Pénzt oszt az újbaloldal Görögországban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Radikális minimálbér- és nyugdíjemeléssel kezdené a válságkezelést a Sziriza. A görög választásokon győztes párt később igazságos és progresszív adórendszert és az oligarchák megadóztatását ígéri – feltéve, ha meg tud egyezni az ország hitelezőivel.


A papírformának megfelelően a szélsőbaloldalinak mondott Sziriza nyerte a görög választásokat. A maoistától a zöldekig különböző ideológiai áramlatokat integráló párt a szavazatok 36,3 százalékával a képviselői helyek csaknem felét szerezte meg, így koalícióra kényszerül. Alekszisz Ciprasz és pártja így vagy úgy, de felforgatja Európa gazdaságát.

Szép számok takarják a katasztrófát

Eredményes volt a makroszámok terén a Görögországot hitelező trojka (az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) által megkövetelt, megszorításra alapozó gazdaságpolitika: a költségvetés elsődleges egyenlege (amelybe nem számítják bele az adósságtörlesztést) évek óta pozitív, idén a tervek szerint 3-5 százalék között lesz, míg az ország külkereskedelmi egyenlege 1 százalékos pozitívumot mutat, szemben a válság kezdetekor (2008-9-ben) mért 14 százalékos hiánnyal.

Csakhogy közben a válság elmúlt hat évében eltűnt a görög GDP negyede, a háztartások bevételének harmada, a munkanélküliség pedig csaknem 30 – a fiatalok körében pedig időnként több mint 50 – százalékos. A görögök harmada a szegénységi küszöb alatt él nyugdíj- és egészségbiztosítás nélkül, míg 18 százalékuk éhezik. Legalább 150 ezren hagyták el hazájukat a megélhetés reményében.

A hat éve tartó, egymást követő megszorítási hullámok (adóemelések, elbocsátások, fizetéscsökkentések az állami szférában) oly mértékben vetették vissza a gazdaságot, hogy a GDP-arányos államadósság 176 százalékos.

Pénzt pumpálna a Sziriza

A választásokon győztes Sziriza programjában azt ígéri, hogy kivezeti az országot a hitelek és megszorítások egyre mélyülő spiráljából (állításuk szerit az ország által kapott hatalmas összegű hitelek 86 százaléka adósságtörlesztésre ment), elhárítják a szociális katasztrófát, beindítják a fogyasztást – így a gazdasági növekedést -, és igazságos adórendszert vezetnek be.

A Thesszaloniki Programnak nevezett pártprogram ígérete szerint többek között

  • 751 euróra emelik a minimálbért (ez nagyjából 240 ezer forint),
  • a 700 eurónál kevesebb nyugdíjjal rendelkezők 13. havi nyugdíjat kapnak (1 263 000 nyugdíjast érint az intézkedés),
  • a szegénységi küszöb alatt élő 300 ezer család ingyen áramot kap (náluk már kikapcsolták a szolgáltatást),
  • 300 ezer jövedelem nélküli család étkezési támogatást kap,
  • a biztosításukat elvesztők ingyenes orvosi és fogorvosi ellátásban részesülnek,
  • és a tartósan munkanélküliek ingyen utazhatnak.

Az intézkedések költségét csökkentené az a mintegy 2 milliárd eurónyi megtakarítás, ami a különböző adó- és járulékkedvezmények eltörléséből származna, ezen túl pedig a Sziriza jelentős bevételeket vár a görög gazdaság egy-két oligarchájának megadóztatásából.

A radikális baloldali párt ezek után érdemben átalakítaná a gazdaság szerkezetét: újraértelmezné az állam szerepét, államosítaná a bankrendszer egy részét, keményen fellépne a nagy cégek adócsalásaival szemben és progresszivitáson alapuló adórendszert vezetne be.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. 

További információ és megrendelés >>

Páratlanul nagy a bizonytalanság

Közép- és hosszú távú programját a Sziriza kevéssé részletezte, és nem feltétlenül politikai érdekből; Görögország szinte minden következő perce a hitelezőivel való megegyezésen múlik. Márciusig az országnak 4,3 milliárd eurónyi adósságot kell törlesztenie, amire – mondanunk sem kell – önerőből nem képes.

Alekszisz Ciprasz választóinak azt ígérte: eléri, hogy Görögország összesen 240 milliárd eurós adósságának felét engedjék el, és az országot benntartja az eurózónában. Eddig a hitelezők és az EU gazdaságpolitikájának irányítói hallani sem akartak ekkora adósságleírásról, és a törlesztések kigazdálkodását tekintették az egyetlen járható útnak.

A kormány megalakulása után elinduló tárgyalásokon így látszólag két, összeférhetetlen álláspont találkozik; a megállapodásnak és a kudarcnak is számos, megbecsülhetetlen következménye lehet. Hogy csak néhányat említsünk: összeomolhat-e az eurózóna egyik gazdasága? Ki lehet-e lépni a valutaunióból? Lehet-e precedensértékű a görög adósság-elengedés? Működhet-e az uralkodó, neoliberális gazdaságfilozófiával tökéletesen ellentétes gazdaságpolitika?

Görögország az EU kevéssé jelentős tagállama: lakossága és GDP-je is egyaránt mindössze az eurózóna 2 százaléka. Ezzel együtt az ottani események meghatározóak lesznek az egész kontinensen.

(Forrás: BBC, The Guardian, Financial Times, Jacobin)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).