Reklámadó: kezdődik a bevallási hajsza


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pénteken hatályba lépett a reklámadóról szóló törvény, amely szerint jövő csütörtökig be kell vallani az éves adót, és a felét be is kell fizetni. Sokak számára megnyugtató, hogy az adófizetésre nem kötelezett cégeknek bevallást sem kell készíteniük, viszont az iparág mostantól nyilatkozatok gyűjtésébe kezdhet. Az Adó Online tanácsokat ad a bevallási hajsza kezdetén.


A pénteken, augusztus 15-én hatályba lépő jogszabály alapján a reklámadót a NAV honlapján szintén péntektől elérhető 1494 jelű nyomtatványon kell bevallani; ez szolgál önellenőrzésre és pótlásra is.

Azonnali teendők

A nyomtatvány kitöltési útmutatójában a NAV egyértelműsíti: adófizetésre nem kötelezett adóalanyoknak adóelőleget sem kell fizetniük, és bevallást sem kell tenniük. Emlékeztetőül: évi 500 millió forint reklámbevétel alatt nem kell reklámadót fizetni (az adó kulcsa 0 százalék), valamint ha a reklám közzétevője erről nyilatkozatot nem bocsát ki (pl.: Google, Facebook), akkor a reklámadó alanya a reklám megrendelője, de csak akkor, ha havonta összesen több mint 2,5 millió forintot költ el ezen a módon reklámra – erről részletesen később szólunk.

A reklámadó-előleget (később ennek kiegészítését, majd az adó teljes összegét) a 10032000-01079081-es költségvetési számlára kell befizetni, melynek neve „NAV Reklámadó bevételi számla”, az adónemkód pedig 300.

Az adó alanyainak idén kivételesen augusztus 20-ig kell megállapítaniuk és bevallaniuk egész éves adójukat, amit két egyenlő részletben, augusztus 20-ig és november 20-ig kell befizetniük; mivel augusztus 20-a munkaszüneti nap, így a bevallást és az első részlet befizetését augusztus 21-ig kell megtenni. Az adóelőlegeket ezután decemben 20-ig kell kiegészíteni az adóévi várható fizetendő összegre.

A legfontosabb módosítás

A július 15-i Magyar Közlönyben megjelent módostások érdemben írták át a már elfogadott jogszabályt.

Itt került a törvény szövegébe a nyilatkozat, amelynek gyűjtése adótanácsadók véleménye szerint nemcsak kötelező, hanem elemi érdeke is az érintetteknek. A törvény szerint a reklámadó alanyainak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán (vagy más okiraton) nyilatkozniuk kell arról, hogy az adókötelezettség őket terheli.

Amennyiben ez a nyilatkozat elmarad, akkor a reklám megrendelője válik az adó alanyává, méghozzá akkor, ha az általa reklámra költött összegek havi összértéke meghaladja a 2,5 millió forintot; ilyenkor az összeghatárt meghaladó rész 20 százaléka az adó, amelyet a tárgyhónapot követő hó 20-ig kell bevallani és megfizetni. Az elsőre nehezen érthető szabályok nyilvánvalóan olyan szolgáltatókra vonatkoznak, mint a hazai onlne reklámpiaci tortából egyre nagyobb szeletet kihasító Google és Facebook: a két világcég például nyilván nem fog nyilatkozatot adni arról, hogy magát a magyar reklámadó alanyának tekinti, így az itt elköltött hirdetések után – a havi 2,5 milliós összeghatár felett – a reklámozó fizet.   

A nyilatkozatok gyűjtése azoknál a cégeknél is nagy jelentőséggel bír, amelyek nem fizetnek reklámadót, így adóbevallást sem tesznek: revízió esetén a nyilatkozatok igazolják, hogy a reklámadó-bevételük nem érte el az adóköteles szintet. Mivel a törvény augusztus 15-től hatályos, indulhat a nyilatkozatok gyűjtése.

Az egy hónapja kihírdetett törvénymódosítás a fentieken túl bevonja a jogszabály fogalmi körébe a reklámértékesítő ügynökségeket, és pontosítja, hogy az idei adóalap miként és mennyivel csökkenthető: e szerint „Az  adóalany csökkentheti a  2014. évben kezdődő adóév adóalapját – legfeljebb annak erejéig – a  társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1) bekezdése vagy az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával, feltéve, hogy a  2013. évben kezdődő üzleti évben az  adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív”. A módosítás ezen túl pontosítja a reklámadó alanyainak körét és az adóalap fogalmát is.

Áfa törvény és számlázás szabályainak gyakorlati alkalmazása

Ízelítő a tematikából:

  • Gyűjtő számla
  • Számla korrekciók szabályai
  • Az adóalap meghatározása, valamint az adóalap utólagos csökkenésének esetei és elszámolása
  • A külföldi fizetőeszközben kifejezett ellenértékes ügyletről kibocsátott számla sajátossága

Előadó: Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV

Bővebb információ és jelentkezés>>

Büntető progresszivitás

A gyors és érdemi változtatás nem módosított a reklámadó keményen progresszív kulcsain; ezek szerint az adó mértéke

  • az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
  • az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék,
  • az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20 százalék,
  • az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30 százalék,
  • az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40 százalék.

A kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell vonni, és az adót ennek arányában kell elosztani a társaságok között, hogy a cégek szétdarabolásával az adót ne lehessen csökkenteni.

Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

Cikkünk írásakor egyébként még nem állt rendelkezésre egységes törvényszöveg; az eredeti jogszabályt itt találja, érdemi módosítását pedig itt.

Változhat még

Az internetes tartalomszolgáltatók nem veszik ki részüket a közteherviselésből, ezért újabb változások lesznek a reklámadóról szóló törvényben – mondta  L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Napi Gazdaságnak. A politikus – aki a reklámadó beterjesztője – korábban még egyértelműbben fogalmazott az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülése után, amikor azt mondta: előterjesztésének eredeti célja, hogy multinacionális internetes cégeketet – amelyek a nem növekvő magyar reklámköltésből egyre nagyobb szeletet hasítanak ki – rávegye az adófizetésre.

A politikus által nemzeti protekcionizmusnak nevezett adópolitikai cél megvalósítása szép feladat, mert a nemzetközi internetes óriáscégek saját hazájukban sem jeleskednek az adófizetés terén.

Adómozaik 2015

1. nap – 2014.11.24.

10.00-11.00 – Art – Dr. Kovács Ferenc
11.00-12.00 – Tao – Dr. Németh Nóra
12.00-13.00 – ebédszünet
13.00-14.00 – Számvitel – Tóth Mihály
14.00-15.30 – ÁFA – Sike Olga

2. nap – 2014.11.25.

10:00-11:30 – Tb, ellátások – Farkasné Gondos Krisztina
11.30-11.45  – szünet
11:45-13.15  – Járulékok – Széll Zoltánné
13:15-14:15 – ebédszünet
14.15-15.45 – SZJA – Dr. Andrási Jánosné

Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.