Tárgyi eszközök különös szabályai az áfa rendszerében

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Tovább görgetve azt a fonalat, amelyet a saját vállalkozásban megvalósuló beruházás taglalásával legutóbbi cikkünkben elkezdtünk, vizsgáljuk meg, milyen szabályok kísérik végig a tárgyi eszközök életútját a vállalkozás működése során.

A tárgyi eszköz sajátossága, hogy több éven keresztül szolgálja egy adott vállalkozás céljait. Ezen időszak alatt olyan utólagos funkcióváltás következhet be, aminek következtében megváltozhat az adóalany adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységének aránya a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjához képest. Ilyen esetekben a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adót – a megfigyelési időszakban – korrigálni kell. Szögezzük le már itt a cikk elején, hogy az alább taglalt szabályok nem csak a klasszikus értelemben vett tárgyi eszközökre vonatkoznak, hanem bizonyos speciális termékértékesítések (apport, jogutódlás, üzletág-átruházás) keretében beszerzett eszközökre, sőt 2014 óta a vagyoni értékű jogokra is érvényesek.

A „klasszikus” tárgyi eszközök áfa szempontjából két csoportra oszthatóak, az ingatlanokra és az ingó vagyontárgyakra, amelyeknek más és más a figyelési időszaka. Az ingóságok felhasználását 60 hónapig, míg az ingatlanokét 240 hónapig kell figyelni az eszköz rendeltetésszerű használatbavétel hónapjával kezdődően.  

A vagyoni értékű jogok figyelési időszaka igazodik annak az eszköznek a figyelési időszakához, amelyhez a vagyoni értékű jog kapcsolódik, röviden ingóságra vonatkozó vagyoni értékű jogot 60 hónapig, ingatlanhoz kötődő jogot 240 hónapig kell figyelemmel kísérni. Fontos megjegyezni ennél a pontnál, hogy ha a vagyoni értékű jog nincs egy évig az adóalany kezelésében, akkor a korrekciót sem kell elvégezni. 

Főszabály szerint a korrekciókat mindig a naptári év utolsó adómegállapítási időszakában kell elvégezni, amennyiben adott eszköz a naptári év teljes időszakában adózó rendeltetésszerű használatában állt.

Persze nem is az Áfa törvényről beszélnénk, ha ennek a főszabálynak se lenne legalább egy kivétele. Jelen esetben az apport, a jogutódlás és az üzletág-átruházás jelenti a kakukktojást, ugyanis ezekben az esetekben úgy kell kezelni a javakat – mind az átengedő, mind a fogadó részéről – mintha teljes évben náluk lett volna az eszköz, csak a számítást kell időarányosítani. Utolsó lényeges szabály, hogy bármilyen korrekciónak a végső feltétele, hogy a különbözet összegének abszolút értékben minimum 10.000 Ft-ot kell elérnie. 

A fenti sok-sok elméleti szabályt nézzük meg, hogyan működik a gyakorlatban, nézzünk konkrét példán keresztül a szabályok alkalmazását. Ügyfelünk adóévben ingó tárgyi eszközt vásárolt, a levonható adó összege 1.500 eFt volt, levonási hányada legyen 65%, így 975 eFt erejéig érvényesítette levonási jogát.

Az egy évre jutó összeg: 975/5 = 195 eFt-ra jön ki. A következő évben romlott a levonási hányad legyen most már csak 40%, így a következő számokat kapjuk: 1.500 x 40% = 600 eFt, az egy évre jutó összeg: 600/5 = 120 eFt. Mivel 195-120 = 75 eFt, ami több mint 10.000 Ft, így a korrekciót kötelező elvégezni 75.000 Ft pótlólagos adófizetési kötelezettsége keletkezik ügyfelünknek. Amennyiben rákövetkező évben javulna a levonási hányados, elérné a 67%-ot és a fenti módon újra végigszámoljuk az összegeket, akkor különbözetként 6.000 Ft-ot kapunk, ami nem éri el a törvényi minimumot, így korrekcióra sem kerül sor.

A tárgyi eszközök különös szabályai közül átvettük azt az esetet, ha az eszköz több éven keresztül szolgálja a cég tevékenységét, a másik fontos szabálycsoport azt rendezi, amikor elidegenítés miatt adott eszköz kikerül a cég működéséből.

Nagyon hasonlóak a szabályok az előbbi rendelkezésekhez, itt is ugyannyi hónapon keresztül kell figyelni az eszköz sorsát, mint a használat esetén, és itt is a különbözet összegének el kell érnie a 10.000 Ft-ot. Amiben viszont alapjaiban eltér a jogalkotó szemlélete az előbbi szabályoktól, hogy nem visszanézünk az évre, hanem előrenézünk, hogy mennyi hónapig szolgálhatta volna még adott eszköz cégünk működését.

