Szabadság: augusztustól sok minden változik

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A júniusban elfogadott munkaügyi salátatörvény jelentősen módosítja a szabadságok kiadását is. Míg a változásokat összefoglaló cikkünk első részében elsősorban a munkaidőre koncentráltunk, ebben  a részben mindent megtudhatnak arról, hogyan változik augusztustól a szabadság szabályozása.

Pótszabadság egészségi fogyatékosság esetén - bővülő körben

A Módtv. 8. § (5) bekezdése kiegészítette az Mt. 120. §-át, így már nem csak a rehabilitációs szakértői szerv által megállapított legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodás esetén jár évenként öt munkanap pótszabadság. A törvénymódosítás alapján erre válik jogosulttá a fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló. A pótszabadságra való jogosultság megállapításához meg kell tudnunk, kinek jár az előbb említett támogatás, illetőleg járadék.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint a fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez [22. §]. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

  • a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig-látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
  • b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
  • ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
  • bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
  • c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
  • d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
  • e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
  • f) az a)-e) és h) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
  • g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) és h) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
  • h) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető [23. § (1) bekezdés].

Ugyancsak a 1998. évi XXVI. törvényben találunk rendelkezést a vakok személyi járadékáról. A 29/A. § (2) bekezdésének - egyébként június 1-től hatályos rendelkezése szerint e járadék összege havi 16 160 forint. ( A vakok személyi járadékát 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell.) Az a munkavállaló, aki e járadékban részesül, ugyancsak jogosult az öt munkanapnyi pótszabadságra.

Az apák pótszabadsága - nincs arányosítás

A Módtv. 8. § (6) bekezdése kiegészítette az Mt. 121. § (1) bekezdését. A változás hátterében az apák részére járó pótszabadság áll. Az újdonsült apáknak gyermekük születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésüknek ének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A Módtv. alapján e pótszabadságra való jogosultság megállapításakor nem alkalmazható azon rendelkezés, mely szerint, a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár. Azzal, hogy az Mt. a korábbi munkaidő-kedvezmény helyett pótszabadsággal honorálja az apaságot, rosszabb helyzetbe hozta azon apukákat, akik a gyermek születése évében csak részben váltak szabadságra jogosulttá.

Amennyiben például a munkavállaló július 1-jén kezdi meg munkaviszonyát, és az Mt. - módosítás hatályba lépése előtt - július 31-ig - születik meg gyermeke, 5 helyett - a kerekítés szabályának alkalmazásával - 3 munkanap pótszabadság jár csak.  Amint az Indokolás leszögezi: összhangban az adott jogintézmény rendeltetésével, törvénymódosítás biztosítani kívánja, hogy gyermek születése esetén az apa - függetlenül a munkaviszony kezdetének időpontjától - mindig a teljes pótszabadság tartamára mentesülhessen a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól, azaz e körben ne kerüljön sor arányosításra.

A Módtv. 9. § (2) bekezdése alapján az apák pótszabadságára vonatkozó új szabályt a törvénymódosítás hatálybalépését követően született gyermek esetén kell alkalmazni.

A legrövidebb egybefüggő szabadság - szövegpontosítás

A Módtv. 8. § (7) bekezdése az Mt. 122. § (3) bekezdését pontosítja, melynek eredeti szövege szerint a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. A törvénymódosítás kifejtőbb szövegezése alapján: a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Amint az Indokolás megállapítja: a gyakorlati tapasztalatok alapján az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosítja az Mt. rendelkezését. A rendelkezés lényege: a munkáltató úgy köteles a szabadság kiadását biztosítani, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő naptári napra mentesüljön a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.

A törvényszövegben foglalt " eltérő megállapodás hiányában" fordulat a munkáltatónak és a munkavállalónak biztosít felhatalmazást, hogy megállapodásukkal a tizennégy naptól két irányban is eltérhessenek. Így közös megegyezéssel arra is juthatnak, hogy a munkáltatónak egy naptári évben nem kell legalább tizennégy napnyi összefüggő szabadságot kiadnia. E megállapodásban ekkor kiköthető az, a tizennégy munkanapnál rövidebb időszak, amely alatt egybefüggően, megszakítás nélkül kell a szabadságot biztosítani (pl. hét nap).

