Szigorúbban büntetné a pénzmosást az EU


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Tanácsa megerősítette azt a megállapodást, amelynek célja, hogy megnehezítse, illetve megakadályozza a bűnözők hozzáférését a többek között terrorizmus céljára használt pénzügyi eszközökhöz.


Az Európai Unió Tanácsa sajtószolgálatának csütörtöki tájékoztatása szerint a pénzmosás elleni fellépést büntetőjogi eszközökkel segítő új szabályok definiálják a pénzmosással kapcsolatos bűncselekményeket, és meghatározzák a szankciókat is.

Az irányelvek felszámolják az igazságügyi és rendőrségi együttműködés előtt álló akadályokat a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatosan a határokon átnyúló nyomozások esetében. Harmonizálják az uniós szabályokat a nemzetközi kötelezettségekkel, különösen azokkal, amelyek az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményből fakadnak.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

A megállapodás alapján a pénzmosás büntetési tételének felső határa 4 év szabadságvesztés lesz, de a bírák a szabadságvesztés mellett további szankciókat és intézkedéseket is kiszabhatnak.  A bűnszervezetben, illetve egyes szakmai tevékenységek gyakorlása során elkövetett bűncselekményeket súlyosbító körülményként kell számításba venni. A tagállamok ilyen súlyosbító körülményeknek minősíthetik  a pénzmosásban érintett vagyon vagy pénzösszeg értékét, illetve a bűncselekmény jellegét – például – a korrupciót, szexuális kizsákmányolást, kábítószer-kereskedelmet is.

Egyes pénzmosási tevékenységekért jogi személyek is felelősségre vonhatók lesznek, és többféle szankcióval – például a közfinanszírozásból való kizárással, igazságügyi felügyelet alá helyezéssel, bíróság által elrendelt felszámolással – sújthatók.

A szöveg ezen felül egyértelműbb szabályokat ír elő annak meghatározására is, hogy a határokon átnyúló esetekben melyik tagállam rendelkezik joghatósággal, a tagállamok közötti együttműködésre, valamint az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) bevonásának szükségességére vonatkozóan.

Az irányelvtervezet hatálybalépéséhez szükséges még az Európai Unió Tanácsának, valamint az Európai Parlament végleges jóváhagyása.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.