Szja-bevallás: mit kell tudni az összesített adóigazolásról?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatóknak, kifizetőknek a magánszemélyek számára 2014-ben teljesített kifizetésekről, juttatásokról 2015. február 2-áig összesített igazolást kell kiállítani és a magánszemélyeknek átadni. Az igazolásra ajánlott 14M30-as nyomtatvány és kitöltési tájékoztató a NAV honlapjáról letölthető. Azok a magánszemélyek, akinek az adóját nem a munkáltató állapítja meg, ezen igazolások alapján készíthetik el adóhatósági közreműködés nélkül a 1453-as nyomtatványon a 2014. évi személyi jövedelemadó bevallásukat.

Az összesített igazolást az évek óta megszokott módon kell elkészíteni. A 14M30-as nyomtatványon feltüntetett sorszámok megegyeznek a 1453-as számú személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány sorainak számozásával, ezért ezektől a sorszámoktól nem lehet eltérni abban az esetben sem, ha a munkáltató, kifizető saját tervezésű nyomtatványt használ a jövedelmek összesített igazolásához. Az igazolásnak a törvényi rendelkezéseknek megfelelően jogcímenként részletezve tartalmaznia kell azokat az adóköteles kifizetéseket, amelyeket a munkáltató, kifizető 2014. évben kifizetett a magánszemély részére, az ezekből levont személyi jövedelemadó és -adóelőleg összegét, illetve a személyi jövedelemadó-előleg levonásánál figyelembe vett adóalap-, és adókedvezményeket. Tartalmazza továbbá a külön adózó jövedelmeket is, valamint egyéb olyan adatokat is, melyek a magánszemély adóbevallása elkészítéséhez szükségesek.

Az összesített igazolás új eleme a 2014-ben bevezetett családi járulékkedvezményre vonatkozó tájékoztatás. A Tbj. 47. §-ának (3) bekezdése ugyanis kötelezi a foglalkoztatókat (munkáltatókat, kifizetőket), hogy az éves összesített jövedelemigazoláshoz csatoltan igazolást adjanak a biztosítottak részére a járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről is, amely a járulékkedvezmény év végén történő elszámolásához szükséges.

A kitöltési tájékoztató szerint a 14M30-01 lap IV. blokkban

• az „a” oszlopban a magánszemély járulékalapot képező jövedelmét – személyesen közreműködő tag esetén a családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető járulékalapot -,
• a „b” oszlopban az a) oszlopban feltüntetett járulékalapra vonatkozóan megállapított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét,
• a„c” oszlopban az évközben érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,
• a „d” oszlopban a munkavállalótól levont – tag esetében kizárólag a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett, az „a” oszlopban feltüntetett összegből levont – egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét

kell feltüntetni az adott hónapra vonatkozó bontásban.

A vezető tisztségviselő felelőssége
A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is.  További információ és megrendelés >>

A kitöltési tájékoztató hangsúlyozza, hogy a családi járulékkedvezményhez kiállított összesített igazolás nem tartalmazhat halmozott (más foglalkoztatónál érvényesített kedvezményre vonatkozó) adatokat, amire a magánszemély figyelmét is célszerű felhívni.

A társas vállalkozó (személyesen közreműködő tag, ügyvezető) esetén azonban a tájékoztató nem tartalmazza, hogy a családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető járulékalapon mit kell érteni. Mire ügyeljen a cég a 14M30-01-es nyomtatványlap IV. blokkjának kitöltésekor?

A 2014. január 1-jétől bevezetett családi járulékkedvezmény a társas vállalkozókat is megilleti, azonban, a legfontosabb tudnivaló, hogy a Tbj. 24/A.§-ának (6) bekezdése értelmében a járulékkedvezmény csak a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmet terhelő járulékok terhére érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy a családi járulékkedvezmény a társas vállalkozót csak a ténylegesen felvett személyes közreműködői díjat/munkadíjat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék erejéig illeti meg, vagyis, ha ténylegesen nem vesz fel az összevont adóalapba tartozó jövedelmet – és ezért ilyen címen személyi jövedelemadó kötelezettsége sincs –, akkor az ún. kötelező minimum-járulékokból nem vehet igénybe családi járulékkedvezményt. Természetesen amennyiben a társas vállalkozót munkaviszonyban foglalkoztatják, akkor a bérét terhelő személyi jövedelemadó és járulékok szolgálnak a kedvezmény igénybevételére. A munkaerő-piaci járulékkal szemben nem lehet kedvezményt érvényesíteni.

