Szorongatja a multik nyakát az EP – hol tart az uniós adóreform?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hamarosan a bőrünkön érezhetjük az Európai Parlament azon különbizottsága munkájának eredményét, mely a multinacionális cégek kivételezett helyzetét feltáró Luxleaks-botrány nyomán adóreform-javaslatokon dolgozik. Mivel az európai parlamenti munka sokak számára éppoly zavaros, mint a multinacionális vállalatok adózása, megkértük Marju Lauristin egyetemi tanárt, szociáldemokrata EP-képviselőt, segítsen nekünk eligazodni a labirintusban. Kétrészes interjúnk első részében a TAXE-különbizottság munkájáról beszélgettünk, a csütörtökön megjelenő második részben pedig az uniós napirenden szereplő adózási ügyeket elemezzük.

Kezdjük a kályhánál: mi a TAXE-bizottság pontos feladata?

A TAXE különbizottságot 2015. február 12-én hozták létre, hogy a tagállamok feltételes adómegállapításait és más, jellegében, hatásában hasonló intézkedéseit vizsgálja, illetve ajánlásokat fogalmazzon meg a jövőre nézve. Feladatunk az is, hogy átnézzük a tagállamok feltételes adómegállapítási gyakorlatait 1991-től napjainkig és megvizsgáljuk, miként kezeli az Európai Bizottság a tagállami támogatásokhoz kapcsolódó ügyeket. Mivel ilyen rövid idő alatt az alapos munkához ez nyilvánvalóan túl sok feladat (az eredeti hat hónapos mandátumot meg is hosszabbították novemberig), a TAXE munkájának fő csapásiránya a vállalati adózás káros gyakorlatainak azonosítása, illetve hogy az adóelkerülés és adócsalás hatékony kezelésére javaslatokat tegyünk az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak.

A TAXE-bizottságról A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság feladata, hogy legalább elméletben rendet tegyen a multinacionális cégek zavaros adózási gyakorlata körül, és javaslatokat fogalmazzon meg a multinacionális cégek kivételezett adózási helyzetét feltáró luxemburgi adóbotrány után (a Luxleaks-botrányról és az előzményekről itt, itt és itt olvashat).

Korábban lehetett hallani, hogy maguk a képviselők sem teljesen elégedettek a kapott mandátummal. Ön osztja ezeket a kritikákat?

Néhány képviselő valóban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TAXE-nak különbizottságként nincs teljes parlamenti ellenőrzési jogköre, mint ahogy lett volna, ha a vizsgálóbizottság alapítására vonatkozó javaslat átmegy a Parlamenten. Való igaz, késésekkel férünk hozzá a Bizottságtól, a tagállamoktól és a magatartási kódexszel foglalkozó csoporttól kért dokumentumhoz és ez akadályozza, hogy átfogó jelentést készítsünk. Ennek eredményeképpen most komolyan szó van arról a Parlamentben, hogy esetleg még egyszer meg kellene hosszabbítani a TAXE mandátumát, vagy legalább az ECON-bizottság keretei között folytatni kellene a munkát.

Marju Lauristin

 

A sajtóban több olyan hír is megjelent, miszerint a multinacionális vállalatok nem működnek rendesen együtt a TAXE-szal. Ön hogy értékeli a szerepüket?

A sajtó egyértelműen ráérzett a problémára. Az első körben hívott 18 multiból mindössze 4 fogadta el a meghívást (Airbus, BNP Paribas, SSE plc és a Total). Ugyanakkor a multinacionális cégek kaptak még egy lehetőséget, hogy megjelenjenek a TAXE előtt. A találkozóra november 16-án kerül sor, és ezúttal például a Facebook és a Google is jelezte, hogy jön. Az S&D frakció addig is úgy döntött, nem találkozik a nem együttműködő cégek képviselőivel, illetve jó az esélye annak, hogy a második meghívást is visszautasító cégeket eltávolítják majd az EU átláthatósági nyilvántartásából. Más szóval nem fognak tudni belépni az intézmények épületeibe.

A jelenlegi menetrend A jelenlegi tervek szerint a TAXE-jelentéséről még idén szavaz a Parlament. A bizottság a jelentéstervezetet október végén elfogadta, és az novemberben a plenáris ülés elé is kerül.

