Saját vállalkozásban megvalósuló beruházás alapvető szabályai az áfa rendszerében

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Amikor gazdasági eseményeket „áfa-szemüvegen” keresztül kezdünk el nézni, akkor vannak olyan kérdések, amelyeket célszerű mindig feltenni, ha nem rutin ügyletekkel találkozunk.

A szakirodalom és véleményem szerint is az első kérdés, hogy a gazdasági esemény tárgya-e az általános forgalmi adónak. A második kérdés – ha már tisztáztuk a tárgyi hatály fennállását -, hogy az ügyletre a termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások szabályait kell alkalmazni. Álljunk is meg ezen a ponton, hiszen számos olyan esemény van, ami első látásra megtévesztő lehet elég, ha csak a címben szereplő saját vállalkozásban megvalósuló beruházást vesszük górcső alá.

Első látásra azt gondolhatnánk, mivel a beruházás szót olvassuk a címben, hogy szolgáltatásnyújtással van dolgunk. Valaki az embereivel, eszközeivel felvonul egy meghatározott helyszínen és több-kevesebb idő elteltével valami új dolgot hoz létre. Látszatra ez egy szolgáltatásnyújtás, azonban erre az Áfa törvény mégis a termékértékesítésekre vonatkozó szabályokat alkalmaztatja, hasonlóan a bizományosi ügyletekhez, vagy az építés-szerelés útján létrejövő ingatlanokhoz.

A saját vállalkozásban megvalósuló beruházás tehát egy termékértékesítés, amely két szakaszra bontható. Az első szakasz a beruházási fázis, amelyet az aktiválási fázis zár le. A beruházási fázisban zajlik az érdemi munka, anyagot szerez be, szolgáltatást rendel meg a gazdálkodó, saját emberei működhetnek közre a beruházás során, sőt akár a maga által előállított anyagokat, eszközöket is termelésbe vonhatja a cél megvalósulása érdekében. Fontos kiemelni, hogy bár név szerint „saját” beruházásról beszélünk, de ettől még nyugodtan rendelhetünk meg szolgáltatást cégünkkel nem kapcsolt viszonyban álló vállalkozástól.

A beruházás során felmerülő ügyletek adójogi megítélésének sarkalatos pontja, hogy a majdan létrejövő tárgyi eszközt milyen célra fogjuk felhasználni. Adóköteles tevékenységet, részben adóköteles tevékenységet, vagy nem adóköteles tevékenységet fog szolgálni az eszköz.

Ha adóköteles tevékenységet fog szolgálni: legegyszerűbb eset, a beruházási szakaszban felmerülő számlák áfa-tartalma levonható, egyéb feltételek teljesülése esetén vissza is igényelhető. Az aktiválási szakaszban, amikor a gazdálkodó megállapítja a beruházás után fizetendő adót, akkor is teljes egészében levonható az áfa.

 

Ha részben, vagy egyáltalán nem szolgál majd adóköteles tevékenységet az eszköz, akkor viszont a beruházási szakaszban nem alapíthat adólevonási jogot a bejövő számlák áfa-tartalmára. Ilyen esetben egyszerűen csak gyűjti őket, egyfelől a majdani fizetendő áfa-megállapítására, másfelől az aktiválás után megnyílik a lehetősége, hogy a korábban le nem vonható adót teljes egészében érvényesítse a felszámított adójával szemben. Még akkor is, ha egyáltalán nem szolgál adóköteles tevékenységet (levonási hányad: 0%) az eszköz.

Miért van ez? A magyar jogrend, hasonlóan a többi országhoz, nem engedi a kétszeres adóztatást. Márpedig ha egyszer (beruházási szakaszban) megtiltja a levonási jog gyakorlását, majd – az aktiváláskor - újra csak a levonási hányad arányában engedi a teljes beruházás után áfa levonását, akkor a gyakorlatban láthatnánk a kétszeres adóztatás gyakorlati megvalósulását. Ezt kiküszöbölendő döntött úgy a jogalkotó, hogy a korábban le nem vonható áfa-t mégis megengedi aktiválás után érvényesíteni.

Nézzünk egy egyszerű gyakorlati példát a fenti esetre. Sportegyesület ügyfelünk – aki építés-szereléssel foglalkozó munkatársat is alkalmaz – saját rezsis beruházás keretében újította fel sporttelepét. A felújítás engedélyköteles volt. Építőanyagot szerzett be 1500 eFt értékben, villany- és gázszerelési szolgáltatás vett igénybe 500 eFt értékben, burkolóanyagot szerzett be 100 eFt értékben, saját teljesítményű kőművesmunka értéke: 2500 eFt, saját teljesítményű burkolómunka értéke: 200 eFt. Az egyesült belépődíjas és szabadidősport eseményeket egyaránt szervez, bevételarányos megosztással állapítja meg a levonható adóját, levonási hányadosa: 20%. Az előbb ismertetettek szerint a beruházás során nem élhetett levonási jogával.

