Telek és az áfa
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mostanában több gazdasági társaság dönt arról, hogy – gazdasági megfontolásokból vagy a tervezett beruházás elmaradása miatt – értékesíti a tulajdonában lévő telket. Tekintettel arra, hogy ez a tárgyi eszközként nyilvántartott ingatlan általában nagy értékű, ezért nagyon fontos feladat a fizetendő általános forgalmi adóval kapcsolatban tájékozódni.
Általában olyan földterületről van szó, amelyen nem áll épület. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény) 2.§-ának 21. pontja szerint a telek egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. 2013. január 1-től törölték a törvényből az építési telek fogalmát.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazása szempontjából viszont jelentősége van az építési telek elkülönítésének, mert annak értékesítése adóköteles. E törvény 259.§-ának 7. pontja szerint, építési telek az olyan
- a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,
- b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.
Az áfa-törvény 86. § (1) bekezdésének „j” és „k” pontjai értelmében mentes az általános forgalmi adó alól:
- j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek
- ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy
- jb) az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év;
- k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.
A főszabály szerint tehát az építési telek értékesítése minden esetben áfás, de minden más típusú telek értékesítése adómentes.
Az építési teleknek nem minősülő földterület értékesítése ennek ellenére lehet adóköteles, ha az adóalany az ingatlanértékesítésre az általános szabályok szerinti adózást választja. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozó adóalanyok számára ez a választás nem lehetséges.
Az az adóalany, aki (amely) élt ezen választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.
Ha az előzőek alapján a gazdasági társaság eldöntötte, (vagy választotta,) hogy az adott telek értékesítése áfa-köteles, ezt követően azt kell megállapítani, hogy az adott eset egyenes vagy fordított adózás körébe tartozik-e.
Az áfa törvény 142. § (1) bekezdésének e) pontja szerint, az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, (fordított adózás) a törvény 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany a 88. §-nak megfelelően adókötelezettséget választott.
Természetesen a fordított adózás egyéb feltételeinek is teljesülniük kell:
- – az ügylet teljesítésében érintett üzletfelek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
- – egyiküknek se legyen olyan, az áfa-törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
Egyenesen adózik az építési telek értékesítése
Az áfa-törvény 60. § (1) bekezdése értelmében termék értékesítése esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző vevő adóalany kötelezett, (fordított adózás) akkor a fizetendő általános forgalmi adót
- az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor vagy
- az ellenérték megtérítésekor, vagy
- a teljesítést követő hónap tizenötödik napján
kell megállapítani. Mégpedig a három közül abban az időpontban, amelyik a legkorábban bekövetkezik. Tehát a fizetendő adó megállapítása fordított adózás esetén független az értékesítés teljesítésének időpontjától.
Minden olyan telek értékesítése, amely nem adómentes és nem felel meg a fordított adózás követelményeinek, az egyenes adózás hatálya alá tartozik (az építési telekkel együtt). Ebben az esetben a fizetendő áfa megállapításának időpontjához az értékesítés teljesítési időpontját kell vizsgálni.
Az áfa-törvény 10. § a) pontja alá tartoznak a részletre vételen alapuló termékértékesítések. Eszerint a termék értékesítésének minősül a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. Ezeknél az ügyleteknél az értékesítés teljesülése a termék – esetünkben a telek – birtokbaadásakor történik. A tulajdonjog-átszállás időpontjának nincs jelentősége, kizárólag a birtokba adás számít.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|
|
A telek nem részletre történő eladásánál az áfa-törvény 9.§-ának (1) bekezdését kell figyelembe venni, mely szerint a termék értékesítése a birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. Tehát ebben az esetben is a birtokbaadáskor megy teljesülésbe az értékesítés. A lényeg tehát az, hogy a telek átengedése a tulajdonjog bármikor történő (ez később is lehet) átszállásának a szándékával történjen meg.
