Tényleg csak csiszolják az adórendszert


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Benyújtotta a kormány a jövő évi adótörvények tervezetét a parlamentnek. Szélesedik a családi adókedvezmény, nem lesz áfacsökkentés, nem lesz luxusadó, kicsit változik a kata és a chipsadó, és illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás. Sok apró változást is követni kell.


A kormány pénteken kora este benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatát. A törvénytervezetben – az előzetes várakozásokkal összhangban – nem szerepel áfacsökkentés, és a kabinet luxusadót sem vezetne be. A törvényjavaslat igazolja a korábbi kormányzati ígéreteket, amelyek szerint az adórendszer érdemi átalakítása véget ért, és a finomhangolás időszaka köszönt be.

A nagy változás: szélesedik a családi kedvezmény

A törvényjavaslat szerint 2014-től kiterjesztik a családi adókedvezményt: azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék.

A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak.
Az intézkedés mintegy 260 ezer családnál 53 milliárd forintot hagy korábbi kormányzati közlések szerint. Giró-Szász András kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: így összesen csaknem 900 ezer családra, majdnem 5 millió állampolgárra terjed ki az szja-kedvezmény.

Példaként idézte, hogy a két gyermeket nevelő, bruttó 90 ezer forintos összjövedelemmel rendelkező családok havonta 5600 forintos nettó jövedelemnövekedéssel számolhatnak, míg bruttó 110 ezer forintos családi jövedelem esetén 2400 forintnyi többlettel. Három gyermek esetében, bruttó 100 ezer forintos kereset esetén havi nettó 17 ezer forinttal több marad a családi kasszában, 200 ezer forintos bruttó jövedelem mellett havi 34 ezer forint. Két magyar átlagjövedelem esetén, vagyis bruttó 400-450 ezer forintos összjövedelem mellett 35 ezer forintot jelent az adó- és járulékcsökkentés.

A személyeket érintő változások

A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedne, összege 2014. január 1-jétől havonta 6810 forint lenne – olvasható a javaslatban.

2014-től minden első lakásszerző kérhetne részletfizetést: megszűnik a kedvezmény – 35 éves – életkorhoz kötöttsége, így minden első lakásszerző magánszemély kérheti az állami adóhatóságtól, hogy az illeték megfizetésére 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezzen.

Mentes lenne mind az ajándékozási, mind a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a házastársak közötti vagyonátadás, ideértve a házastársi vagyonközösség megszüntetésével realizálódó vagyonszerzést is.

Vállalkozásokat érintő változások

Módosulna a főállású kisadózó fogalma, így egyes esetekben csökkenne a kata. Egyrészt nem minősülne főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyában együttesen legalább heti 36 órát foglalkoztatnak. Szintén nem minősülne főállásúnak az a kisadózó magánszemély, aki után más vállalkozásban már vállalkozóként fizettek járulékokat. Ezen személyek után a változás következtében a kisadózó vállalkozásnak csak havi 25 ezer, és nem havi 50 ezer forint tételes adót kellene fizetnie.

Megszűnne az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezne.

Bővülne a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá tartozó termékek köre: az üdítőitalokhoz hasonlóan a hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkező szörpök, sűrítmények, szirupok is neta-kötelesek lennének.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások szociális hozzájárulási adókedvezményét érintő változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhetne, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre levő szabad vállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.

A kis- és középvállalkozásoknak minősülő adózók a tárgyi eszköz beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig (40 százalék helyett) adókedvezményt vehetnének igénybe. Az adókedvezményt a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján lehetne igénybe venni, az adóévben érvényesíthető összege nem haladhatná meg a 6 millió forintot.

Jövőre is maradna a bankadó, ugyanakkor az általános kockázati céltartalék opcionális jelleggel történő átvezetésének lehetőségére tekintettel az ezen lehetőséggel élő hitelintézetek 19 százalékos adó megfizetése mellett vezethetik át az általános kockázati céltartalékaikat a lehető legjobb minőségű tőkeelemek közé; az intézkedésre alapvetően a 2014. január 1-jétől hatályos új európai bankszabályozás miatt van szükség. Ha a hitelintézet él az átvezetés lehetőségével, az átvezetett tartalék utáni adót 2014. március 10-ig kell megállapítania és megfizetnie.

2014-től a bankok által elengedett hitel, kölcsön akkor is adómentesnek minősülne, ha a hitelt nem biztosítja lakásra bejegyzett zálogjog. Másrészt a hitelintézeteknek nem kellene kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és azután közterheket fizetnie, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.

