Rendezvények adózása a személyi jövedelemadózásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy vállalkozás vagy bármely más szervezet, hivatal, intézmény életében vannak olyan alkalmak, amikor az ünneplés, a vendégül látás, ajándékok juttatása elkerülhetetlen, netán elvárt a társadalmi szokások szerint. Ezért gyakori kérdés, hogyan lehet minél kisebb közteher mellett megrendezni az ünnepségeket, fogadásokat, csapatépítő programokat, miként lehet ajándékot adni. Mindezek mellett a karitatív szervezetek által adott juttatások vagy jótékonysági estek alkalmával befolyt adományok célba juttatása is fontos szempont a szervező számára egy-egy rendezvényt követően. E témakörben foglaljuk össze az adózási kérdéseket.


1. Általános tudnivalók

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 70. §-a sorolja fel többek között azokat az egyes meghatározott juttatásokat, amelyek után a kifizetőt terheli az adó, függetlenül attól, hogy e juttatások a magánszemély jövedelmének minősülnek. Amennyiben az adó a kifizetőt terheli, akkor jövedelemnek a juttatás értéke minősül, az adó alapja pedig az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett a nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

2. A juttatások adókötelezettségének esetei

2.1. Reprezentáció és üzleti ajándék

E témakörben a leggyakoribb kérdések közé tartozik, hogy a hivatali, üzleti célból adott ajándékok utáni adófizetési kötelezettség miként alakul, valamint hogy az egyes rendezvények tekinthetők-e reprezentációs alkalomnak.

Az Szja-tv. 70. § (2) bekezdésében foglaltak szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni az Szja-tv. előírásai szerinti adómentes juttatásokat.

Adómozaik 2015

1. nap – 2014.11.24.

10.00-11.00 – Art – Dr. Kovács Ferenc
11.00-12.00 – Tao – Dr. Németh Nóra
12.00-13.00 – ebédszünet
13.00-14.00 – Számvitel – Tóth Mihály
14.00-15.30 – ÁFA – Sike Olga

2. nap – 2014.11.25.

10:00-11:30 – Tb, ellátások – Farkasné Gondos Krisztina
11.30-11.45  – szünet
11:45-13.15  – Járulékok – Széll Zoltánné
13:15-14:15 – ebédszünet
14.15-15.45 – SZJA – Dr. Andrási Jánosné

Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont

Az Szja-tv. 3. § 26. pontja határozza meg a reprezentáció fogalmát. Az idevágó rendelkezés szerint reprezentációnak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) minősül azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Mint látható, az Szja-tv. 3. § 26. pontja alapján akkor minősülhet reprezentációnak a vendéglátás, ha az kizárólag a törvényben meghatározott esemény, rendezvény alkalmával történik.

Annak eldöntéséhez, hogy az adott rendezvény megfelel-e a reprezentáció fogalmi meghatározásának, az összes körülményt mérlegelni kell. Amennyiben a rendezvény nem felel meg a 3. § 26. pontjában foglaltaknak – mert például célját, helyszínét, időtartamát stb. tekintve nagyobb mértékben a vendéglátásról, a szabadidő kellemes eltöltéséről, nem pedig a hivatali, szakmai, üzleti eseményről szól –, akkor a vendéglátás és a szabadidő-program költsége az Szja-tv. 70. § (3) bekezdés b) pontja szerinti juttatásnak minősül.

A törvényi feltételeknek megfelelő esemény, rendezvény lehet például egy üzleti tárgyalás, szakmai rendezvény, igazgatósági ülés, vagy az állami ünnepről való megemlékezés. Magyarországon kizárólag az augusztus 20-a minősül állami ünnepnek.

Így nem tekinthető reprezentációs eseménynek többek között a március 15-én vagy az október 23-án tartott ünnepségek alkalmával nyújtott vendéglátás, a nemzetközi nőnap, május elseje, a munkahelyi közösségek értekezletei. Az ilyen eseményeken történő vendéglátás adókötelezettségére az általános szabályok alkalmazandók.

Ugyancsak reprezentációs alkalom az adott egyház hitélete szerinti egyházi ünnep (karácsony, húsvét, pünkösd, hanuka stb.), valamint a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján kialakult vendéglátás.

