EY: szűkülnek az adózó jogorvoslati lehetőségei

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak.  Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által augusztus folyamán társadalmi vitára bocsátott, az adóigazgatás rendjét szabályozó tervezethez képest a novemberben elfogadott törvényjavaslat további olyan módosításokat tartalmaz, amelyek megerősítik a bírósági jogviták rövidítésére, a bírósági működés hatékonyságának fokozására vonatkozó jogalkotói szándékot.

Dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere szerint azúj szabályozások még tudatosabb készülést és kockázatkezelést igényelnek majd a vállatoktól:

„A végül elfogadott törvényjavaslatban jelentős változás a korábbi tervekhez képest, hogy mégsem vezetik be a fellebbezés intézményét az adóperek során.A korábbi gyakorlat is megváltozik ugyanakkor, mivel január elsejétől, az elsőfokú ítéletet követően már csak meghatározott esetekben lehet a Kúriához fordulni és a Kúria mérlegelheti, hogy befogadja-e a kérelmet. Vagyis ebben a tekintetben egyértelműen tovább szűkülnek a jogorvoslati lehetőségek az adóperekben az adózók számára. Ez egy eddigiekhez képest egészen új szemléletet kíván meg a vállalatoktól”

A törvényjavaslatban ugyanakkor a korábbi változathoz képest a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszereséről a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére változott volna 2018. január 1-jétől. Ez a jelenlegi kamatmérték mellett több mint háromszoros növekedés jelentett volna. Ez a változtatás szintén kikerült a parlamenti vitára bocsátott tervezetből.

A feltételes adómegállapítás hazai és nemzetközi szabályozása

A könyv széleskörűen bemutatja a feltételes adómegállapításra vonatkozó eljárást. A gyakorlati szakemberek számára kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy az eljárást nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ismerteti a könyv. Így elérhetővé válik a „titkos elixír” a folyamatos hiánypótlási eljárások megszüntetésére.

 

Megrendelés >>

 

Adóbírságot érintő változások

Emellett változott a korábbi javaslathoz képest a maximális adóbírság nagysága is. A társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslatban még csak az adóhiány 100 százaléka volt az adóbírság kirívó jogszabálysértések esetén, az elfogadott törvény viszont nem változtatott a 200 százalékos mértékben, ugyanakkor több elkövetési magatartás esetére irányozza elő.

Dr. Séra Gergely, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda menedzsere kiemelte, hogy a január elsejétől hatályba lépőfeltételes adóbírság kedvezmény könnyebbséget jelenthet a nehezen nyerhető, nem túl esélyes adóviták korai és költséghatékony lezárására. Ennek értelmében, ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.

További, adóeljárásokat és adópereket befolyásoló változások

A november közepén elfogadott törvénycsomag alapján a januártól várható legfontosabb változások:

  • Az új ágazati törvények teljes körűen szabályozzák az adóigazgatást, nem lesz háttérjogszabály
  • Alapelvvé vált a közérthetőség
  • 1 évben maximalizálják az adóellenőrzések hosszát
  • Megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet és adószám felfüggesztés, de felfüggesztés helyett azonnal töröltethetik az adószámot például kézbesíthetetlen hivatalos irat miatt
  • Kérhető az önellenőrzési pótlék elengedése, bejelenthető az önellenőrzési szándék
  • Amennyiben az adóhatóság szakértőt vesz igénybe az adóellenőrzés során, akkor a most elfogadott törvény az adózó számára nem nyújt lehetőséget másik szakértő kirendelésére a peres szakasz során
  • Szűkülnek a védekezés keretei. Az új jogszabályok szerint a januártól az adózó bizonyos kivételektől eltekintve  sem a fellebbezés során, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhat új tényekre, új bizonyítékot nem mutathat be.
  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

  • SZÉP kártya

    Pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon - tájékoztatták az MTI-t a kártyakibocsátó pénzintézetek.

  • 50 rubeles orosz aranyérme

    Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

  • robot

    A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

  • Fotó: shutterstock

    Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.