Szervízdíj, más néven felszolgálási díj

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Napjainkban vita bontakozott ki arról, bevezessék-e kötelező jelleggel a szervízdíjat a vendéglátóiparban. Természetszerűnek látszik, hogy a vendégek nagy része nem ért egyet vele, de nincs egyetértés a vendéglátóipar nagy szakmai szervezetei között sem a kötelező szervízdíj bevezetéséről.  

A javaslat kidolgozója szerint a felszolgálási díj a dolgozók, a magasabb hozzáadott értékű munkájának díjazását célozná, nem pedig a borravaló kiváltását. Az iparági áfacsökkentéssel párhuzamosan bevezetve pedig állítólag még a mostaninál magasabb árakat sem generálna.

Az alapkérdés ugyanakkor eddig nem hangzott el. Nevezetesen az, hogy miért kapják a pincérek (felszolgálók) a munkabérüket?

A kérdés könnyen megválaszolható: az ételek és italok felszolgálásért. A számlázott szervízdíjjal akkor a vendég prémiumot fizet nekik? (Ez egybecseng a borravalóval, csak nem a vendég határozza meg, hogy melyik felszolgálónak adja.) Ha a pincér munkabérének vagy jutalmának egy részét a szervízdíjból fedezik, akkor a vendég át van verve az ételek árával.

Gondoljunk bele! Ha a leves az étteremben 900 forintba kerül és fizetni kell még 12% szervízdíjat, akkor a leves ára ténylegesen 1008 forint. Egy 4500 forintos főételnél ez már 5040 forintot jelent. Megjegyzendő, egyes helyeken a borravalót is le kell adni, melyet a főnök hét végén eloszt a dolgozók között vagy a saját belátása, vagy pedig előre meghatározott szorzószámok szerint. Ilyenkor általában a szakács és más munkakörben dolgozók is kapnak a pénzből. Ebből adódóan nagyon jelentősen csökken a kapott összeg.

Régen evidens volt, - vagyis a főiskolán tanították, - hogy az étel, ital árrésének kell fedeznie a dolgozók jövedelmét és annak közterheit, a vízdíjat, az áramdíjat, a bérleti díjat, adókat stb. Vajon ez ma már nincs benne az árképzésben? Nem olyan alacsony az árrés, mint sok más ágazatban.

A vendég terméket és szolgáltatást vásárol. Ennek és a járulékos költségeknek az árát kell megfizetnie, melybe a dolgozók javadalmazása is beletartozik.

 

Hallani lehetett, hogy elsősorban a turisztikai ágazat, a szállodaipar szeretné a kötelező szervízdíj bevezetését. A szállodaszövetség például egy, a nyugat.hu-n megjelent cikk szerint 8-15 százalékos kötelező szervizdíjat vezetne be és szeretnék, ha a szálláshely-szolgáltatás tizennyolc százalékos áfáját csökkentenék. A turizmus legnagyobb problémája a munkaerőhiány, és ez már menedzseri szinten is jelentkezik, tehát komoly béremeléseket kell végrehajtani, hogy az ágazaton belül, illetve Magyarországon maradjon a munkaerő. Tehát már megint munkabérről beszélünk, és fel sem merül „a szakemberekben”, hogy ez árképzési kérdés.

Érdekes módon az fel sem merül, hogy hol marad a vendég elégedettségének figyelembe vétele és a személyzet ösztönzése a jobb szolgáltatás nyújtására.

A szállodások nehézményezik, hogy rendkívül elterjedté váltak a készpénzmentes fizetési módok, ezért a vendég a számla végső kifizetésekor a recepciónál nem ad borravalót. 

Sok helyen bevezették az ún. karórás fizetést. Ennek keretében, amíg a vendég a szálloda szolgáltatásait igénybe veszi, egy kis érintős karóra számolja fel a tételeket, amelyeket a részvétel legvégén a vendég egy összegben kiegyenlít a recepción. E módszer térhódítása miatt azonban a szállodai pincérek már nem nagyon kapnak borravalót. 

A bankkártyás fizetés miatt is számottevően visszaszorult a borravaló-fizetés gyakorisága. 

A szállodásoknak most is lehetőségük lenne alkalmazni az önkéntes szervizdíjat, ám ők mégis a teljes vendéglátó ágazatra próbálnak most "rátolni" egy kötelező díjat.

A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet értelmében, a felszolgálási díj:

  • Az értékesítés nettó árbevételébe beleszámít, – bár helyi iparűzési adót nem kell utána fizetni.
  • Mivel az adóköteles szolgáltatásnyújtás ellenértéke, így tartalmazza az áfa összegét is. Ez nem kis problémát okoz, hiszen többféle áfa-kulcsot használunk a vendéglátásban, ezért a szervízdíjat kulcsonként meg kell osztani.
  • A számlán, nyugtán elkülönítetten fel kell tüntetni.
  • Havonta kell kifizetni a vendéglátásban közvetlenül - az üzletben - közreműködőknek.  A kifizetés összege megegyezik a felszolgálási díj adókkal, járulékokkal csökkentett összegével.
  • A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek kell írásban megállapodni a dolgozókkal.
  • A szervízdíj felső értékhatára jelenleg nincs meghatározva.

Az üzlet számítógépes szoftverének külön kell kezelnie a számlázott felszolgálási díjat és annak áfa-kulcsonkénti megbontását.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 4.21. pontja szerint adómentes a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.

A Tbj. törvény 26.§-ának (7) bekezdése értelmében a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató - a foglalkoztatott helyett - 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nav_logo

    Március 19-én éjfélig kérhetik a személyi jövedelemadó bevallási tervezetének postázását azok, akiknek nincsen ügyfélkapu regisztrációjuk, és tavaly nem voltak egyéni vállalkozók - hívta fel a figyelmet  szerdán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). 

  • adatvédelem

    A május 25-én hatályba lépő egységes európai adatvédelmi rendelet (GDPR) különösen érzékenyen érintheti az érintett vállalkozásokat, mivel a bírság akár 20 millió euró (6,2 milliárd forint) is lehet, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • dunaferr

    Több mint 15 százalékos alapbéremelésről szóló megállapodást kötöttek múlt pénteken az ISD Dunaferr Zrt. vezetői és a szakszervezetek, a DV Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Dunaferr Ifjúsági Szervezet.

  • palack, pet palack

    Az ügyintézők számára kihívást jelenthet naprakészen követni, hogy a környezetvédelmi termékdíj szabályozásába éves rendszerességgel érkező apróbb „frissítések” következtében szükséges-e az adott cég gyakorlatának kiigazítása. 2018. január 1-jétől ismét több termékkategóriában változott a díjköteles termékek köre és díjtétele. Cikkünk a változások áttekintésével segíti az értelmezést.

  • óra

    A munkaidőkeret a rugalmas munkaidőszervezés közismert eszköze. Ha valami rugalmasságot és költségmegtakarítást jelenthet a munkáltatónak, az könnyen gyanússá válik a munkavállaló számára. Munkavállalói szempontból tekintjük át, mit jelent a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás, milyen következményekkel kell számolnia, és milyen garanciákra számíthat.