Az előzőekben felsorolt alkalmakkor valamennyi résztvevő (ideértve a cég alkalmazottait is) vendéglátása reprezentációnak minősül. A rendezvényen részt vevő vendégek szállás- és utazási költsége is reprezentációként számolható el, míg a kifizetővel munkaviszonyban vagy más jogviszonyban álló, vagy a rendezvény lebonyolításában részt vevő (munkát végző) személyek utazására és szállására fordított összeget viszont nem kell a reprezentációs költségekbe beszámítani, ugyanis az említett személyek esetében hivatali, üzleti utazásról van szó, így az utazás és a szállás kifizető által viselt költsége az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján a jövedelem számításánál figyelmen kívül hagyható.

A szakmai rendezvény helyszínéül bérelt terem díja a kifizető tevékenységével összefüggésben felmerülő költség, és nem tartozik a reprezentációs kiadások körébe. Amennyiben pl. a szakmai rendezvény vacsorával zárul, de a vacsorára nem a rendezvény helyszínén, hanem egy vendéglátóhelyen kerül sor, akkor viszont az éttermi vacsorához bérelt különterem díja is a reprezentációs költség részét képezi.

Reprezentációs alkalomról nem kizárólag az adott cég által, hanem az anyacég vagy harmadik személy által szervezett rendezvények esetében is lehet beszélni.

Példa
Egy cégcsoporthoz tartozó külföldi társaság a cégcsoport munkavállalói számára olyan rendezvénysorozatot szervez, amelynek részét jelentik a sportrendezvények, a vetélkedők, illetve a vacsora is. Amennyiben magyar munkavállalók utazási költségeit (repülőjegy), illetve részvételi díját a cégcsoport magyar tagja viseli, kérdés, hogy a magyar társaság által viselt költségek elszámolhatóak-e reprezentáció címén.

Egy olyan rendezvény, amelynek célja hangsúlyozottan a cégcsoporton belüli együttműködés, kommunikáció hatékonyságának a növelése, a cégcsoport kultúrájának az erősítése, eredményeinek ismertetése, a cégcsoport tagjának tevékenységével összefüggő szakmai rendezvénynek tekinthető. Erre tekintettel a rendezvénysorozaton részt vevő magyar munkavállalók költségeinek megtérítése a magyar társaság szempontjából reprezentációnak tekinthető.

A reprezentációs események alkalmával, vagy azon kívül a magánszemélyek gyakran kapnak üzleti ajándékot is, de ennek a juttatásnak nem kell feltétlenül egy adott rendezvényhez, alkalomhoz kapcsolódnia.

Az Szja-tv. 3. § 27. pontja szerint üzleti ajándéknak – alkalomtól és értékhatártól függetlenül – a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány) minősül. Ellentétben azzal, hogy a reprezentációs eseményen a rendező kifizető alkalmazottjai is részesülhetnek reprezentációban, üzleti ajándékot nem kaphatnak.

Fontos azt is leszögezni, hogy üzleti ajándék címén nem adható a kifizetőt terhelő adó mellett értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Ugyancsak nem adható természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, ékszerutánzat, érme akkor, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek.

Általános érvényű szabályként fontos megjegyezni: ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor tekinthető kifizetőt terhelő adó szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az Szja-tv. 70. § rendelkezéseinek.

2.2. Speciális szabályok

Kivételes szabály vonatkozik a diplomáciai események kapcsán Magyarország képviseletében nyújtott vendéglátásra és ajándékozásra.

Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.19. b) pontja értelmében adómentes a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék; a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja.

Előfordulhat, hogy egy belföldi illetőségű magánszemély külföldi szervezettől, cégtől kap üzleti ajándékot, vagy külföldön látják vendégül. Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés s) pontja alapján az ilyen címen megszerzett bevételt a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni akkor, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség.

2.3. A reprezentáció, üzleti ajándék juttatása társas vállalkozás keretén kívül

A reprezentációt és az üzleti ajándékot terhelő adókötelezettség szempontjából kivételes szabályok vonatkoznak az Szja-tv. 70. §-ának (2a) bekezdésében meghatározott szervezetekre. Az Szja-tv. 70. § (2a) bekezdése alapján, ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), akkor mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Az Szja-tv. 70. § (5) bekezdésének b) pontja szerint elszámolt éves összes bevétel alatt a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevételt kell érteni.

A minimálbér éves összege a 2014-ben 101 500 forint.

Az adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni a bevallási és adófizetési kötelezettséget.

