály, a felügyeleti eljárás és intézkedések, a belső szabályzat készítési kötelezettség és a bejelentéstételi kötelezettség vonatkozásában) visszautal a Pmt. meghatározott rendelkezéseire, illetve felhasználja a Pmt. által biztosított eszközrendszert és intézményi struktúrát. Ezzel összefüggésben például a Kit-ben foglaltaknak megfelelő könyvvizsgálói működés ellenőrzése a kamarai hatósági eljárás részévé vált. Ennek értelmében a Kamara Minőségellenőrzési Bizottsága felügyeleti eljárása a könyvvizsgálók Kit-nek való megfelelése ellenőrzésére is ki kell terjednie; a nem megfelelés pedig a Pmt-ben meghatározott szankciók alkalmazását vonja maga után.

E körben a szolgáltató első, a törvény szerint 2017. július 26-ig teljesítendő kötelezettsége kijelölni azt a személyt, aki a Kit. szerinti esetleges bejelentéseket haladéktalanul továbbítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás Elleni Információs Iroda (a továbbiakban: FIU) felé. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet, ugyanakkor nem tiltja a jogszabály, hogy a Kit. és a Pmt. szerinti kijelölt személy ugyanaz legyen. (Kapcsolódó információk itt).

A szolgáltató további, egyik legfontosabb kötelezettsége a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok, valamint az ENSZ BT határozatok kiadásának és változásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ennek a gyakorlati jelentősége annak lehetővé tétele, hogy az elrendelt korlátozások késedelem nélküli végrehajtása biztosított legyen. Uniós szinten jelenleg 56 darab, rendeletben meghatározott intézkedéscsoport van hatályban, míg az ENSZ BT 2017. július 6-án frissített összesített listája 650 magánszemélyt, 372 jogi személyt és egyéb csoportot tartalmaz. A Kamara a honlapján a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról továbbra is tájékoztatást tesz közzé és azt folyamatosan aktualizálja.

A Kit-ben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére is köteles a könyvvizsgáló belső szabályzatot készíteni, amely a Pmt-ben meghatározott belső szabályzatnak a részét képezheti. A belső szabályzatra, annak hatályba léptetésére és jóváhagyására a Pmt. és a Pmt-hez kapcsolódóan fentebb részletezett szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A cikk szerzője:
dr. Simon-Petró Eszter, LL.M, jogi előadó
Magyar Könyvvizsgálói Kamara

mkvkok_nagy

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • zászló

    Macron francia államfő alíárta a rendeleteket, hétvégén tiltakozók mennek majd az utcára.

  • NAV

    Egy hetük maradt a bejelentésre azoknak a vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak, amelyek már tavaly vagy azelőtt székhelyszolgáltatást vettek igénybe, és ez az idén sem változott: a székhelyszolgáltató adatairól szeptember 29-ig kell bejelentést tenniük a NAV-nak - közölte az adóhivatal.

     

  • Fotó: shutterstock

    Jövő év január elsejétől jelentősen átalakul az adópereket és azokat megelőző adóeljárásokat szabályozó jogi környezet. A hat új eljárási törvény egyfelől jelentősen gyorsítja, és ezzel hatékonyabbá teszi az eljárásokat, ugyanakkor nagyobb figyelmet is követel a vállalatoktól. A Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői arra figyelmeztetik a vállalatokat, hogy már az idén megindult eljárásokra is vonatkozhat a jövő évi szabályozás. Az iroda szakmai rendezvényén elhangzott, az adózóknak a jövőben a szokásosnál nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az adóellenőrzésekre, mert akár már eljárásjogi alapon is fontos bizonyítékok felhasználásától eshetnek ki.

  • benzin

    A csökkentéssel a benzin átlagára 351 forintra mérséklődött, a gázolajé 353 forint maradt.

  • cafeteria

    Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteria-elemek köre, de a túl szigorú feltételek miatt csupán alig néhány esetben vették azt igénybe. Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek. A BDO Magyarország Adó Online-hoz eljuttatott elemzése bemutatja, hogy a tervezett változások hogyan bővíthetik az igénybe vevők körét.