Szervízdíj, más néven felszolgálási díj
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Napjainkban vita bontakozott ki arról, bevezessék-e kötelező jelleggel a szervízdíjat a vendéglátóiparban. Természetszerűnek látszik, hogy a vendégek nagy része nem ért egyet vele, de nincs egyetértés a vendéglátóipar nagy szakmai szervezetei között sem a kötelező szervízdíj bevezetéséről.
A javaslat kidolgozója szerint a felszolgálási díj a dolgozók, a magasabb hozzáadott értékű munkájának díjazását célozná, nem pedig a borravaló kiváltását. Az iparági áfacsökkentéssel párhuzamosan bevezetve pedig állítólag még a mostaninál magasabb árakat sem generálna.
Az alapkérdés ugyanakkor eddig nem hangzott el. Nevezetesen az, hogy miért kapják a pincérek (felszolgálók) a munkabérüket?
A kérdés könnyen megválaszolható: az ételek és italok felszolgálásért. A számlázott szervízdíjjal akkor a vendég prémiumot fizet nekik? (Ez egybecseng a borravalóval, csak nem a vendég határozza meg, hogy melyik felszolgálónak adja.) Ha a pincér munkabérének vagy jutalmának egy részét a szervízdíjból fedezik, akkor a vendég át van verve az ételek árával.
Gondoljunk bele! Ha a leves az étteremben 900 forintba kerül és fizetni kell még 12% szervízdíjat, akkor a leves ára ténylegesen 1008 forint. Egy 4500 forintos főételnél ez már 5040 forintot jelent. Megjegyzendő, egyes helyeken a borravalót is le kell adni, melyet a főnök hét végén eloszt a dolgozók között vagy a saját belátása, vagy pedig előre meghatározott szorzószámok szerint. Ilyenkor általában a szakács és más munkakörben dolgozók is kapnak a pénzből. Ebből adódóan nagyon jelentősen csökken a kapott összeg.
Régen evidens volt, – vagyis a főiskolán tanították, – hogy az étel, ital árrésének kell fedeznie a dolgozók jövedelmét és annak közterheit, a vízdíjat, az áramdíjat, a bérleti díjat, adókat stb. Vajon ez ma már nincs benne az árképzésben? Nem olyan alacsony az árrés, mint sok más ágazatban.
A vendég terméket és szolgáltatást vásárol. Ennek és a járulékos költségeknek az árát kell megfizetnie, melybe a dolgozók javadalmazása is beletartozik.
Hallani lehetett, hogy elsősorban a turisztikai ágazat, a szállodaipar szeretné a kötelező szervízdíj bevezetését. A szállodaszövetség például egy, a nyugat.hu-n megjelent cikk szerint 8-15 százalékos kötelező szervizdíjat vezetne be és szeretnék, ha a szálláshely-szolgáltatás tizennyolc százalékos áfáját csökkentenék. A turizmus legnagyobb problémája a munkaerőhiány, és ez már menedzseri szinten is jelentkezik, tehát komoly béremeléseket kell végrehajtani, hogy az ágazaton belül, illetve Magyarországon maradjon a munkaerő. Tehát már megint munkabérről beszélünk, és fel sem merül „a szakemberekben”, hogy ez árképzési kérdés.
Érdekes módon az fel sem merül, hogy hol marad a vendég elégedettségének figyelembe vétele és a személyzet ösztönzése a jobb szolgáltatás nyújtására.
A szállodások nehézményezik, hogy rendkívül elterjedté váltak a készpénzmentes fizetési módok, ezért a vendég a számla végső kifizetésekor a recepciónál nem ad borravalót.
Sok helyen bevezették az ún. karórás fizetést. Ennek keretében, amíg a vendég a szálloda szolgáltatásait igénybe veszi, egy kis érintős karóra számolja fel a tételeket, amelyeket a részvétel legvégén a vendég egy összegben kiegyenlít a recepción. E módszer térhódítása miatt azonban a szállodai pincérek már nem nagyon kapnak borravalót.
A bankkártyás fizetés miatt is számottevően visszaszorult a borravaló-fizetés gyakorisága.
A szállodásoknak most is lehetőségük lenne alkalmazni az önkéntes szervizdíjat, ám ők mégis a teljes vendéglátó ágazatra próbálnak most „rátolni” egy kötelező díjat.
A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet értelmében, a felszolgálási díj:
- Az értékesítés nettó árbevételébe beleszámít, – bár helyi iparűzési adót nem kell utána fizetni.
- Mivel az adóköteles szolgáltatásnyújtás ellenértéke, így tartalmazza az áfa összegét is. Ez nem kis problémát okoz, hiszen többféle áfa-kulcsot használunk a vendéglátásban, ezért a szervízdíjat kulcsonként meg kell osztani.
- A számlán, nyugtán elkülönítetten fel kell tüntetni.
- Havonta kell kifizetni a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek. A kifizetés összege megegyezik a felszolgálási díj adókkal, járulékokkal csökkentett összegével.
- A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek kell írásban megállapodni a dolgozókkal.
- A szervízdíj felső értékhatára jelenleg nincs meghatározva.
Az üzlet számítógépes szoftverének külön kell kezelnie a számlázott felszolgálási díjat és annak áfa-kulcsonkénti megbontását.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 4.21. pontja szerint adómentes a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.
A Tbj. törvény 26.§-ának (7) bekezdése értelmében a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet.
