Tételes áfa-bevallás: mi lesz az előlegszámlával és a gyűjtőszámlával?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tételes összesítő jelentés módosítja az előlegszámlák, a végszámlák és a gyűjtőszámlák kezelési módját: az Áfa-kalauz hamarosan megjelenő számából készített előzetesünkből most megtudhatja, pontosan miként. Tételes összesítő jelentést legkorábban a havi áfabevallást benyújtóknak kell készíteniük február 20-ig. A tételes áfabevallásról szóló sorozatunk második része.


A tételes összesítő jelentést bemutató cikksorozatunk első részét itt találja.

3. Az előlegszámlák és az ún. végszámlák kezelése

Ha a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámító összeget (előleget) fizetnek, a fizetendő adót az összeg átvétele, jóváírása időpontjában meg kell állapítani. Az átvett összeget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos részét is tartalmazza. Az adóalany által fizetett előleg átvételéről számlát kell kibocsátani. A feltételek megléte esetén ezt a nyilatkozattétel során figyelembe kell venni.

3.1. Eladói minőségben

Amennyiben az előlegként átvett összeg áfatartalma eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, akkor a számlát az összesítő jelentésben szerepeltetni kell. A teljesítést követően az ügyletről kibocsátott számla, az ún. végszámla szintén szerepeltetendő az összesítő jelentésben. Minthogy a számlát az ügyletről (a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról) kell kibocsátani, annak ellenértékét (adóalapját és adó összegét) feltüntetve, az összesítő jelentésben a végszámla esetében a teljes ellenérték adótartalma alapján kell eldönteni, hogy a számla adatait szerepeltetni kell-e a bevallásban, és ha igen, akkor a teljes áfaösszeget kell feltüntetni, nem csak az előleg áfájával csökkentett összeget.

Példák

  1. A 2013. január 6-án átvett előleg áfatartalma 2 millió forint, a számlát az adóalany szerepelteti a január hónapról február 20-ig benyújtott bevallásban. A teljesítés március 10-én történik, a teljesítésről kibocsátott végszámlában a teljesítés teljes ellenértékének áfatartalma 3 millió forint. Az előleg 2 millió forintos áfarészével csökkentett összeg 1 millió forint, amelyet a március hónapról benyújtott bevallásban fizetendő adóként kell szerepeltetni, azonban az összesítő jelentésben a számlára vonatkozó adatszolgáltatásban a végszámlát szerepeltetve a 3 millió forint teljes áfaösszeget kell feltüntetni.
  2. Ha az 1. példabeli adóalany negyedéves gyakorisággal köteles áfabevallás benyújtására, akkor az előlegátvétel és a teljesítés ugyanabba a bevallási időszakba esik, így az I. negyedévről benyújtott bevallásban szerepeltetendő az előlegszámla és a végszámla adata az 1. példánál ismertetett módon.
  3. A január 7-én átvett előleg áfatartalma 1 millió forint, a február 16-án teljesített ügyletről kibocsátott végszámla teljes áfatartalma 1,8 millió forint. Sem az előlegszámlát, sem a végszámlát nem kell az adatszolgáltatásban szerepeltetni.
  4. A január 7-én átvett előleg áfatartalma 1 millió forint, a február 16-án teljesített ügylet teljes ellenértékének áfatartalma 2,5 millió forint. Az előlegről kibocsátott számlát nem kell az adatszolgáltatásban szerepeltetni, a végszámla adatait azonban a februárról benyújtott bevallásban (ha az adóalany negyedéves bevalló, akkor az I. negyedévről benyújtott bevallásban) szerepeltetni kell, áfaösszegként a 2,5 millió forintot feltüntetve (függetlenül attól, hogy a teljesítés időpontjában már csak az előleg áfájával csökkentett 1,5 millió forintot kell fizetendő adóként a bevallásban szerepeltetni).

3.2. Vevői minőségben

Az adóalanynak előleg fizetése esetén vevői minőségében is számolni kell az előlegről, valamint az ügylet teljesítéséről kibocsátott számláknak az összesítő jelentésben való szerepeltetési kötelezettségével a tételes, számla szerinti adatok között is és/vagy az összevont adatok számításakor is.