A minimálbér 25 százalékát meghaladó egyedi értékű üzleti ajándék esetén a juttatás egésze adóköteles. Ebben az esetben a juttatás után megállapított személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást az említett szervezeteknek a juttatást követő hónapban a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallaniuk és az adót megfizetniük.

Más a helyzet akkor, ha egy egyesület az általa megszervezett rendezvényen az alapszabályában foglaltaknak megfelelően, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben biztosítja a tagjai részére – az általuk befizetett tagdíjra tekintettel – az esemény szakmai részét követően az ételek, italok elfogyasztását. Ebben az esetben ugyanis az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazható, azaz nem minősül bevételnek a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatás, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja.

Mindez azt jelenti, hogy az egyesület által a rendezvény végén nyújtott vendéglátás során a magánszemélyeknek az elfogyasztott ételekkel, italokkal összefüggésben nem keletkezik személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, és a vendéglátást nyújtó egyesületnek sem kell személyi jövedelemadót és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie és bevallania, hiszen a tagjai részére megszervezett rendezvény keretében nem egyes meghatározott juttatásként (reprezentációként) biztosítja az étel- és italfogyasztást.

3. Konferenciákhoz, továbbképzésekhez kötődő hivatali, üzleti utak

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem az Szja-tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

Az Szja-tv. 3. § 10. pontja alapján hivatali üzleti útnak minősül többek között a belföldi és a külföldi kiküldetés, ideértve a szakmai konferencián, továbbképzésen való részvételt is.

A szakmai konferenciákon biztosított étkezés – feltéve, hogy annak költségét a kifizető, munkáltató viseli – ugyancsak hivatali, üzleti úthoz kapcsolódó, adóköteles juttatásnak minősül. Maga az étkezés és egyéb szolgáltatások értéke nélküli részvételi díj az Szja-tv. 4. § (2) bekezdése alapján minősülhet olyan bevételnek, amelyet a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni akkor, ha a konferencián történő részvétel a munkakör betöltéséhez, a kifizető tevékenységéhez kapcsolódó ismeretek megszerzését szolgálja.

Ha a részvételi díj nem tartalmazza a vendéglátás költségeit, akkor ezeken az eseményeken történő vendéglátás az eseményt rendező kifizető által nyújtott reprezentációnak minősül. Ilyen eset, ha a rendezvény szervezője például ingyenesen biztosítja az asztalokon elhelyezett aprósüteményt, üdítőt. Amennyiben a rendező adott esetben a szakmai rendezvény megszervezésével, lebonyolításával egy erre szakosodott céget bíz meg, a juttató ekkor is a megbízó marad.

Más a helyzet akkor, ha a részvételi díj a rendezvényen történő ellátás költségeit is magában foglalja. Ekkor nincs szó reprezentációról, hiszen a „vendéglátás” költségeit nem a rendező kifizető állja. Amennyiben az ilyen szakmai rendezvényre a magánszemélyt a munkáltatója, kifizetője küldi el, és a részvételi költséget is ő állja, akkor a „vendéglátásra” eső rész az Szja-tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a hivatali üzleti úthoz kapcsolódó adóköteles juttatásnak minősül, és az adó fizetésére a költséget ténylegesen viselő, a magánszemélyt oda delegáló kifizető kötelezett.

Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó juttatás lehet a munkáltató, kifizető által a kiküldetés helyszínén biztosított étkezés mellett más egyéb szolgáltatás is. Szolgáltatás formájában nyújtott juttatás például, ha a szakmai elfoglaltságot követően a munkavállalók különböző programokon (például kiránduláson) ingyenesen vehetnek részt.

Ha a konferencia szervezője a részvételi díjban felszámolta az étkezést és az egyéb szolgáltatásokat, akkor az említett juttatások értékéről igazolást kell kiállítania annak érdekében, hogy a küldő munkáltató, kifizető eleget tudjon tenni az adókötelezettségének. Nem szükséges igazolást kiállítani akkor, ha a konferencia szervezője a részvételi díjról kiállított számlán külön tételben tünteti fel az említett összegeket.

Lepsényi Mária az Adó szaklap 2014/10. számában megjelent cikkéből a fentieken túl mindent megtudhat a csekély értékű ajándékról, az egyidejűleg több magánszemélynek nyújtott juttatásról, az adómentesen adható juttatásokról, a jövedelem meghatározásáról és a juttatások közterhéről. Az Adó szaklap 2014/10. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).