Szabadságátvitel megállapodással a következő évre - korlátozottabb keret

A Módtv. 8. § (8) bekezdése megváltoztatta az Mt. 123. § (6) bekezdését, amely szerint a munkáltató - a felek megállapodása alapján - az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság [116-117. §]  legfeljebb egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki. A második kivételként ugyancsak 2014. I. 1-től életbe lépő rendelkezés szerint egyrészt ilyen megállapodás csak egy naptári évre köthető, másrészt a felek lehetősége az életkor alapján járó pótszabadságra redukálódik. Ez utóbbi rendelkezés hátterében a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló 2003/88/EK irányelv 7. cikke áll.

E szerint minden munkavállalót legalább négy hét éves szabadság illet meg a tagállami jogszabályok által megállapított, ilyen szabadságra való jogosultság és a szabadság biztosítása feltételeinek megfelelően. Negyvenéves életkor alatt - egyéb pótszabadságra való jogosultság hiányában - a négy hét, azaz húsz munkanapnyi, az irányelv által megkövetelt minimális tartamú szabadság nem kerül kiadásra, ha a felek élnek az Mt. 123. § (6) bekezdése szerinti megállapodás lehetőségével. Ezért a törvényi korlátozás - de csak az újévtől.

A szabadság kiadása és nyilvántartása - változás egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetére

A Módtv. 8. (9) bekezdése újból szabályozza az Mt. 124. §-át, amely a szabadság kiadásáról, elszámolásáról és nyilvántartásáról rendelkezik. Nincs változás az általános szabály tekintetében, mely szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [124. § (1) bekezdés]. Az első eltérést az Mt. 124. § (2) bekezdésénél regisztráljuk, mely szerint a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén

  • a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és
  • a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szabadság mértékének számításakor a munkavállalót megillető szabadság munkanapokban meghatározott mértékét szorozni kell a munkavállaló napi munkaidejének mértékével. Így például a 25 munkanap szabadsággal rendelkező, általános teljes napi (8 órás) munkaidő alapján foglalkoztatott munkavállalónak ilyen esetben 25 x 8 = 200 óra szabadsága van. Amennyiben például a munkavállaló egy munkanap szabadság kiadása esetén munkaidő-beosztása alapján 12 órában végezne munkát, 12 órában kell szabadságát elszámolni és nyilvántartani. Így a munkavállalónak 188 órányi szabadsága marad. Megjegyezzük, miután a szabadságot minden esetben a munkaidő-beosztás szerinti teljes munkanapokra kell kiadni; nincs lehetőség az órában nyilvántartott szabadságok esetén, hogy a munkavállalót például déltől engedjék el - így kiadva 4 órányi szabadságát.

RODIN szakmai rendezvényekbérszámfejtés-TB témakörben

A módosítás értelmében egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ugyanakkor - a Módtv. egy új 124. § (3) bekezdés beiktatásával - a törvénymódosítás hatályba lépése után is fenntartja a jelenlegi kizárólagos elszámolási szabályt, mely szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A Módtv. megváltoztatja a szabadság nyilvántartására vonatkozó rendelkezést is. A szabadságot

  • a munkaidő-beosztástól függetlenül, munkanapban történő kiadás esetén ugyancsak munkanapban,
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén - órákban történő kiadás és elszámolás esetén - a szabadság tartama

alatti munkaidő-beosztással azonos óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (4) bekezdés].