 

A hatályos rendelkezések szerint a teljesítés hónapjára és a hátralévő hónapokra jutó levonható adót véglegesen levonhatja, ha az eszköz (vagyoni értékű jog) értékesítése adólevonásra jogosítaná, nem vonhatja le, ha adólevonásra nem jogosítaná. Elsőre kicsit bonyolultnak tűnik, de egy gyakorlati példán keresztül minden pontosan a helyére fog kerülni. Ahol el lehet csúszni, az a hónapok számolása, ugyanis a vásárlás hónapja beleszámít a kalkulációba, míg az eladásé nem.

Nézzük is konkrét példát az előbbi szabályokra.

Részben adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató ügyfelünk idén májusban eladta a tulajdonát képező tehergépjárművét 10.000 + 2.700 eFt-ért. A vásárláskor (három éve októberben) a jármű áfa-ja részben volt csak levonható, a beszerzési ár 12.000 + 3.240 eFt volt. Beszerzéskori levonási hányada 70% volt. 

A beszerzéskor le nem vonható áfa: 3240 x 30% = 972 eFt. Mivel adózó még benne van a figyelési időszakban (60 hónap) így pótlólagos levonási joga keletkezik. Hátralévő hónapok száma: 60-(3+12+12+4)=29. A pótlólagos levonható adó: 29/30 x 972 eFt = 469,8 (kerekítve: 470 eFt). 

Alanyi adómentességre áttérés

Kevésbé ismert szabály, hogy tárgyi eszközök esetében nem csupán a levonási hányad változása miatt merülhet pótlólagos adóvisszafizetési kötelezettség, de abban az esetben is ha ügyfelünk adójogi státusza megváltozik. Alanyi mentesség előtti időszakban - kedvező esetben – teljes levonási hányada volt ügyfelünknek, majd következő év január 1-től levonási hányada egyik napról a másikra 0-ra változik.

Ez kihatással van a korábban beszerzett tárgyi eszközök, korábban levont adójára is, mégpedig kedvezőtlenül, ugyanis a figyelési időszakból hátralévő hónapokra az arányos áfa-t vissza kell fizetni. (Számítás megegyezik a fentebb ismertetett módszerrel).

Az ismertetett szabály sajnos csak az egyik irányban működik, amikor alanyi mentesként beszerzett tárgyi eszközzel áttérünk a normál szabályok alá, akkor nem keletkezik adólevonási joga ügyfelünknek. (Áfa tv. 196. §)    

Tárgyi eszköz korrekciók kezelése az Áfa-bevallásban

A fenti szabályok szerinti korrekciókat adott év utolsó bevallási időszakában kell elvégeznie ügyfelünknek, amennyiben pedig alanyi mentességre tér át, akkor az utolsó „normál” szabályok szerinti bevallásában kezeli a korrekciókat. A bevallás „Egyéb” sorai (35. sor, 75. sor) vannak kijelölve ezek szerepeltetésére.

Fontos technikai kérdés, hogy ha ügyfelünk döntése révén áttér az Eva tv. hatálya alá, majd ezen időszak alatt elidegeníti a – az áfa hatálya alatti beszerzett - tárgyi eszközét, akkor ezt is az Eva-bevallásban kell kezelni, nem lehet Áfa-bevallást benyújtania ennek kapcsán. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • GDPR, EU

    A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

  • SZÉP kártya

    Pünkösdöt követően nagyjából még 3,1 milliárd forint május végig elköltendő összeg maradt a SZÉP-kártyákon - tájékoztatták az MTI-t a kártyakibocsátó pénzintézetek.

  • 50 rubeles orosz aranyérme

    Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

  • robot

    A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése hozzájárul a munkahelyterméshez, az új állások betöltéséhez azonban egyelőre hiányzik a megfelelő szakembergárda – mutat rá az MIT és az EY felmérése.

  • Fotó: shutterstock

    Azoknál a családi vállalatoknál, ahol az öröklés sorrendje egyértelmű és megegyezik a törvényes renddel, feleslegesnek tűnhet végrendelkezni, azonban a gyakorlat nem ezt mutatja. Ha az örökösök nem értenek egyet, hosszú évekig húzódó pereskedés kezdődhet, ami a kapcsolatok mellett a cég teljesítményére is kihat. A cégvagyon megóvása és a vállalat jövője az érintetteken is túlmutat, hiszen Magyarországon a GDP több mint felét családi cégek állítják elő, jelentős részükben pedig aktuális probléma a generációváltás.