Szorongatja a multik nyakát az EP - 2.rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kétrészes interjúnk első részében arról beszélgettünk Marju Lauristin egyetemi tanárral, szociáldemokrata EP-képviselővel, hogy milyen munkát végez a TAXE-különbizottság az Európai Parlamentben és mi lehet a testület munkájának gyakorlati eredménye. A beszélgetés második részében most az uniós napirenden szereplő adózási ügyeket és a közösséget érő adózási kihívásokat elemezzük: ki jár jól, ki jár rosszul, kinek az érdeke a változtatás?

Az Európai Bizottság folyamatosan reagál az Európai Uniót érintő adózási kihívásokra, és igyekszik megragadni a Luxleaks-botrány nyomán adódó politikai momentumot is. Az elmúlt hónapokban több komoly javaslatcsomaggal is előállt a testület. Mit gondol a bizottság tavaszi átláthatósági csomagjáról?

Az átláthatósági csomag, mely többek között felszólította a tagállamokat, hogy rendszeresen és kötelezően osszanak meg egymás adóhivatalaival információkat a határokon átívelő feltételes adómegállapításokról, mindenképpen lépés a jó irányba, vagyis az adóátláthatóság biztosítása felé. Bár az önkéntes információcsere rendszere évek óta létezett, a tagállamok mégsem szívesen osztottak meg egymással információkat az adómegállapításaikkal kapcsolatban. Ahogy várható volt ugyanakkor, a 28 tagállam között született, feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos október 6-i megállapodás közel sem kielégítő. A Tanács úgy döntött, hogy csak és kizárólag a nemzeti adóhatóságok férhetnek hozzá az adómegállapításokkal kapcsolatos információkhoz és az elmúlt öt esztendő határon átnyúló hatással bíró megállapításairól osztanak majd meg egymással adatokat. Ez azonban kevés az adóátláthatóság növeléséhez. Ezért örülök, hogy a TAXE végső, október 26-án megszavazott kompromisszumos csomagjában bent tudtuk tartani a szociáldemokrata frakció kérését, hogy a tanács vegye figyelembe a parlament álláspontját (hogy a kötelező adatcserét terjesszék ki minden ma érvényes feltételes adómegállapításra és hozzanak létre egy központi adatbázist, melyhez a bizottság teljes mértékben hozzáfér). Ha az adómegállapításokról megosztott információkat, ahogy ezt előzetesen szerettük volna, nem lehet nyilvánosan elérhetővé tenni, akkor utóbbi abszolút minimumfeltétel az adóátláthatóság növeléséhez.

Mit szól a Bizottság júniusi akciótervéhez és a közös, konszolidált társasági adóalapról szóló javaslathoz, mely ezúttal a kötelező változatot propagálja?

A közös konszolidált társasági adóalap (CCCTB) fokozatos bevezetése egyértelműen áthághatatlan határ számos tagállam számára, így az enyém számára is. De a tagállamoknak meg kell érteniük, hogy a CCCTB célja nem az, hogy megfossza tagállamokat az adózási hatásköreiktől, hanem hogy kiegyensúlyozott játékteret hozzon létre a belső piacon mind a multiknak, mind a tagállamokban működő kkv-knek. A CCCTB továbbá egyszerűsítené a cégirányítást, mert egyértelmű szabályokat határozna meg arra nézve, hogy miként számolják az adóalapot az egyes tagállamokban, ahol jelen vannak és adót vallanak be. A multik számára meghatározott minimum társasági adókulcs véget vetne a jelenleg a tagállamok között dúló káros, legalacsonyabb adókulcsokért folyó adóversenynek és biztosítaná, hogy minden multinacionális cég tisztességesen hozzájáruljon mind a tagállamok, mind pedig az EU költségvetéséhez.

Lauristin Marju

Marju Lauristin

 

A multinacionális cégek adózása esetében mi lehet az országról országra történő adatszolgáltatás hatása?

Ma gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy valójában hol végez tevékenységet egy multinacionális cég és hogy az egyes országokban megfizetett adó tényleg összefügg-e az adott országban folytatott gazdasági tevékenységgel. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság egyértelműen megfogalmazta, hogy a cégeket abban a tagállamban kell adóztatni, ahol a profitot ténylegesen megtermelik. A nyilvános, országról-országra történő adatszolgáltatás, melyet a parlament a részvényesi jogokról szóló irányelv keretében már támogatott, fontos eszköz lenne e cél eléréséhez.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

De egyáltalán véget lehet-e vetni az adótervezésnek a társasági adó kulcsainak harmonizációja nélkül? Fenntartható-e így az egységes piac?

Látva a mai helyzetet, amikor a tagállamok egymással versenyeznek a befektetések elcsábításáért, nehezen látható, hogy lehetne mindezt elérni harmonizáció és közös minimum társaságiadó-alap nélkül. Ha a tagállamok fair és teljes értékű egységes piacot akarnak, valamint ki akarják alakítani a digitális egységes piacot is, akkor arra is hajlandóságot kell mutatniuk, hogy adóügyekben elengedjék egyes jogaikat.

Miért lenne érdekelt a harmonizációban s az átláthatóságban például Luxemburg és más EU-s adóparadicsomok, vagyis a jelenlegi helyzet nyertesei?

Ez megint csak arról szól, hogy fair és teljes egységes piacot akarunk, vagy nem. A multiknak adott kedvezmény az egyes államoknak jó lehet rövid távon, de hosszú távon közös standardok szükségesek az uniós tőkekiáramlás elkerülésére. Becslések szerint az EU évente egy trillió eurót veszít a káros adógyakorlatok miatt, és naivitás lenne azt gondolni, hogy ez a Luxemburg- vagy Hollandia-féle országokat nem fogja hátrányosan érinteni. El kell érnünk, hogy minden egyes céget legalább egyszer megadóztassunk az EU-ban.