Amennyiben a munkáltató úgy dönt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján foglalkoztatottak esetében átáll  a szabadság napokban történő kiadására és elszámolása, ennek előfeltételeként az eddig ki nem adott, órában elszámolt és nyilvántartott szabadságot vissza kell váltania munkanapokra. A Módtv-hez kapcsolódó átmeneti rendelkezés hiányában megítélésünk szerint erre úgy kerülhet sor, hogy a megmaradt óraszámot elosztják a munkavállaló napi munkaidejének mértékével. Ha például 100 óra szabadsága maradt az általános napi teljes (8 órás) munkaidőben dolgozó munkavállalónak, 12,5 munkanap szabadság az eredmény.

A kerekítés Mt-ben foglalt szabálya szerint így 13 munkanap szabadsága marad 2013-ra munkavállalónak. A munkáltató - amennyiben az új kiadási és nyilvántartási módszert választja - határozhat úgy is, hogy ebben az évben még órákban "méri" a szabadságot, és 2014-től alkalmazza a napokban történő kiadást és nyilvántartást. Végül, nem változik az a rendelkezés, mely szerint munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint az előbb bemutatott 124. § (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell munkanapban vagy órában  nyilvántartani. Módtv. 8. § (9) bekezdésével megállapított 124. §-át a Módtv. hatálybalépését követően kezdődő szabadság esetén kell alkalmazni.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények - további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A Módtv. 9. § (3) bekezdése szerint a szabadság kiadására, elszámolására és nyilvántartására vonatkozó, az Mt. 124. §-ában foglalt új szabályokat a törvénymódosítás hatályba lépését követően kezdődő szabadság esetén kell alkalmazni.

A betegszabadság - ha órákban adják ki 

A Módtv. 8. § (10) bekezdése módosítja az Mt. betegszabadság elszámolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó 126. § (4) bekezdését, mindezzel összhangot kíván teremteni a szabadság kiadásával, a munkaszüneti nappal, illetve a távolléti díjjal kapcsolatos szabályokkal. Nem változik azon szabály, mely szerint a betegszabadság esetében a szabadság kiadására [Mt. 124. §] foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ennek megfelelően a munkáltató a betegszabadság esetében is választhat a fentebb ismertetett 124. § (2) vagy (3) bekezdésben szabályozott módszerek között. Akár a napban, akár az órában történő szabadság kiadást- és elszámolást választja a munkáltató, betegszabadság munkaszüneti napra csak abban az esetben számolható el, ha e napra a munkáltató a munkavállaló számára munkaidőt osztott be. A munkavállalót erre az időtartamra a 146. § új (5) bekezdése szerint illeti meg díjazás (lásd erről  a " IV.4. A munkaszüneti napi keresőképtelenség" cím alatt írtakat!).

Az újdonság: ha a munkáltató egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásakor továbbra is órákban adja ki a szabadságot [124. § (3) bekezdés], és a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni. Így egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkavállaló esetében - a betegszabadság órákban történő elszámolása esetén - nem fordulhat, hogy a munkavállaló keresőképtelensége esetén a betegszabadságként elszámolható idő rövidebb a beosztás szerinti munkaidőnél. Amennyiben például a munkavállalónak 4 órányi betegszabadsága maradt, de a keresőképtelenséggel érintett következő munkanapon beosztása szerint 8 órát kellene dolgoznia, a 4 órányi különbözetre a munkavállalót a betegszabadságra vonatkozó szabályok szerint illeti meg díjazás, tekintettel arra, hogy a táppénz a munkavállalónak csak a betegszabadságot követő naptól jár.

Az Indokolás ezzel összefüggésben megállapítja: a betegszabadságra [126. §] és a 146. § új (5) bekezdésében foglalt, a betegszabadság elszámolására vonatkozó rendelkezések függetlenek a 146. § (3) bekezdés d) pontjában, illetve (4) bekezdésben foglalt díjazási szabályoktól. Ez utóbbi rendelkezések ugyanis csak az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalók esetében kerülhetnek alkalmazásra, nincsenek összefüggésben a munkaszüneti napi munkavégzés vagy annak elmaradása esetén irányadó díjazásra vonatkozó szabályokkal.

