Súlyos bírság lehet a CbC jelentés elfeledéséből

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A tavalyi és a hamarosan végződő 2017-es üzleti évet érintően is nyilatkozni kell a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak december 31-ig, ha el akarják kerülni az adóhatóság által kiróható súlyos bírságot, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Az országonkénti jelentés az új típusú háromszintű transzferár nyilvántartás egyik eleme, amely a multinacionális vállalatcsoportok működésének megismerését és a különböző adókockázatok feltérképezését segíti az adóhatóságok számára. Az új nyilvántartási rész legfőbb célja, hogy azon országok adóhatóságai, ahol a vállalatcsoport egyes cégei adóalanyok, nagyobb rálátással bírjanak a multinacionális vállalatcsoport egészére, beleértve annak tevékenységét, működését, pénzügyi eredményeit, a befizetett, valamint az esetlegesen be nem fizetett adókat. Az új szabályozás az OECD nemzetközi adóelkerülés megakadályozására irányuló akciótervének (BEPS – Base Erosion and Profit Shifting) 13. akciópontjára épül, amelynek alapján a transzferár dokumentációs előírások egy újfajta dokumentációs elemmel, a CbC jelentéssel bővülnek.

Az adatszolgáltatási kötelezettség minden olyan vállalatcsoportot érint, amelynek az adatszolgáltatás évét megelőző pénzügyi év összevont (konszolidált) beszámolójában a bevétel elérte a 750 millió eurós összeget.

 

„A törvény értelmében a multinacionális nagyvállalatoknál a végső anyavállalat kötelezett elsődlegesen a jelentés benyújtására, vagyis amennyiben egy magyar vállalkozás a hazánkban is működő vállalatcsoporton belül a magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalat szerepét tölti be, akkor a NAV-nak szükséges benyújtani a jelentést, ami a 16CBC nyomtatvány kitöltésével tehető meg” – mondta el Békési Orsolya, a Crowe FST transzferár tanácsadási területének igazgatója. Hozzátette: azt is érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy amennyiben a magyar csoporttag a kijelölt anyavállalat szerepét tölti be vagy önállóan jelentésre kötelezett csoporttagnak minősül, szintén jelentési kötelezettsége keletkezik. A CbC adatszolgáltatási kötelezettségen kívül egy külön nyomtatványon (17T201) azt is szükséges bejelenteni, hogy a magyar csoporttag milyen minőségben teljesíti az adatszolgáltatást.

Bejelentési kötelezettség abban az esetben is keletkezik, ha a magyar vállalat nem kötelezett az adatszolgáltatás benyújtására: ilyenkor a bejelentés tartalmazza a riport leadásával megbízott csoporttag nevét, valamint az érintett csoporttag adóügyi illetőségét. „Az NGM-től kapott információk alapján idén év végéig összesen két bejelentést szükséges tennie az érintett társaságoknak: a 2016-os és a hamarosan végződő 2017-es üzleti évek vonatkozásában” – hangsúlyozta a Crowe FST szakértője. A bejelentéseket a 17/T201 Bejelentő és változásbejelentő B06 lapján lehet megtenni. „Ebben az esetben különösen fontos, hogy amennyiben változnának a bejelentett adatok, azt 30 napon belül kell jelezni az adóhatóságnak, mivel a jelentés csúszása, vagy annak hibás kitöltése esetén a NAV akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatja az érintett cégcsoportot” – figyelmeztetett Békési Orsolya. Hozzátette: mindenképpen érdemes tehát olyan szakemberekhez fordulni, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek a transzferár dokumentáció helyes kezelésével kapcsolatban.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • adatforgalom, mappák

    A multinacionális vállalatoknak évente országonkénti jelentésekben (CbC Report) kell információt szolgáltatniuk főbb pénzügyi adataikról, valamennyi olyan adójogrendszer tekintetében, amelyben gazdasági tevékenységet folytatnak. 2017. március 10-én megjelent az a törvénytervezet, amelynek célja az országonkénti jelentésre vonatkozó automatikus információcsere-szabályok átültetése a hazai jogba.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

  • SZÉP kártya

    Pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon - tájékoztatták az MTI-t a kártyakibocsátó pénzintézetek.

  • 50 rubeles orosz aranyérme

    Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

  • robot

    A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

  • Fotó: shutterstock

    Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.