Részmunkaidősök utáni járulékkedvezmény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerőpiacon hátrányos helyzetben vannak a pályakezdők, a munkanélküliek, a gyermeket vállalók, hozzátartozókat ápolók. Az ilyen személyeket foglalkoztató munkáltatókat a jogalkotó járulékkedvezményekkel kívánja ösztönözni. Az Adó szaklap 2011/8. számában megjelent cikk e kedvezményeket tekinti át, amelyből a részmunkaidősök alkalmazásához kapcsolódó kedvezményeket emeltük ki.

A részmunkaidős foglalkoztatási kedvezményt akkor veheti igénybe a munkáltatót, ha 2011. január 1-jét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő – terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült – munkavállaló munkakörét közvetlenül a visszatérését követően két, heti 20-20 órás részmunkaidős foglalkoztatásával tölti be.

Fontos tudni, hogy a kettő közül az egyik részmunkaidős foglalkoztatott mindenképpen a visszatérő munkavállaló kell, legyen, míg a másik munkavállaló vagy az lehet, akit korábban éppen a visszatérő dolgozó munkakörének az ellátására vettek fel, vagy a visszatérést követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására alkalmaznak. Lényeges különbség a Start Plusz-kártyás rendszerhez képest, hogy a részmunkaidős kedvezmény a gyermekgondozási ellátásról visszatérő saját, a munkáltatóval végig munkaviszonyban álló személy foglalkoztatásához, míg a Start Plusz-kártya egy új belépőhöz kapcsolódik.

A munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatottak után – munkavállalónként legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig – a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett csupán 20 százalékot fizet (18 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 2 százalék az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, ez utóbbin belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 0,7 százalék.) A 20 százalékos járulék alapja egyben szakképzési hozzájárulás alapját is képezi. Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után a járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a két részmunkaidős személy foglalkoztatása legalább egy évig fennáll, a kedvezmény azonban legfeljebb három évig jár. A járulékalapot a részmunkaidővel összefüggésben nem kell arányosítani, és a kedvezmény mindkét részmunkaidős munkavállalóval összefüggésben megilleti a munkáltatót.

További feltétel, hogy a munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatással a dolgozói létszámát a megelőző hónap átlagos statisztikai létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. (Az átlagos statisztikai állományi létszám növelése már önmagában azzal megvalósul, ha a gyesen lévő szülő visszajön dolgozni.) Kiemelendő ugyanakkor, hogy az átlagos statisztikai létszám megtartása nehéz feladat, hiszen nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba a szülési szabadságon lévők (a szülési szabadság első napjától), a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők (az ilyen jogcímű fizetés nélküli szabadságuk első napjától), a keresőképtelenné vált munkavállalók (egyhavi folyamatos betegség után), az egyhavi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők, az állásukból felfüggesztett személyek (az első naptól), a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók (a munkavégzés alól történő felmentés első napjától), továbbá a nem teljes munkaidőben (havi átlagban 60 munkaóránál alacsonyabb óraszámmal) foglalkoztatottak.

Erre tekintettel nem minősül ugyanakkor az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai létszámba, vagy munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.

Matlné Kisari Erika írása ezen felül részletesen ismerteti valamennyi járulékkedvezmény, így a pályakezdők foglalkoztatáshoz kapcsolódó Start-kártyához, a gyes melletti foglalkoztatáshoz kapcsolódó Start-plusz kártyához, az álláskeresők Start Extra kártyájához, valamint a közfoglalkoztatáshoz kötődő kedvezményeket is.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.