Soká csapna le az OECD az adóoptimalizáló multikra

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Háromezer bilaterális adóegyezményt „egységesítene” az OECD a kettős nem adóztatás kiszűrése érdekében. Az RSM DTM blogbejegyzésében a kísérlet buktatóiról és távoli határidejéről is ír.

Jelen bejegyzésben a 15. számú akciótervet veszem górcső alá, amely a bilaterális (kétoldalú) kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmények módosítását célzó multilaterális (többoldalú) „eszköz” megvalósíthatóságát vizsgálja, amely vélhetően egyezmény formájában fog testet ölteni.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy egy ilyen multilaterális egyezmény egyfelől kívánatos, másfelől pedig jogi szempontból meg is valósítható. Kívánatos, mivel jelenleg körülbelül 3000 bilaterális egyezmény van érvényben globálisan, melyek mindegyikének egyenkénti módosítása óriási munkát jelentene az egyes országok számára és valószínűleg hosszú éveken keresztül elhúzódna. A multilaterális egyezmény kidolgozásának javaslatával a tanulmány elsődleges célja az, hogy a BEPS-szel kapcsolatos, nemzetközi szinten elfogadott intézkedéseket gyorsan és hatékonyan lehessen alkalmazni anélkül, hogy a globális szinten több ezer hatályos kettős adózatási egyezményt egyenként módosítani kelljen.

Ez azonban még csak az első – bár igen jelentős – lépés, ezután következik maga a gyakorlati megvalósítás, az egyezmény kidolgozása, amelyet az OECD és a G20 csoport 2015. év elején szándékozik egy nemzetközi konferencián megkezdeni. Az akcióterv elkészítésének határidejét 2 évben szabnák meg.

A kérdéskör súlyát jelzi, hogy ilyen multilaterális egyezmény a nemzetközi adózás területén (konkrét adótechnikai szempontból) precedens nélküli. Egyéb nemzetközi jogi területen létezik azonban bilaterális egyezményt módosító multilaterális egyezmény, így ezek alapul szolgálhatnak a 15. akcióterv esetleges megvalósítása során. Konkrét sikertörténet például a 2014. július 3-án 66 ország (beleértve a teljes G20 csoportot) által az információcserére vonatkozó multilaterális egyezmény aláírása, mely több mint 1 800 bilaterális egyezményt módosítását tette szükségtelenné.

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a multilaterális egyezmény a bilaterális egyezmények mellett működne és az egyezmények bilaterális jellegét a 15. akcióterv nem befolyásolja. Kizárólag és célzottan a BEPS-szel kapcsolatban felmerülő intézkedéseknél lenne multilaterális jellege a tervezett egyezménynek.

A riport kiemeli, hogy a multilaterális eszköz elsősorban a kettős adóztatási egyezmények módosítását szolgálja, azonban a szöveg sejtelmesen kitér arra, hogy egy ilyen egyezmény elvileg arra is alkalmas lehet, hogy a résztvevő országok belföldi adórendszereinek módosítására tett „vállalásokat is kinyilvánítson”. Egyelőre kérdéses azonban, hogy ez pontosan mit takar, és milyen módon lehet egyáltalán végrehajtani.

A multilaterális egyezmény egyértelmű előnyei ellenére a tanulmány felsorol néhány gyakorlati nehézséget, amelyre jelentős figyelmet kell majd szentelni, például: a meglévő bilaterális egyezmények hasonló rendelkezéseinek kiküszöbölése, a multilaterális egyezmény nyelvi nehézségei, az egyezmény aláírása és hatálybalépésének időpontja, egyéb multilaterális egyezményekkel való átfedések/ellentmondások kezelése, stb. Kérdéses például az is, hogy a multilaterális egyezmény milyen módon vonatkozhatna (ha ez egyáltalán lehetséges) két olyan országra, amelyek nem kötöttek egymással kettős adózatás elkerüléséről szóló egyezményt. A tanulmány azonban konkrét javaslatokat tartalmaz a gyakorlati nehézségek kiküszöbölésére.

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye
Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat. További információ és megrendelés >>

A tanulmány ezen kívül felsorol néhány olyan, az egyezmények bilaterális jellegéből származó szabályozást és visszaélés-típust, amelyek multilaterális szintre történő emelése potenciálisan kedvező hatást gyakorolhatna a hatékonyság és visszaélések korlátozása terén:

• bilaterális kölcsönös egyeztető eljárások (MAP) multilaterális szintre emelése;

• kettős illetőségből származó visszaélések;

• transzparens entitásokkal kapcsolatos szabályozások az ún. hibrid nem megfelelési megállapodások (hybrid mismatch arrangements) kontextusában (ehhez azonban a belföldi adórendszerek bizonyos szintű egységesítése is szükséges);

• „háromszögletű” struktúrák visszaszorítása, amelyek esetében két egyezményes ország, illetve egy harmadik országban található telephely szerepel;

• egyezmények alkalmazása során a kettős nem-adóztatás lehetőségének és a kedvezmények jogosulatlan igénybevételének megakadályozása.

A tanulmány szerint egy, a fentieket multilaterális szinten kezelő egyezményt (vagy egyezmény-csomagot) lehetne akár párhuzamosan működtetni a meglévő bilaterális egyezmények mellett.

Az összes lehetséges gyakorlati kihíváson felül azonban sokat sejtető utalás a tanulmányban a következő mondatrész: „Jelen tanulmány alapján az érdeklődő országok kidolgoznak egy multilaterális egyezményt…” Nyilvánvaló, hogy egy multilaterális egyezmény akkor lehet igazán sikeres, amennyiben ahhoz minél több ország csatlakozik, így a 15. akcióterv sikere vagy bukása múlhat azon, hogy mekkora lesz végül az érdeklődés az országok között e kezdeményezés irányába.

Összefoglalásként mindenesetre elmondható, hogy minden eddiginél erősebb a politikai akarat a BEPS korlátozására, mivel a jelenlegi, kettős adóztatást korlátozó bilaterális egyezményrendszer egyes elemei elősegítik az adóalap erózióját és a nyereség mesterséges áthelyezését, amely kettős nem-adóztatáshoz vezet. A BEPS tanulmány az egyezményekkel történő visszaéléseket tartja az egyik legsúlyosabb problémának, amelyet lehetőleg gyorsan és hatékonyan orvosolni kell. Ez a feladat hatalmas kihívás elé állítja a résztvevő országokat, ugyanakkor egyedi lehetőség is a nemzetközi adózás talán még soha nem látott megreformálására.

Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014

1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014 Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén. 2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014 Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások. A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér! 2014. november 11-12. Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet!

A multilaterális egyezmény befejezésére az OECD 2 éves határidőt tűzött ki célul 2015-től kezdődően, amely után még az egyezmény egyes országok általi ratifikálására is szükség lesz. Ez alapján kijelenthető, hogy az egyezmény – és ezáltal a teljes BEPS intézkedéscsomag – 2018. január 1-je előtti hatályba lépése kevéssé valószínű. Elég csak arra gondolni, hogy a szöveg véglegesítéséhez mindenképpen meg kell várni az összes többi BEPS akcióterv befejezését, amely a jelenlegi tervek szerint 2015 szeptemberében várható. Így egyelőre még azt is nehéz megbecsülni, hogy az egyezmény-tervezet mikor fog napvilágot látni.

A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere, nemzetközi adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---