Társasági adó csökkentési lehetőségek 2016. – II. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére, hogy csökkentsék a társasági adót? Összeállításunkban tippeket adunk az adófizetési kötelezettség optimalizálásához.


Cikksorozatunk első részét itt olvashatja.

A társasági adó mértéke

A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az 500 millió forintot meghaladó része után 19 százalék.

Adókedvezmények

Az előzőek szerint meghatározott összeg a számított társasági adó, amelyet – a feltételek fennállása esetén – az adózó adókedvezmény címén csökkenthet. Ha az adózó adókedvezményre nem jogosult, úgy a számított társasági adó lesz a fizetendő adója.

A számított adó, legfeljebb annak 80 százalékáig csökkenthető fejlesztési adókedvezmény címén, és az így csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény. (Nincs tehát 100 százalékos mértékű adókedvezmény; a számított adó nullára nem csökkenthető.)

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

Látvány-csapatsportok támogatása

Az adózót a látvány-csapatsportok – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong – valamelyikében működő, jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező sportszervezet, vagy látvány-csapatsport fejlesztéäse érdekében létrejött közhasznú alapítvány támogatása esetén adókedvezmény illeti meg. A támogatás történhet visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott pénzösszeg átutalásával, térítés nélkül átadott eszköz, ingyenes szolgáltatás formájában a törvényben meghatározott jogcímeken.

Az adózó a részére – a támogatásra jogosult szervezet kérelmére –kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe [alaptámogatás], függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor; az igénybevétel feltétele, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása.

Az alaptámogatás utáni adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó – a külön jogszabályban meghatározottak szerint –

a) a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást a támogatott szervezet számára, a kiegészítő sportfejlesztési támogatást pedig az arra jogosult szervezet vagy a sportköztestület számára átutalja, valamint

b) a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét (a megfizetés tényét) az állami adóhatóság részére bejelentse a támogatás (mindkét támogatás) pénzügyi teljesítésétől számított 8 napon belül. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentésre a SPORTBEJ nyomtatvány szolgál.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás:

Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10/19 százalékos adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében a jogosultnak megfizetni.

Filmgyártás támogatása

Az adózó a részére a mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó kiegészítő támogatás megfizetését is teljesítse.

Előadó-művészeti szervezet támogatása

Az adózó a részére az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó kiegészítő támogatás megfizetését is teljesítse.

Szövetkezeti közösségi alap-képzés

A szövetkezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 évi V.. törvény 58. §-a alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül.

KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény

A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (KKV) minősülő adózó a megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.

Az adókedvezmény mértéke

a) a 2000. december 31. – 2013. december 31. között megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka,

b) a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka,

de adóévenként nem lehet több 6 millió forintnál.

Példák az áfatörvény alkalmazásához

Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza.

Megrendelés >>

Növekedési adóhitel

Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel beiktatott 26/A. § új fogalmat és ahhoz kapcsolódóan egy új kedvezményt vezetett be, ez a fogalom a növekedési adóhitel (NAHI). A NAHI lényege, hogy a kedvezményre jogosult vállalkozásoknak a tárgyévi adó meghatározott részét, nem a tárgyévben, hanem a tárgyévet követő két adóévben kell megfizetniük, így azt a további növekedésükre fordíthatják. A jogalkotó ezzel a kamatmentes kölcsönnel segíti az érintett vállalkozások fejlődését. A NAHI részletes szabályait a 71. számú NAV információs füzet tartalmazza.

Összeállításunk figyelem felhívó jelleggel készült, a csökkentő tételek és kedvezmények pontos szabályait és kapcsolódó feltételei a NAV 41. számú információs füzetében részleteiben megismerhetők.

 (Forrás: NAV információs füzet – A társasági adó legfontosabb szabályai 2016.)

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.