A Módtv. 9. § (4) bekezdése alapján azon rendelkezést, mely szerint ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni [126. § (4) bekezdés], a törvénymódosítás hatálybalépését követően kezdődő betegszabadság esetén kell alkalmazni.

Dr. Horváth István írása teljes terjedelemben az Adó szaklap 2013/11. számában lesz olvasható. A cikk első része itt olvasható, a befejező harmadik rész hétfőn jelenik meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • munkaidő, óra

    A tavalyi után ez a nyár is eseménydúsnak ígérkezik a munkaügyekkel foglalkozók számára. A huszonnyolc jogszabályt érintő klasszikus salátatörvény egyik "levele" módosítja Munka Törvénykönyvét, amely 2012. július 1-i életbelépése után most változik először. Az augusztus 1-től hatályos törvénymódosításhoz a kezdő "lökést" a távolléti díjat esetenként az alapbérnél alacsonyabb  összegben elszámoló szabályok megszüntetése adta. Az újdonságok köre azonban ennél bővebb, a törvény szövegét követve ismertetjük és elemezzük a változásokat.

  • mező, pihenés, laptop

    Abban az esetben, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltania azt.

  • jegyzet_határidő

    A munka törvénykönyve 2013. januárjában hatályba lépett módosításai között a jelentősebb változások árnyékában akadnak olyan újdonságok is, melyek első olvasásra nem feltétlenül hívják fel magukra a figyelmet. Az alábbi, rövid írásban is éppen egy ilyen újdonságra szeretném felhívni a figyelmet, mely ráadásul aktualitással is bír, hiszen a szabadság tárgykörébe tartozó kérdésről van szó, mely a nyár közeledtével vélhetően nagyobb jelentőséget nyer.

  • balaton

    Az olyan jellegű törvények változása, melyek az emberek javarészének mindennapi életét jelentős mértékben befolyásolják, soha nem egyszerű, problémamentes folyamat. Nincs ez másként az új Munka törvénykönyvével sem. A 2011. év végén elfogadott kódex csak tavaly július elsején lépett hatályba, sőt, még a hatályba lépése előtti utolsó pillanatban is számos jelentős változáson ment keresztül, míg bizonyos rendelkezéseit csak 2013. január 1-jétől kell alkalmazni. A nehézségek azonban itt nem érnek véget, mivel számos olyan szabály, ami a korábbi törvény szövegében megtalálható volt, eltűnt, vagy jelentős mértékben megváltozott. Ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy ténylegesen megszűnt az adott rendelkezés, vagy csak azért nem található meg az új szövegben, mert az az általános elvekből, szabályokból egyébként is teljes mértékben levezethető. Jelen írásunk is egy ilyen vitás kérdést boncolgat.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • adószám

    A társasági adó is számos ponton fog változni, amennyiben az adótörvényeket módosító csomagot elfogadják. A következőkben a legfontosabb újdonságokat olvashatják el.

  • laptop

    Az európai uniós tagországok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsülésén (Ecofin) elfogadták "az agresszív vállalati adótervezés" elleni uniós bizottsági javaslatot, amelynek értelmében a tagállami hatóságoknak automatikusan meg kell osztaniuk egymással a társasági adóbefizetési információkat - tájékoztatott közleményében az Európai Unió Tanácsa szerdán.

  • mappa

    Az áttérő társaságoknak a számviteli, informatikai és folyamatszabályozási kérdések mellett az adózással mint külön problémakörrel kell foglalkozniuk az IFRS átállási projekt legelejétől kezdődően – hangzott el a Deloitte, az IFRS átállás legfontosabb kérdéseit körüljáró szakmai rendezvényén. 

  • munka

    A törvénymódosítás a 2014-ben elfogadott uniós könyvvizsgálati reformot építi be a magyar jogrendszerbe. 

  • reklámadó

    A reklámadó szabályait sem kerülte el a tavaszi adósaláta-törvény. Az RSM Blog írása.