Új illetékmentességi rendelkezéseket is bevezetnének: nem keletkezne fizetési kötelezettsége a cégeknek az osztalék elengedése, illetve a csődeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedett követelés kapcsán, ez utóbbi esetben csak akkor, ha a követelés jogosultja nem a tag.

A javaslat szerint jövedékiengedély-köteles lenne az 5 és 25 kilogramm közötti PB-palackok és a kenőolajok nagykereskedelme.

Mentes lenne a telekadó alól a belterületi, 1 hektár területnagyságot meg nem haladó földrészlet, ha annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja.

Módosulna a telek és a termőföld fogalma is: a jövőben teleknek minősülne az illetéktörvény alkalmazásában az a földrészlet is, amelyen a szerkezetkész állapotot még el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll.

Megkerülhetetlenek maradnak a különadók

A már benyújtott költségvetési törvény tervezete szerint a szektorális különadók az állami bevételek megkerülhetetlenül magas részét jelentik: 2014-ben a pénzügyi szervezetek különadójából 144 milliárd, az energiaellátók jövedelemadójából 61,1 milliárd, közműadóból 53 milliárd, távközlési adóból 57 milliárd, pénzügyi tranzakciós illetékből 269,4 milliárd, biztosítási adóból 28 milliárd, és e-útdíjból 133,8 milliárd forint folyik be a költségvetésbe. A különadók így összesen 746,3 milliárd forinthoz juttatják az államot, ami nagyjából a jövő évi tervezett szja-bevételek felét jelentik.

A tervezett bevételi adatokból az is kiderül, hogy jövőre már a kata és a kiva háttérbe szorítja az evát: utóbbi adónemből a büdzsé 67 milliárd forintos bevételre számít, míg a kisadózók összesen 78 milliárdot fizetnek jövőre, a kisvállalati adó alanyai pedig 45,5 milliárdot. Társasági adóból egyébként jövőre 358,8 milliárdnyi adóbevételt vár a költségvetés tervezete.

A legtöbb pénzt – ahogy mindig – jövőre is áfából szedi be a költségvetés: a várt bevétel kereken 3000 milliárd forint. Második ezen a ranglistán az szja-bevétel, a magánszemélyektől ily módon 1550 milliárdnyi befizetést vár az állam, míg a tervezett jövedékiadó-bevétel 931,9 milliárd forint.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Az áfabevételért is aggódik az ÁSZ

2014 tervezett adóbevételeinek 52,6 százaléka megalapozott, 47,4 százaléka részben megalapozott az Állami Számvevőszék értékelése szerint.

A korábbi évekhez képest kedvező változás, hogy nem megalapozott adóbevételt a költségvetési törvénytervezet nem tartalmaz – olvasható a jelentésben.

A kata- és a kiva-bevételek növekedése esetében az ÁSZ szakértői azt látják kockázatosnak, hogy az idei év tapasztalatai nem igazolják a két új kisadó népszerűségének nagy arányú növekedését. Ezzel együtt megjegyzik, hogy a várt bevételek esetleges elmaradása a büdzsé egésze szempontjából „pozitív kockázatot hordoz”, mert az azt jelentené, hogy a vártnál több cég adózik majd a kevésbé kedvezményes társasági adó szerint.

A pénzügyi tranzakciós illeték esetében 15-20 milliárd forint bevételi kockázatot lát az ÁSZ, elsősorban azért, mert az előirányzat idén sem teljesült, amit egyszerinek tekintett beavatkozással korrigált a kormány.

A távközlési adó teljesülése a kulcsemeléssel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt kockázatos az ÁSZ szerint.

A számvevők a büdzsé legnagyobb bevételi tételét jelentő, összesen 3000,1 milliárd forintnyi áfabevétel teljesülését is kockázatosnak látják. Érvelésük szerint a bevételi irányzat számításánál a vásárolt fogyasztás növekedéséből adódóan 8,6 százalékos bővüléssel számoltak, viszont a makrogazdasági pályából mindössze 4,5 százalékos bővülés származhat.

Emellett a számítás nem veszi figyelembe az idei áfabevétel-elmaradások hatását a 2014-es bevételekre. Így összességében az ÁSZ 150 milliárd forintnyi kockázatos áfabevételt lát a költségvetés tervezetében, amit értékelésük szerint mérsékel az online pénztárgépekből származó, ezúttal már valóban befolyó többletbevétel.

Adószakértői vélemények a benyújtott javaslatról

(Forrás: MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).