Béren kívüli és más juttatások 2017-ben IV.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Cikksorozatunk 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze.

  1. rész

  2. Milyen külön rendelkezésekben nevesített egyes meghatározott juttatások adhatók?

Kifizetői közteher (összesen 43,66%) mellett adhatók a következők:

  • a munkáltatónál szabályozott juttatások [Szja tv. 70. § (1a) bekezdés];

  • az adóköteles biztosítási díj [Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pont];

  • az önkéntes pénztári célzott szolgáltatás [Szja tv. 70. § (3a) bekezdés];

  • a csekély értékű ajándék [Szja tv. 70. § (3) bekezdés a) pont];

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás [Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pont];

  • a cégtelefon magáncélú használata [Szja tv. 70. § (1) bekezdés b) pont, (5) bekezdés c) pont];

  • a céges rendezvények költsége [Szja tv. 70. § (3) bekezdés b) pont];

  • a reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem [Szja tv. 70. § (2) bekezdés].

Milyen szabályozott juttatásokat adhat a munkáltató?

Betartva azt a szabályt, hogy ha juttatást munkadíj helyett adná, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók [Szja tv. 1.§ (10) bekezdés], bármilyen értékben, bármely olyan nem pénzbeli juttatás adható 43,66% közteher mellett, amely

  • minden munkavállalónak elérhető azonos nagyságrendben,

vagy

  • minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján jár, és a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem azonos feltételekkel és módon (a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más, a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő közös ismérv alapján) határozza meg.

Ilyen szabályozott juttatás lehet pl. a munkavállaló és családtagjai javára kötött egészségügyi szolgáltatási szerződés alapján fizetett havi díj, a munkáltató nevére szóló számlával elszámolt ruhapénz, uszodabérlet, ingyenes italautomata-használat stb.

Ezek a juttatások társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak kifizetői közteher mellett nem adhatók, ugyanis a rendelkezés szempontjából munkáltatónak minősül

  • az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll,

  • munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján,

  • az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója,

azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés (Munka tv. 195.§) esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

A munkáltatónál szabályozott egyes meghatározott juttatásban részesíthető

  • a munkavállaló, ideértve a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is,

  • az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló,

  • az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik.

Amennyiben a juttatás feltételei, körülményei nem felelnek meg a törvényben előírtaknak, a juttatás értéke a magánszemély összevont adóalapba tartozó, az adott jogviszonyra jellemző (például munkavállaló esetében munkaviszonyból származó, nyugdíjas esetében egyéb) jövedelmének minősül.

Ilyen esetben a juttatás ugyanolyan közterhet visel, mint a pénzbeli jövedelem.

 

Milyen biztosítási díj lehet egyes meghatározott juttatás?

A kockázati biztosításnak nem minősülő személybiztosítások kifizető által fizetett díja tartozik ide, a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező adómentes díjú életbiztosítások kivételével [Szja tv. 70. § (1) bekezdés c) pont].

Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás:

  • Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

  • Balesetbiztosítás: az olyan betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás), amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.

  • Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.

Mit kell tudni az önkéntes pénztári célzott szolgáltatásról?

Célzott szolgáltatásként az önkéntes pénztár alapszabályában, illetve szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújthatók [Öpt. 12/A. §]. Ilyenek például az egészség-szűrési programok (menedzserszűrés), egészségmegőrző, betegség megelőző programok, természetgyógyászati szolgáltatások, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, sporteszközök diétás élelmiszerek árának támogatása. Ezek közül a munkáltató, illetve a támogató választja ki az általa nyújtani kívánt szolgáltatásokat, amelyek fedezetét a célzott szolgáltatás nyújtására általa befizetett összeg képezi.

A célzott szolgáltatás nyújtását vállaló munkáltatónak, illetve a támogatónak szerződést kell kötnie a pénztárral [Öpt. 12/A. § (4) bekezdés].

Fontos előírás, hogy célzott szolgáltatást a munkáltatói tag valamennyi, a pénztárban tag munkavállalója, a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell [Öpt. 12/A. § (3) bekezdés].

A célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül, utána a juttatásban részesülő magánszemélyeket nem terheli adókötelezettség, azt a befizetőnek kell teljesítenie [Szja tv. 70. § (3a) bekezdés].

 

Kinek adható csekély értékű ajándék?

Csekély értékű ajándékot adhat – legfeljebb évi három alkalommal – a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány formájában [Szja tv. 70. § (3) bekezdés a) pont].

  • a munkáltató a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának,

  • a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,

  • a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, továbbá

  • a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak,

  • a kifizető olyan magánszemélynek is, akinek az adóévben más jövedelmet nem juttat.

A társas vállalkozás annak a tagjának, aki nem alkalmazott is egyben, csak abban az esetben adhat kifizetői adózás mellett csekély értékű ajándékot, ha számára az adóévben más jövedelmet nem fizet (osztalékot sem).

A juttató a csekély értékű ajándékokról nyilvántartást köteles vezetni.

Folytatjuk.

 
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nyíl

    Optimizmus jellemzi a magánkézben lévő közepes méretű vállalkozásokat világszerte, a többségük a főbb eredménymutatók javulását várja idén – derül ki a Deloitte Private globális kutatásából. A felmérésben szereplő cégek mintegy kétharmada a bevételben és a profitban is növekedést vár, közel felük ugyanakkor a saját iparágában áttörést jelentő technológia, vagy piaci szereplő megjelenésével számol a következő 2-3 évben.

  • máv dolgozó vasutas

    A MÁV Zrt. és a vasutas érdekképviseletek által 2017-ben kötött, a tulajdonos Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jóváhagyott, három évre szóló bérmegállapodás 2018-ra átlagosan 12 százalékos bérfejlesztést határozott meg. Az idei bérfejlesztés munkaköri kategóriánkénti konkrét megvalósításáról a munkáltató és az érdekképviseletek – konszenzus alapján – az alábbiak szerint állapodtak meg.

  • utazás, kiküldetés

    Számos adóelőny érhető el azáltal, ha valaki átkerül egy másik ország adóztatási köre alá. Bár az, hogy egy magánszemély hol rendelkezik illetőséggel, nem választás kérdése, a személyes körülmények gondos megtervezésével alakítható, hogy valaki hol adózik. Ez pedig mindenkit érint, aki rövidebb-hosszabb ideig külföldön vállal munkát – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

  • forint_pénz

    Tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 13,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • naptár

    Januárban számos adminisztrációs határidőt kell betartania mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak a bérszámfejtéshez kapcsolódóan. Alább összegezzük milyen nyilatkozatok szükségesek ahhoz, hogy a januári bérek kifizetésekor már érvényesíteni lehessen a munkavállaló fizetésében a megfelelő adókedvezményeket, beállítani a cafeteria juttatásokat és indul a 2017. évi adóelszámolás, a munkaadó a munkavállaló részére kiállítja az igazolásokat.