Ryan: sok milliárd áfa járhat vissza

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria dönthet arról, hogy kell-e a vállalkozásoknak áfát fizetnie olyan infrastrukturális beruházások után, amelyet ingyenesen adnak át például az államnak, vagy az önkormányzatnak – olvasható a Ryan adótanácsadó cég lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Tipikusan ilyenek a bevásárlóközpontokhoz, lakóparkokhoz épített közúti csatlakozások. Bár az átadás áfa kezelésére vonatkozó szabályok értelmezése már régóta sok bizonytalanságot okoz, az érintett cégek esetenként több száz millió forint áfát fizettek meg önként az adóhatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalását követve. A kérdés idén rendeződhet azzal az üggyel, amit a NAV az év elején vitt a Kúria elé. A precedensértékű döntéstől függően sok milliárd forint járhat vissza a vállalkozásoknak – írja közleményében a Ryan.

Több mint fél évtizede vitás az olyan ügyletekhez kapcsolódó áfa fizetés, amelyben a vállalkozások üzleti céljaik megvalósítása érdekében kénytelenek ingyenesen átadni valamilyen eszközt, vagy szolgáltatást.  „Az adóhatóság kezdetben az ilyen beruházás után az áfa levonását tagadta meg. Később ezt engedélyezte ugyan, de ekkor már az ingyenes átadás után kellett áfát fizetni. A gyakorlat tehát változott, de a lényeg nem: a vállalkozásnak vagy így, vagy úgy meg kell fizetnie az áfát a beruházás teljes értéke után ” – idézi a közlemény Harcos Mihályt, a Ryan globális adótanácsadó cég adószakértőjét.

A Kúria már több ügy kapcsán foglalkozott a kérdéskörrel, és eddig minden alkalommal a vállalkozások javát szolgáló ítéletet hozott. Az első, 2009-es ügyben a legfőbb bírói fórum annak a cégnek adott igazat, amely egy építkezését úgy tudta megvalósítani, hogy ahhoz a BKV tulajdonában álló síneket és vezetékeket át kellett helyeznie. A NAV szerint ez elsősorban a BKV tevékenységéhez kapcsolódott, ezért megtagadta a kiadások áfájának levonását. A Kúria viszont úgy foglalt állást, hogy a munkálatok elvégzése elengedhetetlen volt a beruházás megvalósításhoz, ezért a beruházó jogosan igényelte vissza az áfát.

2011-ben egy franchise-rendszerben működő nemzetközi vállalat ügye került a bírói testület elé, amely az egységes arculat érdekében térítésmentesen újította fel és bútorozta be a hálózatban működő cégek üzleteit. A NAV akkor úgy látta, hogy ez a kiskereskedők érdekeit szolgálta, ezért többszörösen is megbüntette a céget. Egyrészt a beruházás után az áfa levonásáért, másrészt az ingyenesen használtba adott bútorok utáni áfafizetés elmulasztásáért. A Kúria szerint viszont a boltfelújítás a franchise-rendszerben történő értékesítést szolgálta, ezért jogszerű volt az áfa levonása, és a bútorok után sem kellett áfát fizetni.

Hasonló kérdéseket vet fel az infrastrukturális beruházások térítés nélküli átadása, amelyről a Kúria eddig nem hozott érdemi, az áfa-kezelés kérdésében támpontot adó döntést. Ez főként azokat a zöldmezős beruházásokat – például lakóparkokat, autópályák melletti bevásárlóközpontokat – érinti, amelyek megközelítéséhez csatlakozást kell kiépíteni a közút-hálózathoz. A közútcsatlakozást jogszabály alapján kötelező átadni önkormányzati vagy állami tulajdonba, és az átadásra a legtöbb esetben térítés nélkül kerül sor. Egy ilyen ügyben nemrég a bíróság első fokon a NAV álláspontjával szemben foglalt állást. Döntése szerint az érintett vállalkozást megillette az áfa-levonási jog a közműépítés után, és a beruházással létrejött létesítmények ingyenes átadása miatt nem keletkezett áfa-fizetési kötelezettsége.

A NAV az ítélet miatt a Kúriához fordult, így a vita végére idén a legfőbb bírói fórum tehet pontot. „Ha a Kúria a hasonló ügyekben hozott döntések logikáját követve az elsőfokú bíróság döntését erősíti meg, azzal felülírhatja az elmúlt több mint öt év jogalkalmazási gyakorlatát. Mindez azzal járna, hogy az elmúlt években ezen a jogcímen – a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyöntetű tájékoztatásai alapján – önkéntesen megfizetett áfa visszajár. Ez eseteként több százmillió forint is lehet, összességében pedig sok milliárd forint sorsa múlik a döntésen” – hangsúlyozta Harcos Mihály, a Ryan adószakértője.

---