Ha már itt tartunk, ejtsünk egy szót arról is, hogy miként kapcsolódnak egymáshoz a Luxleaks következményei és az OECD BEPS-projektje?

A káros adózási gyakorlatok elleni harc esetében az EU és az OECD tevékenységei kiegészítik egymást. Az EU közelről figyeli a BEPS alakulását és javaslatait. A BEPS célja, hogy működőképes megoldásokat találjon az adóalap-erózió és profitáthelyezés problémájára, inkább globális kontextusban. Ugyanakkor a kezdeményezés sajnos nem vonta be megfelelően és egyenlően a fejlődő országokat a folyamatba. Míg a PEPS végrehajtása az országok együttműködési készségén múlik majd, az EU egy lépéssel tovább mehet és biztosíthatja, hogy a BEPS által javasolt intézkedéseket egységes keretben értelmezzék és kövessék az EU-ban.

Egy félmondatban már érintette, de zárásként azért beszéljünk arról részletesen is, hogy a most futó adóreform-javaslatok milyen hatással lesznek a kkv-kre és a fogyasztókra az unión belül?

A kkv-k és a fogyasztók sokat nyerhetnek a most folyó adóreformokkal. A LuxLeaks-botrány által is nyilvánosságra hozott igazságtalan gyakorlatok azt mutatják, hogy egyes államok kivételeznek a világ legerősebb cégeivel, miközben teljes adóterhet raknak a kkv-kra, akik gyakran csak egy ország határain belül tevékenykednek. A statisztikákból látszik, miként csökkentek fokozatosan a nominális és effektív társasági adókulcsok EU-szerte, miközben a fogyasztói adók inkább felfele kúsztak. A jelenleg asztalon fekvő javaslatok, amennyiben a tagállamok elfogadják őket, növelik a kkv-k versenyképességét és nagy valószínűséggel a polgárok adóterheit is csökkentik.

Névjegy: MARJU Lauristin (1940)

  • Nyelvész, irodalmár, a nyelvtudományok doktora, a szociális kommunikáció professzora
  • Többször volt észt parlamenti képviselő, 1992 és 1994 között szociális miniszterként dolgozott az észt kormányban
  • Az Észt Szociáldemokrata Párt elnökségi tagja
  • 2014 óta EP-képviselő
  • A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának alelnöke, a TAXE és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság bizottságok tagja

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Lauristin Marju

    Hamarosan a bőrünkön érezhetjük az Európai Parlament azon különbizottsága munkájának eredményét, mely a multinacionális cégek kivételezett helyzetét feltáró Luxleaks-botrány nyomán adóreform-javaslatokon dolgozik. Mivel az európai parlamenti munka sokak számára éppoly zavaros, mint a multinacionális vállalatok adózása, megkértük Marju Lauristin egyetemi tanárt, szociáldemokrata EP-képviselőt, segítsen nekünk eligazodni a labirintusban. Kétrészes interjúnk első részében a TAXE-különbizottság munkájáról beszélgettünk, a csütörtökön megjelenő második részben pedig az uniós napirenden szereplő adózási ügyeket elemezzük.

  • BEPS

    A vállalkozások a jelenlegi telephely-szabályokkal visszaélve mesterséges megállapodásokkal próbálják elkerülni a telephellyé minősítést – így az adófizetést a tényleges tevékenység szerinti országban. Az OECD akcióterve ezen változtat, így többek között véget ér a színlelt bizományosi szerződések és a fő tevékenység álcázásának korszaka. A BEPS projekt 7. akciótervének ismertetésével a BDO Magyarország folytatja az OECD végső ajánlásának bemutatását.

  • pénz

    Közzétette a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) végső ajánlását hétfőn az OECD. Az agresszív adótervezés és az adóelkerülés visszaszorítását célzó akcióterv adótörténeti jelentőségű, és már 2016-tól alapvető változásokat hoz a multinacionális cégek adótervezésében; a magyar leányvállalatoknak is el kell kezdeniük a felkészülést. A BDO Magyarország cikksorozatban mutatja be az ajánlást és a felkészülés lehetőségeit.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak.  Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

  • benzin

    Csökkenti bruttó 8 forinttal a benzin, és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol  - értesült piaci forrásokból az MTI. 

  • adatvédelem

    Fél év múlva itt az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR, amelynek célja, hogy az egyes tagállamokban egységesítse az adatvédelmi előírásokat. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy nagyobb betekintést biztosít a magánembereknek abba, hogy megfelelően bánnak-e az adataikkal, így például, hogy milyen jogalapon tárolja és használja fel egy vállalkozás azokat. A cégeknek ezzel párhuzamosan fel kell készülniük mind az elektronikusan tárolt, mind pedig a papíralapú adatok átlátható kezelésére, megfelelő tárolására és igazolniuk kell, hogy ezek birtoklására, kezeléséremegfelelő jogalapon kerül sor. Ha pedig ez már nem áll fenn, például mert a tárolásra már nincs szükség, akkorgondoskodniuk kell a szakszerű megsemmisítésükről.„Aki tegnap nem kezdte el a felkészülést, kezdje el ma!” – hangzott el jótanácsként egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

  • startup

    A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

  • Fotó: shutterstock

    A tavalyi és a hamarosan végződő 2017-es üzleti évet érintően is nyilatkozni kell a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak december 31-ig, ha el akarják kerülni az adóhatóság által kiróható súlyos bírságot, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.