Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szőlőből bort – kortyoljon bele …. Noha a jogszabályi előírásoknak megfelelő eljárással készített szőlőbor után nem keletkezik jövedéki adó fizetési kötelezettség, azonban az adminisztrációs terhek tekintetében különbséget kell tenni az adómentes szőlőbor és a 0 forint adótétel alá eső szőlőbor között.
Beköszöntött az ősz, megnyitották kapuikat az óvodák és iskolák, a városokba visszatértek a reggeli és délutáni forgalmi dugók, ám emellett beköszöntött a szüreti időszak is.
A gondos gazdák már elkezdték a kádak, darálók, prések és hordók tisztítását, karbantartását, illetve árgus szemekkel vizsgálják a szőlőtőkéket és figyelmesen tanulmányozzák az időjárás jelentéseket, folyamatosan pontosítva a szürettel kapcsolatos terveiket. Mindez nagyon fontos, azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szüret hangulatát nem csak az időjárás ronthatja el, hanem az elhanyagolt adminisztráció és bizonylatolás esetén a NAV is fagyos hangulatot tud teremteni a szőlőbirtokon, a présházakban és a borospincékben egyaránt.
A szőlőborral kapcsolatban általában az él a köztudatban, hogy nem kell utána jövedéki adót fizetni, azonban kevésbé ismert, hogy – alapvetően a borok minőségének védelme érdekében – számos technológiai és adminisztrációs előírást is be kell tartaniuk azoknak, akik szőlészetre, illetve borászatra adják a fejüket.
Az adminisztrációs kötelezettségek egy része nem kapcsolódik közvetlenül a vámhatósághoz, hiszen bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség bizonyos kivételektől eltekintve keletkezik a hegyközségek felé is többek között azoknak, akik 1 000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művelnek, akik borszőlőültetvényük termését értékesítik, vagy akik értékesítési céllal készítenek bort. Fontos tudni, hogy a hegyközségek felé szolgáltatott adatokhoz hatósági ellenőrzések és eljárások során a vámhatóság is hozzáféréssel rendelkezik.
|
Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye |
|---|
|
Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat. |
Noha a jogszabályi előírásoknak megfelelő eljárással készített szőlőbor után nem keletkezik jövedéki adó fizetési kötelezettség, azonban az adminisztrációs terhek tekintetében különbséget kell tenni az adómentes szőlőbor és a 0 forint adótétel alá eső szőlőbor között. Adómentes
feltéve hogy értékesítésre nem kerül sor
Mindezek alapján amennyiben a szőlősgazda csak saját fogyasztásra és legfeljebb évi 1 000 liter szőlőbort állít elő saját, illetve saját és vásárolt szőlőből, függetlenül attól, hogy az általa megtermelt borszőlőből értékesít-e, abban az esetben a vámhatóság felé nem keletkezik sem bejelentési, sem pedig bevallási kötelezettsége. Ennek ellenére pincekönyv vezetési kötelezettségét teljesítenie kell, amihez be kell szereznie a hegybírótól a szőlő származási bizonyítványát is.
Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy amennyiben szőlőértékesítésre került sor, abban az esetben az abból származó jövedelem után személyi jövedelemadó (szja) bevallási és fizetési kötelezettség keletkezik az adóhatóság felé, sőt amennyiben az értékesítés üzletszerűen, illetve rendszeresen történik, akkor az eladási ár után áfa kötelezettség is felmerül.
Amennyiben valaki saját célra 1 000 litert meghaladó mennyiségben kíván saját illetve saját és vásárolt szőlőből előállítani, vagy szőlőterülettel nem rendelkező természetes személy több mint 500 kilogramm vásárolt szőlőből kíván szőlőbort előállítani, vagy az előállított szőlőből értékesíteni is kíván abban az esetben egyszerűsített adóraktári engedélyt kell kérelmeznie a vámhatóságtól. Ez a pincekönyv vezetési és származási bizonyítvány beszerzési kötelezettség mellett azzal is jár, hogy gazdasági évenként kétszer, a december 1-től július 31-ig terjedő időszakról augusztus 15-ig, majd az augusztus 1-től november 30-ig terjedő időszakról december 15-ig készlet elszámolást köteles benyújtani a vámhatóság felé. Az elszámolás egyaránt kiterjed a szőlőkészlet, a termékkészlet (szőlőbor és pezsgő), valamint a melléktermékek mennyiségének alakulására.
A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség mellett szigorú bizonylatolási kötelezettség is kapcsolódik az egyszerűsített adóraktári engedélyhez, hiszen az engedélyes a borszőlőt 70 km-en túli szállítás esetén, valamint a szőlőmustot, a szőlőbort, a borászati mellékterméket Magyarország területén csak borkísérő okmánnyal szállíthatja. E mellett az egyszerűsített adóraktár engedélyes termelői borkimérés keretében értékesített szőlőborról szintén borkísérő okmányt köteles kiállítani, kivéve ha olyan számlát állít ki, amin részletezésre kerülnek a palackos, a kannás kiszerelésben és egy tételben a kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségek.
Hogy miért is kell tartani a vámhatósági ellenőrzésektől miközben a szőlőbor után jövedéki adót nem is kell fizetni? Azért, mert az adminisztrációs kötelezettségek, vagy a szőlőbor előállításra, kezelésre vonatkozó szakmai rendelkezések megsértését a vámhatóság mulasztási bírsággal, illetve jövedéki bírsággal sújtja, továbbá bizonyos esetekben az előállított terméket, illetve az előállításhoz használt eszközöket lefoglalhatja, vagy elkobozhatja.
Bármely borosgazda számára garantáltan kijózanító hatású, mikor végig kell néznie ahogyan a pénzügyőrök lefoglalják egy évi kemény munkája gyümölcsét, nem beszélve arról, mikor a vámhatóság határozatát olvasva szembesül a kiszabott mulasztási bírság és jövedéki bírság összegével, mely utóbbi adómentesnek nem minősülő szőlőbor után literenként 60 Ft (de minimum 30 000 Ft), a jogszabályi előírásoktól eltérő módon előállított, vagy kezelt bor után pedig literenként 3 000 Ft (de minimum 100 000 Ft).
Mindezek alapján látható, hogy érdemes a szüreti előkészületek közben a kádak és hordók kitisztítása, karbantartása mellett azt is számba venni, szükség van-e a hegyközséghez, illetve a vámhatósághoz való bejelentkezésre, illetve ki kell-e alakítani a pincekönyv és borkísérő okmányok használatának, valamint a készletjelentések készítésének rendjét, hogy az egész éves kemény munka után a novemberben Szent Márton napján nyugodt szívvel lehessen belekóstolni a 2014. évi újborba.
A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.