Mi a kapcsolat a TAXE munkája és a bizottság vizsgálatai között, melyek egyes multinacionális cégek és tagállamok gyakorlatait vizsgálják (például az Apple-t Írországban, vagy az Amazont Luxemburgban?

A TAXE nagyon figyeli a bizottság vizsgálatainak folyamatát, mind az említett egyedi esetekben, mind pedig az összes tagállam feltételes adómegállapításai ügyében. Üdvözlöm a bizottság feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos döntését, mely szerint Luxemburg és Hollandia szelektív adóelőnyöket biztosítottak a Fiat’s Finance-nek, illetve a Trade and Starbucks-nak. Ezzel a bizottság egyértelmű üzenetet küldött, hogy ezek a gyakorlatok nem felelnek meg az állami támogatásokról szóló szabályoknak, s véget kell vetni nekik.

Azóta egyes vizsgálatok lezárultak, elbukott a Fiat Luxemburgban és a Starbucks Hollandiában Október végén zárultak le az Európai Bizottság vizsgálódásai a Fiat és a Starbucks ügyében. A testület megállapította, hogy a két cég szelektív adókedvezményeket kapott, ami tiltott állami támogatásnak minősül. A két cégnek fejenként mintegy 20 millió eurót kell befizetni Luxemburg és Hollandia államkasszáiba. Margrethe Vestager versenyügyi biztos a döntés kapcsán a Bizottság közleményében így fogalmazott: „Az olyan feltételes adómegállapítások, amelyek mesterségesen csökkentik egy társaság adóterheit, nem állnak összhangban az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. Ezek az adómegállapítások jogellenesek. Bízom benne, hogy ezt az üzenetet a ma hozott határozatok a tagállami kormányok és a vállalkozások számára egyaránt világossá teszik. A vállalkozások – függetlenül attól, hogy kis- vagy nagyvállalkozások, illetve nemzeti vagy multinacionális vállalkozások-e – kötelesek megfizetni a méltányosan rájuk eső adóterhet”. Az Európai Bizottság közleménye leszögezi továbbá: „A feltételes adómegállapítások nem alkalmazhatnak olyan módszertanokat – legyenek azok bármennyire összetettek is – a gazdaságilag indokolatlan belső elszámolóárak megállapítására, amelyek a nyereségek jogellenes kihelyezését eredményezik a társaság által fizetendő adók csökkentése érdekében. Ez az adott vállalkozást tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatná a többi vállalkozással (jellemzően kkv-kkal) szemben, amelyek – mivel az általuk igénybe vett áruk és szolgáltatások után piaci árat fizetnek – a ténylegesen elért nyereség alapján adóznak”. Az Európai Bizottság azt is jelezte, hogy az írországi (Apple), belgiumi és egyéb luxemburgi ügyek (Amazon) vizsgálata még folyamatban van.

Talált-e olyan eddig ismeretlen ügyeket, problémákat a TAXE-bizottság, amelyekkel az EU-nak foglalkoznia kell a jövőben?

A TAXE munkája során nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy egyes országokban a káros adózási gyakorlatok szinte a normalitás részeivé váltak, s ez elfogadhatatlan. Ráadásul folyamatosan születnek újabb és újabb adóelkerülési sémák, például a szellemi tulajdon esetében eddig használt Patent Boxokat lassan felváltják az Innovációs Boxok. Fontos, hogy a TAXE képes lesz ráirányítani a figyelmet ezekre az ügyekre, így a most folyó uniós adóreform nemcsak a jelenlegi helyzetre koncentrálhat, hanem alapelveket is megfogalmazhat, hogy megakadályozza az új, káros gyakorlatok megjelenését.

Mi lenne a TAXE munkájának törvényhozási vagy nem törvényhozási eredménye, amellyel elégedett lenne?

Akkor lennék elégedett, ha a munkánk eredményeképpen bevezetésre kerülne a feltételes adómegállapítások kötelező (nyilvános) megosztása, a nyilvános országról országra történő adatközlés, illetve a közös konszolidált társasági adóalap.

Névjegy: MARJU Lauristin (1940)   Nyelvész, irodalmár, a nyelvtudományok doktora, a szociális kommunikáció professzora Többször volt észt parlamenti képviselő, 1992 és 1994 között szociális miniszterként dolgozott az észt kormányban Az Észt Szociáldemokrata Párt elnökségi tagja 2014 óta EP-képviselő A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának alelnöke, a TAXE és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság bizottságok tagja

---