Súlyos bírság lehet a CbC jelentés elfeledéséből
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tavalyi és a hamarosan végződő 2017-es üzleti évet érintően is nyilatkozni kell a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak december 31-ig, ha el akarják kerülni az adóhatóság által kiróható súlyos bírságot, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Az országonkénti jelentés az új típusú háromszintű transzferár nyilvántartás egyik eleme, amely a multinacionális vállalatcsoportok működésének megismerését és a különböző adókockázatok feltérképezését segíti az adóhatóságok számára. Az új nyilvántartási rész legfőbb célja, hogy azon országok adóhatóságai, ahol a vállalatcsoport egyes cégei adóalanyok, nagyobb rálátással bírjanak a multinacionális vállalatcsoport egészére, beleértve annak tevékenységét, működését, pénzügyi eredményeit, a befizetett, valamint az esetlegesen be nem fizetett adókat. Az új szabályozás az OECD nemzetközi adóelkerülés megakadályozására irányuló akciótervének (BEPS – Base Erosion and Profit Shifting) 13. akciópontjára épül, amelynek alapján a transzferár dokumentációs előírások egy újfajta dokumentációs elemmel, a CbC jelentéssel bővülnek.
Az adatszolgáltatási kötelezettség minden olyan vállalatcsoportot érint, amelynek az adatszolgáltatás évét megelőző pénzügyi év összevont (konszolidált) beszámolójában a bevétel elérte a 750 millió eurós összeget.
„A törvény értelmében a multinacionális nagyvállalatoknál a végső anyavállalat kötelezett elsődlegesen a jelentés benyújtására, vagyis amennyiben egy magyar vállalkozás a hazánkban is működő vállalatcsoporton belül a magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalat szerepét tölti be, akkor a NAV-nak szükséges benyújtani a jelentést, ami a 16CBC nyomtatvány kitöltésével tehető meg” – mondta el Békési Orsolya, a Crowe FST transzferár tanácsadási területének igazgatója. Hozzátette: azt is érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy amennyiben a magyar csoporttag a kijelölt anyavállalat szerepét tölti be vagy önállóan jelentésre kötelezett csoporttagnak minősül, szintén jelentési kötelezettsége keletkezik. A CbC adatszolgáltatási kötelezettségen kívül egy külön nyomtatványon (17T201) azt is szükséges bejelenteni, hogy a magyar csoporttag milyen minőségben teljesíti az adatszolgáltatást.
Bejelentési kötelezettség abban az esetben is keletkezik, ha a magyar vállalat nem kötelezett az adatszolgáltatás benyújtására: ilyenkor a bejelentés tartalmazza a riport leadásával megbízott csoporttag nevét, valamint az érintett csoporttag adóügyi illetőségét. „Az NGM-től kapott információk alapján idén év végéig összesen két bejelentést szükséges tennie az érintett társaságoknak: a 2016-os és a hamarosan végződő 2017-es üzleti évek vonatkozásában” – hangsúlyozta a Crowe FST szakértője. A bejelentéseket a 17/T201 Bejelentő és változásbejelentő B06 lapján lehet megtenni. „Ebben az esetben különösen fontos, hogy amennyiben változnának a bejelentett adatok, azt 30 napon belül kell jelezni az adóhatóságnak, mivel a jelentés csúszása, vagy annak hibás kitöltése esetén a NAV akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatja az érintett cégcsoportot” – figyelmeztetett Békési Orsolya. Hozzátette: mindenképpen érdemes tehát olyan szakemberekhez fordulni, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek a transzferár dokumentáció helyes kezelésével kapcsolatban.
