Béren kívüli és más juttatások 2017-ben IV.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Cikksorozatunk 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze.

  1. rész

  2. Milyen külön rendelkezésekben nevesített egyes meghatározott juttatások adhatók?

Kifizetői közteher (összesen 43,66%) mellett adhatók a következők:

  • a munkáltatónál szabályozott juttatások [Szja tv. 70. § (1a) bekezdés];

  • az adóköteles biztosítási díj [Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pont];

  • az önkéntes pénztári célzott szolgáltatás [Szja tv. 70. § (3a) bekezdés];

  • a csekély értékű ajándék [Szja tv. 70. § (3) bekezdés a) pont];

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás [Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pont];

  • a cégtelefon magáncélú használata [Szja tv. 70. § (1) bekezdés b) pont, (5) bekezdés c) pont];

  • a céges rendezvények költsége [Szja tv. 70. § (3) bekezdés b) pont];

  • a reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem [Szja tv. 70. § (2) bekezdés].

Milyen szabályozott juttatásokat adhat a munkáltató?

Betartva azt a szabályt, hogy ha juttatást munkadíj helyett adná, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók [Szja tv. 1.§ (10) bekezdés], bármilyen értékben, bármely olyan nem pénzbeli juttatás adható 43,66% közteher mellett, amely

  • minden munkavállalónak elérhető azonos nagyságrendben,

vagy

  • minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján jár, és a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem azonos feltételekkel és módon (a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más, a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő közös ismérv alapján) határozza meg.

Ilyen szabályozott juttatás lehet pl. a munkavállaló és családtagjai javára kötött egészségügyi szolgáltatási szerződés alapján fizetett havi díj, a munkáltató nevére szóló számlával elszámolt ruhapénz, uszodabérlet, ingyenes italautomata-használat stb.

Ezek a juttatások társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak kifizetői közteher mellett nem adhatók, ugyanis a rendelkezés szempontjából munkáltatónak minősül

  • az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll,

  • munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján,

  • az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója,

azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés (Munka tv. 195.§) esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

A munkáltatónál szabályozott egyes meghatározott juttatásban részesíthető

  • a munkavállaló, ideértve a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is,

  • az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló,

  • az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik.

Amennyiben a juttatás feltételei, körülményei nem felelnek meg a törvényben előírtaknak, a juttatás értéke a magánszemély összevont adóalapba tartozó, az adott jogviszonyra jellemző (például munkavállaló esetében munkaviszonyból származó, nyugdíjas esetében egyéb) jövedelmének minősül.

Ilyen esetben a juttatás ugyanolyan közterhet visel, mint a pénzbeli jövedelem.

[htmlbox adokodex]

 

Milyen biztosítási díj lehet egyes meghatározott juttatás?

A kockázati biztosításnak nem minősülő személybiztosítások kifizető által fizetett díja tartozik ide, a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező adómentes díjú életbiztosítások kivételével [Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pont].

Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás:

  • Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

  • Balesetbiztosítás: az olyan betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás), amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.

  • Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.

Mit kell tudni az önkéntes pénztári célzott szolgáltatásról?

Célzott szolgáltatásként az önkéntes pénztár alapszabályában, illetve szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújthatók [Öpt. 12/A. §]. Ilyenek például az egészség-szűrési programok (menedzserszűrés), egészségmegőrző, betegség megelőző programok, természetgyógyászati szolgáltatások, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, sporteszközök diétás élelmiszerek árának támogatása. Ezek közül a munkáltató, illetve a támogató választja ki az általa nyújtani kívánt szolgáltatásokat, amelyek fedezetét a célzott szolgáltatás nyújtására általa befizetett összeg képezi.

A célzott szolgáltatás nyújtását vállaló munkáltatónak, illetve a támogatónak szerződést kell kötnie a pénztárral [Öpt. 12/A. § (4) bekezdés].

Fontos előírás, hogy célzott szolgáltatást a munkáltatói tag valamennyi, a pénztárban tag munkavállalója, a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell [Öpt. 12/A. § (3) bekezdés].

A célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül, utána a juttatásban részesülő magánszemélyeket nem terheli adókötelezettség, azt a befizetőnek kell teljesítenie [Szja tv. 70. § (3a) bekezdés].

[htmlbox cafeteria_ebook]

 

Kinek adható csekély értékű ajándék?

Csekély értékű ajándékot adhat – legfeljebb évi három alkalommal – a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány formájában [Szja tv. 70. § (3) bekezdés a) pont].

  • a munkáltató a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,

  • a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,

  • a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, továbbá

  • a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak,

  • a kifizető olyan magánszemélynek is, akinek az adóévben más jövedelmet nem juttat.

A társas vállalkozás annak a tagjának, aki nem alkalmazott is egyben, csak abban az esetben adhat kifizetői adózás mellett csekély értékű ajándékot, ha számára az adóévben más jövedelmet nem fizet (osztalékot sem).

A juttató a csekély értékű ajándékokról nyilvántartást köteles vezetni.

Folytatjuk.

 
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • pénzmosás

    Szigorodnak az ügyfél-átvilágítás és az ehhez kapcsolódó monitoring tevékenység szabályai a pénzügyi intézményeknél, az új rendelet előírásai csütörtöktől hatályosak - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

  • pénz

    Májusban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál az áprilisi 14,6 százalékos és a márciusi 12,8 százalékos növekedés után - jelentette  a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első öt hónapjában 12,1 százalékkal emelkedtek a bérek.

  • mobiltelefon

    Nem a NAV kér személyes adatot telefonon - figyelmeztet az adóhatóság Facebook-oldalán.

  • biztonsági őr

    A NAV munkatársai olyan őrzésvédelemmel foglalkozó bűnözői csoportra csaptak le, amely sem adót, sem járulékot nem fizetett, és ezzel több, mint 212 millió forint kárt okozott az államnak - adta hírül Facebook-oldalán az adóhatóság.

  • Rétvári Bence

     "Kevesebb, mint feleannyi orvos akart távozni, mint 2011-ben" Rétvári Bence államtitkár szerint.