Például, amennyiben egy középfokú végzettséget nem igénylő személyes közreműködést folytató „főállású” társas vállalkozó 2014-ben 3 gyermeke után jogosult családi kedvezményre, amelyet az év során egyedül érvényesített, a következőket figyelembe véve kell az igazolást elkészíteni:

A Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja és 27. §-a (2) bekezdése értelmében a társas vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér 150 százaléka, a nyugdíjjárulékot pedig legalább a minimálbér alapján kell megfizetnie. Ez 2014-ben – a havi 101 500 forint összegű minimálbér alapján – legalább havi 152 250 forint egészségbiztosítási- és 101 500 forint nyugdíj-járulékalapot jelent.

EKAER lépésről lépésre – Összefoglaló e-könyv
Érintett vagyok-e az EKAER bejelentésben? Hogyan regisztrálhatok? Milyen módon tudom megtenni a bejelentést? Megteheti a bejelentést helyettem a fuvarozó? Mi az a kockázati biztosíték? Milyen mértékűek a büntetések? További információ és megrendelés >>

Amennyiben 2014. valamely hónapjában a társas vállalkozó személyes közreműködői díja csak 100 ezer forint volt:

• Az adott hónapban érvényesíthető családi kedvezmény 618 750 forint (206 250×3), így fennáll az a törvényi feltétel, hogy a családi kedvezmény és a személyes közreműködői díj utáni adóelőleg alap különbözete pozitív (618 750–100 000) azaz 518 750 forint. Ennek 16 százaléka: 518 750×0,16=83 000 forint, vagyis ennyi lehetett volna a családi járulékkedvezmény, de nem lehetett több a társas vállalkozó által ténylegesen felvett személyes közreműködői díj után fizetendő havi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegénél.
• A ténylegesen felvett 100 000 forint után fizetendő 7 százalék egészségbiztosítási járulék (4 százalék természetbeni, 3 százalék pénzbeli) 7000 forint, a 10 százalékos nyugdíjjárulék pedig 10 000 forint. Így családi járulékkedvezményként maximálisan 17 000 forint érvényesíthető, vagyis járulékkedvezményként 66 000 forint (83 000–17 000), azaz 412 500 forint (66 000:0,16) családi kedvezmény nem vehető figyelembe.
• Ugyanakkor a társas vállalkozót a 152 250 forint kötelező egészségbiztosítási járulékalap után 10 658 forint (152 250×0,07) terheli, vagyis ebből a 7000 forint érvényesíthető családi járulékkedvezmény levonásával 3658 forintot, a 101 500 forint nyugdíj-járulékalap tán kötelezően fizetendő 10 150 forintból a 10 000 forint érvényesíthető családi járulékkedvezmény levonásával 150 forintot – a munkaerő-piaci járulékkal (152 250×0,015=2284 forint) együtt – meg kell fizetni.

A példa szerinti esetben tehát – amennyiben az adott hónapban helyesen történt a családi járulékkedvezmény figyelembe vétele – a 14M30-01-es nyomtatványlap IV. blokkjában a

• „a” oszlopában 100 000 forintot,
• „b” oszlopában 17 000 forintot,
• „c” oszlopában 17 000 forintot
• „d” oszlopában nullát

kell feltüntetni.

Fontos hangsúlyozni, hogy olyan esetben, amikor a „b” oszlop összege a „c” oszlop összegénél több, csak ezt a meghaladó részt kell a „d” oszlopba írni, fordított esetben viszont itt negatív szám nem szerepelhet, ilyenkor nullát kell feltüntetni. Ugyancsak nem szerepelhet a „d” oszlopban a társas vállalkozó által mindenképpen megfizetendő járulékrész (a példa szerint esetben 3658+150=3808 forint).

---