Szorongatja a multik nyakát az EP – hol tart az uniós adóreform?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hamarosan a bőrünkön érezhetjük az Európai Parlament azon különbizottsága munkájának eredményét, mely a multinacionális cégek kivételezett helyzetét feltáró Luxleaks-botrány nyomán adóreform-javaslatokon dolgozik. Mivel az európai parlamenti munka sokak számára éppoly zavaros, mint a multinacionális vállalatok adózása, megkértük Marju Lauristin egyetemi tanárt, szociáldemokrata EP-képviselőt, segítsen nekünk eligazodni a labirintusban. Kétrészes interjúnk első részében a TAXE-különbizottság munkájáról beszélgettünk, a csütörtökön megjelenő második részben pedig az uniós napirenden szereplő adózási ügyeket elemezzük.

Kezdjük a kályhánál: mi a TAXE-bizottság pontos feladata?

A TAXE különbizottságot 2015. február 12-én hozták létre, hogy a tagállamok feltételes adómegállapításait és más, jellegében, hatásában hasonló intézkedéseit vizsgálja, illetve ajánlásokat fogalmazzon meg a jövőre nézve. Feladatunk az is, hogy átnézzük a tagállamok feltételes adómegállapítási gyakorlatait 1991-től napjainkig és megvizsgáljuk, miként kezeli az Európai Bizottság a tagállami támogatásokhoz kapcsolódó ügyeket. Mivel ilyen rövid idő alatt az alapos munkához ez nyilvánvalóan túl sok feladat (az eredeti hat hónapos mandátumot meg is hosszabbították novemberig), a TAXE munkájának fő csapásiránya a vállalati adózás káros gyakorlatainak azonosítása, illetve hogy az adóelkerülés és adócsalás hatékony kezelésére javaslatokat tegyünk az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak.

A TAXE-bizottságról

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság feladata, hogy legalább elméletben rendet tegyen a multinacionális cégek zavaros adózási gyakorlata körül, és javaslatokat fogalmazzon meg a multinacionális cégek kivételezett adózási helyzetét feltáró luxemburgi adóbotrány után (a Luxleaks-botrányról és az előzményekről itt, itt és itt olvashat).

Korábban lehetett hallani, hogy maguk a képviselők sem teljesen elégedettek a kapott mandátummal. Ön osztja ezeket a kritikákat?

Néhány képviselő valóban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TAXE-nak különbizottságként nincs teljes parlamenti ellenőrzési jogköre, mint ahogy lett volna, ha a vizsgálóbizottság alapítására vonatkozó javaslat átmegy a Parlamenten. Való igaz, késésekkel férünk hozzá a Bizottságtól, a tagállamoktól és a magatartási kódexszel foglalkozó csoporttól kért dokumentumhoz és ez akadályozza, hogy átfogó jelentést készítsünk. Ennek eredményeképpen most komolyan szó van arról a Parlamentben, hogy esetleg még egyszer meg kellene hosszabbítani a TAXE mandátumát, vagy legalább az ECON-bizottság keretei között folytatni kellene a munkát.

Lauristin Marju

Marju Lauristin

 

A sajtóban több olyan hír is megjelent, miszerint a multinacionális vállalatok nem működnek rendesen együtt a TAXE-szal. Ön hogy értékeli a szerepüket?

A sajtó egyértelműen ráérzett a problémára. Az első körben hívott 18 multiból mindössze 4 fogadta el a meghívást (Airbus, BNP Paribas, SSE plc és a Total). Ugyanakkor a multinacionális cégek kaptak még egy lehetőséget, hogy megjelenjenek a TAXE előtt. A találkozóra november 16-án kerül sor, és ezúttal például a Facebook és a Google is jelezte, hogy jön. Az S&D frakció addig is úgy döntött, nem találkozik a nem együttműködő cégek képviselőivel, illetve jó az esélye annak, hogy a második meghívást is visszautasító cégeket eltávolítják majd az EU átláthatósági nyilvántartásából. Más szóval nem fognak tudni belépni az intézmények épületeibe.

A jelenlegi menetrend

A jelenlegi tervek szerint a TAXE-jelentéséről még idén szavaz a Parlament. A bizottság a jelentéstervezetet október végén elfogadta, és az novemberben a plenáris ülés elé is kerül.

Mi a kapcsolat a TAXE munkája és a bizottság vizsgálatai között, melyek egyes multinacionális cégek és tagállamok gyakorlatait vizsgálják (például az Apple-t Írországban, vagy az Amazont Luxemburgban?

A TAXE nagyon figyeli a bizottság vizsgálatainak folyamatát, mind az említett egyedi esetekben, mind pedig az összes tagállam feltételes adómegállapításai ügyében. Üdvözlöm a bizottság feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos döntését, mely szerint Luxemburg és Hollandia szelektív adóelőnyöket biztosítottak a Fiat's Finance-nek, illetve a Trade and Starbucks-nak. Ezzel a bizottság egyértelmű üzenetet küldött, hogy ezek a gyakorlatok nem felelnek meg az állami támogatásokról szóló szabályoknak, s véget kell vetni nekik.

Azóta egyes vizsgálatok lezárultak, elbukott a Fiat Luxemburgban és a Starbucks Hollandiában

Október végén zárultak le az Európai Bizottság vizsgálódásai a Fiat és a Starbucks ügyében. A testület megállapította, hogy a két cég szelektív adókedvezményeket kapott, ami tiltott állami támogatásnak minősül. A két cégnek fejenként mintegy 20 millió eurót kell befizetni Luxemburg és Hollandia államkasszáiba.

