Szocho-kedvezmény a szabad vállalkozási zónákban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén július 1-jétől megváltoztak a szabad vállalkozási zónában működő kifizetők számára a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének feltételei.


Az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény 2013. július 1-jétől változtatta meg a szabad vállalkozási zónában működő kifizetők számára a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének feltételeit.

A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (kedvezményezett időszak).

A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy

  • a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti – átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább az előzőek szerinti kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és
  • a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja, valamint a tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik.

Új munkavállaló az,

  • akivel a kifizető az a) pont szerinti létszámát növeli,
  • akinek a munkaviszonya nem a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével jött létre, és
  • aki a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetét megelőző egy évben a kifizetőnél vagy a kifizető – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti – kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásánál nem tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt; e másik munkavállaló után a kedvezmény a kedvezményezett időszak fennmaradó részére érvényesíthető.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevételének tehát a létszám megtartása mellett feltétele, hogy a kedvezményezett új munkavállaló ne kapcsolt vállalkozástól kerüljön átvételre és legalább hat hónapja bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a szabad vállalkozási zónában. A támogatások halmozódásának elkerülése érdekében nem érvényesíthető adókedvezmény az olyan munkavállaló után, akire tekintettel a kifizető a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból állami támogatást kapott.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

Az adókedvezmény érvényesítésének azonban már nem feltétele, hogy a vállalkozás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre legyen jogosult, vagyis hogy nagy értékű beruházást hajtson végre a szabad vállalkozási zónában.

Ha a kifizető a 2013. július 1-jét megelőző adó-megállapítási időszakban a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét érvényesítette, az adókedvezményt az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/E. § 2013. június 30-án hatályos rendelkezései alapján – választás szerint – továbbra is alkalmazhatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).