Aktiváláskor fizetendő és levonható adó:

Fizetendő adó: 4800 * 27% ÁFA = 1296 eFt

Levonható adó: (1500 + 500 + 100) * 27% ÁFA * 20% (levonási hányad) = 113,4 eFt

Aktiválás után levonható adó:

1500 + 500 + 100 = 2100 * 27% ÁFA = 567 eFt

 

Bizonylatolás

A saját rezsis beruházás végeztével kérdésként merülhet fel, hogy kell-e erről számlát kiállítani adózónak saját maga részére, tekintve hogy termékértékesítés történt, amelyhez adólevonási jog is kapcsolódhat. Az Áfa tv. 159. § (1) bekezdése alapján mivel a termék beszerzője nem tér el az értékesítő adóalanytól, így erről számlát sem kell kibocsátani. Amiről gondoskodni kell, az egy olyan számviteli bizonylat, amely alkalmas és igazolja az adóalap, valamint az adó összegének megállapítását. Erre a számviteli bizonylatra a törvény 127. § (1) bekezdés e) pontja alapján – a többi feltétel fennállása mellett – már lehet adólevonási jogot alapítani.

Saját vállalkozásban megvalósuló beruházás kezelése az Áfa-bevallásban:

Végül ne feledkezzünk meg a beruházás helyes bevallásbeli szerepeltetéséről sem, amelynek nem is a fizetendő részként megállapított adó bevallása okozhat gondot, hiszen erre egyetlen sor szolgál, hanem a levonható részt kell több soron vallani. Az az adózó, aki beruházási szakaszban élhet a levonási jogával, az használhatja a „normál” beszerezésekre szolgáló sorokat (64-66. sor), de ne felejtse el kiemelni az összesen adatból a saját rezsis beruházáshoz kapcsolódó tételeket a 79. sorban. Aki nem élhet levonási jogával, ők nem szerepeltethetnek adatot a 79. sorban, hanem csak az aktiválás után, az összegyűjtött számlákat kell a 64-66. soron vallaniuk.

Aktiváláskor a 74. sor az, amibe a levonható adót kell beleírni. Véletlenül se írjuk a normál beszerezések számára (64-66. sor) feltüntetett sorokba a levonható részt. Ismerve a hivatal kapacitásainak szűkösségét, leterheltségét és idéntől már hivatalosan is ügyfélbarát attitűdjét, nem gondolom, hogy ilyen hibáért bírságra számíthat adózó, de kíméljük meg magunkat egy számunkra is csúcsidőszaki bevallásjavítástól!

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    Egy kis -és középvállalkozásnak minősülő adózó (kkv) esetében a beruházás kiemelkedően fontos. A cégek általában a beruházás kapcsán növekednek, fejlődnek. Azt, hogy egy kkv a beruházás kapcsán milyen kedvezménnyel élhet, a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) részletezi. Számtalan feltételt kell megvizsgálni, érdemes ezeket közelebbről is megnézni.

  • Fotó: shutterstock

    Azoknál a cégeknél, ahol jelentős az átterhelendő költségek volumene, fontos ezek helyes kezelése, hiszen ezen tételek a cég áfapozíciójára is hatással vannak. A helyes gyakorlat kialakítása már a kezdetektől fontos, de a kockázatok akkor is csökkenthetők, ha a cég menet közben észleli és módosít rendszerén. Áfaszempontból az egyik meghatározó tényező, hogy ki rendelte meg és kinek a terméket, szolgáltatást - írja az RSM blogja.

     

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • eu_zászló

    Az internetes kereskedelem fellendítése érdekében és az online vállalkozások támogatására áfacsökkentő új adószabályozást javasol az Európai Bizottság.

  • 2017

    Milyen változások lesznek a jövő évtől a kisebb adók és az Áfa rendszerében? Összeállításunkban elolvashatja a lényegi pontokat.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tiltakozik a cafeteria átalakítása ellen a Liga Szakszervezetek, mivel a tervezet szerintük a csökkenti a jövedelmeket.

  • Fotó: shutterstock

    Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal július 1-je után követi az étel- és italautomaták forgalmát.

  • Európai Unió

    Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság.

  • kieges

    Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.