Társasági adó változások 2017-ben – 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk második részében folytatjuk a 2017. évben hatályba lépő legfontosabb társasági adó változások bemutatását. 

Cikksorozatunk első részét itt olvasashatja.

Műemléki ingatlan adóalap csökkentő tételei

Az adózás előtti eredményt csökkenti 

• a műemléki ingatlan vagy 
• nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve 
• a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan 

(mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) karbantartásának az adóévben elszámolt költsége, ráfordítása az ingatlant nyilvántartó adózónál, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka.

Az adózás előtti eredményt csökkenti

• a műemléki ingatlant vagy 
• nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve 
• a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant 

(mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) érintő kulturális örökségvédelmi célú, számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, továbbá felújítás bekerülési értékének kétszerese az ingatlant nyilvántartó adózónál, a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az adózó döntése szerinti részletekben.

A kedvezményre az adózó kapcsolt vállalkozása is jogosult lehet, ennek feltétele, hogy a felek írásban is nyilatkozzanak a kedvezmény megosztásáról.

A határértékeket és a további feltételeket a törvény 7.§. (26)-(29) bekezdése tartalmazza.

Kárenyhítési Alap részére nyújtott támogatás

Az adózás előtti eredményt csökkenti a Kárenyhítési Alap javára önkéntesen nyújtott támogatás 50%-a.

Kis- és középvállalkozás adóalap kedvezménye

Az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.

Az összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, de a korábbi 30 millió forintos korlát eltörlésre került.

Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés

Az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló alábbi jellegű követelésre tekintettel, ha társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról adatot szolgáltat.

 

Az adózás előtti eredményt csökkenti a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza.

KIVA-ról áttérés a társasági adóra

Az adózás előtti eredményt növeli a kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőkebevonásra (különösen a jegyzett tőke emelésre) tekintettel, a kisvállalati adóalap megállapítása során alkalmazott csökkentés összege a tőke kivonásakor.

Ingatlannal rendelkező társaság adókulcsa

Az ingatlannal rendelkező társaság esetében is a 9%-os adómértékkel kell megállapítani a társasági adót.

Kedvezményezett eszközátruházás

Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság – választása szerint, az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján, a 16.§. (13) bekezdésben meghatározott feltételekkel – adózás előtti eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével, illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével feltéve, hogy a megszerzett részesedést az átruházó társaság vagy kapcsolt vállalkozása addig nem vezeti ki az állományból, amíg az átvevő társaság az átruházó társaságtól átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve adóalapját a16.§. (14) bekezdés szerint állapítja meg, kivéve, ha a részesedés kivezetése elháríthatatlan külső ok miatt következett be. (16.§. (12) bek.)

Amennyiben az átruházó társaság nem teljesíti a (12) bekezdésben előírt tartási kötelezettséget, akkor a nemteljesítés napját magában foglaló adóévében az adózás előtti eredményét növeli az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó összeg azon részével, amelyet az átvevő társaság a (14) bekezdést figyelembe véve az adóalapjában korábban nem érvényesített. Az átvevő társaság az átruházó társaság nemteljesítésére tekintettel a továbbiakban adóalapját a (14) bekezdés figyelembe vétele nélkül állapítja meg. (16.§. (12a) bek.)

Szokásos piaci ár korrekció

A kapcsolt vállalkozások közötti árakhoz kapcsolódó adóalap csökkentés új feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során.

Transzferár nyilvántartás készítés alóli mentesség

Nem kell transzferár nyilvántartást készíteni a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletre, ha a belföldi telephelye ezen ügylete nemzetközi szerződés rendelkezése alapján nem keletkeztet magyar társasági adófizetési kötelezettséget.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 

---