Margrethe Vestager versenyügyi biztos a döntés kapcsán a Bizottság közleményében így fogalmazott: „Az olyan feltételes adómegállapítások, amelyek mesterségesen csökkentik egy társaság adóterheit, nem állnak összhangban az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. Ezek az adómegállapítások jogellenesek. Bízom benne, hogy ezt az üzenetet a ma hozott határozatok a tagállami kormányok és a vállalkozások számára egyaránt világossá teszik. A vállalkozásokfüggetlenül attól, hogy kis- vagy nagyvállalkozások, illetve nemzeti vagy multinacionális vállalkozások-ekötelesek megfizetni a méltányosan rájuk eső adóterhet”.

Az Európai Bizottság közleménye leszögezi továbbá: „A feltételes adómegállapítások nem alkalmazhatnak olyan módszertanokatlegyenek azok bármennyire összetettek isa gazdaságilag indokolatlan belső elszámolóárak megállapítására, amelyek a nyereségek jogellenes kihelyezését eredményezik a társaság által fizetendő adók csökkentése érdekében. Ez az adott vállalkozást tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatná a többi vállalkozással (jellemzően kkv-kkal) szemben, amelyekmivel az általuk igénybe vett áruk és szolgáltatások után piaci árat fizetneka ténylegesen elért nyereség alapján adóznak”.

Az Európai Bizottság azt is jelezte, hogy az írországi (Apple), belgiumi és egyéb luxemburgi ügyek (Amazon) vizsgálata még folyamatban van.

Talált-e olyan eddig ismeretlen ügyeket, problémákat a TAXE-bizottság, amelyekkel az EU-nak foglalkoznia kell a jövőben?

A TAXE munkája során nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy egyes országokban a káros adózási gyakorlatok szinte a normalitás részeivé váltak, s ez elfogadhatatlan. Ráadásul folyamatosan születnek újabb és újabb adóelkerülési sémák, például a szellemi tulajdon esetében eddig használt Patent Boxokat lassan felváltják az Innovációs Boxok. Fontos, hogy a TAXE képes lesz ráirányítani a figyelmet ezekre az ügyekre, így a most folyó uniós adóreform nemcsak a jelenlegi helyzetre koncentrálhat, hanem alapelveket is megfogalmazhat, hogy megakadályozza az új, káros gyakorlatok megjelenését.

Mi lenne a TAXE munkájának törvényhozási vagy nem törvényhozási eredménye, amellyel elégedett lenne?

Akkor lennék elégedett, ha a munkánk eredményeképpen bevezetésre kerülne a feltételes adómegállapítások kötelező (nyilvános) megosztása, a nyilvános országról országra történő adatközlés, illetve a közös konszolidált társasági adóalap.

Névjegy: MARJU Lauristin (1940)
 

  • Nyelvész, irodalmár, a nyelvtudományok doktora, a szociális kommunikáció professzora

  • Többször volt észt parlamenti képviselő, 1992 és 1994 között szociális miniszterként dolgozott az észt kormányban

  • Az Észt Szociáldemokrata Párt elnökségi tagja

  • 2014 óta EP-képviselő

  • A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának alelnöke, a TAXE és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság bizottságok tagja

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • BEPS

    A vállalkozások a jelenlegi telephely-szabályokkal visszaélve mesterséges megállapodásokkal próbálják elkerülni a telephellyé minősítést – így az adófizetést a tényleges tevékenység szerinti országban. Az OECD akcióterve ezen változtat, így többek között véget ér a színlelt bizományosi szerződések és a fő tevékenység álcázásának korszaka. A BEPS projekt 7. akciótervének ismertetésével a BDO Magyarország folytatja az OECD végső ajánlásának bemutatását.

  • pénz

    Közzétette a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) végső ajánlását hétfőn az OECD. Az agresszív adótervezés és az adóelkerülés visszaszorítását célzó akcióterv adótörténeti jelentőségű, és már 2016-tól alapvető változásokat hoz a multinacionális cégek adótervezésében; a magyar leányvállalatoknak is el kell kezdeniük a felkészülést. A BDO Magyarország cikksorozatban mutatja be az ajánlást és a felkészülés lehetőségeit.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • laptop

    A kiskereskedelemben jól látható módon egyre inkább az automatizált, digitális folyamatok veszik át az élőmunka szerepét. A vállalatok közötti kereskedés azonban eddig úgy tűnhetett, kevésbé érintett ezen a téren. A New York-i TXF konferencián Christophe Spoerry, az Euler Hermes Digitális Ügynökségének társalapítója a nagykereskedelmi területek automatizálásáról, a mesterséges intelligencia térhódításáról beszélt, melynek vége akár a lényegében „önvezető” vállalatok kialakulása is lehet - olvasható a cég közleményében.

  • élelmiszeripar

    Az adóterhek egyszerűsítését és a támogatáspolitika újragondolását ígéri az elkészült élelmiszeripari stratégia - írja a Magyar Idők.

  • Adó kódex

    Jogászok, könyvelők és adótanácsadók számára teszi kölcsönösen átláthatóvá a szerződések adójogi minősítését az Adó kódex legfrissebb száma, amely adótippeket is tartalmaz. A Szerződések adójogi minősítése című lapszám itt rendelhető meg.

  • Fotó: shutterstock

    Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.

  • Fotó: shutterstock

    Az új transzferár jelentéstételi kötelezettség elmulasztása akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Cikksorozatunkban megvizsgáljuk, milyen esetekben érintheti ez a vállalatokat és milyen teendők merülnek fel első ízben 2017.12.31-ig.