3.2.1. Tételes nyilatkozattételi kötelezettség

Az előleg átvételéről és a teljesítésről kibocsátott számlákra vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésekor a vevőnek, igénybe vevőnek ugyanúgy kell eljárnia, amint azt a 3.1. pont alatt az eladó esetében bemutatott példában ismertettük, feltéve, hogy a vevő a levonási jogát az előleg kifizetése és az ügylet teljesítése időpontjának időszakában érvényesítette.

A 2013-as áfaváltozások és ezek gyakorlati alkalmazása

A CompLex kiadó Rodin felnőttképzési üzletágának konferenciáján különös figyelmet fordítanak két témára: a pénzforgalmi áfára és a belföldi összesítő jelentésre. A szervezők célja az elmélet bemutatása mellett a gyakorlati kérdések megvitatása és a sok változás kapcsán felmerülő bizonytalanság eloszlatása.

A konferenciát február 26-án tartják, További részleteket itt talál.

3.2.2. Összevont nyilatkozattételi kötelezettség

Az adóalanynak vevői minőségében az összevont nyilatkozattételi kötelezettség feltételének vizsgálata során figyelemmel kell lennie az előlegként fizetett összeg áfatartalmára is, amikor azt vizsgálja, hogy ugyanazon számlakibocsátótól származó beszerzései tekintetében milyen összegű levonható adót érvényesített az adott elszámolási időszakról benyújtott bevallásában.

A 3.1. pont alatti példákon bemutatva a vevő eljárását, ez a következőképpen alakul:

Példák

  1. A január 6-án fizetett előleg áfatartalma 2 millió forint, amelyet az adóalany levonható adóként elszámolt. Amellett, hogy az előlegszámla szerepel a tételes nyilatkozatban, az összevont nyilatkozatot is teljesítnie kell az adóalanynak, ha január hónapban ezen számlakibocsátótól más beszerzése is volt. Például, ha volt egy 300 ezer forint áfatartalmú beszerzése, akkor a január hónapról benyújtott bevallásban az összevont nyilatkozat 1365 M lap 06. sor d) oszlopában 300 ezer forintot kell feltüntetnie. Március hónapban az ügylet teljesítésekor a végszámlát a vevőnek is szerepeltetnie kell a március hónapról benyújtott bevallása tételes adatai között, 3 millió forint áfát feltüntetve. Az összevont nyilatkozattételi kötelezettség során azonban – tekintve, hogy ennél az adott időszakban érvényesített levonható adót kell figyelembe venni – a végszámlának az előleg áfájával csökkentett, március hónapban levonható adóként elszámolt 1 millió forintos összegét kell figyelembe vennie. Ha az adóalanynak ezen számlakibocsátótól márciusban nem volt más beszerzése, akkor az összevont adatok sorát nem kell kitölteni. Ha volt más beszerzése is, akkor a levont adókat kell összeszámolni, és ha a levonható adóként elszámolt áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, akkor az összevont adatokról szóló nyilatkozatot is meg kell tenni, feltüntetve a számlákban szereplő áthárított áfa összegét. Ha márciusban a végszámla 1 millió forint levonható adója mellett volt az adóalanynak egy 500 ezer és egy 600 ezer forint áfatartalmú beszerzési számlája is ugyanattól az eladótól, amely áfákat levonásba helyezte, akkor az összes levont áfa 2,1 millió forint, amelyet ugyanazon partnertől megvalósított beszerzése miatt érvényesített. Az adóalany az e partnerről szóló 1365M lap 06. sor d) oszlopában a számlákban szereplő áthárított áfa összegét tünteti fel, azaz 500 ezer + 600 ezer = 1,1 millió forintot. (A végszámlában áthárított áfa teljes összege 3 millió forint, ez azonban a tételes számla szerinti adatszolgáltatásban szerepel.)
  2. Ha az 1. példabeli adóalany negyedéves gyakorisággal köteles áfabevallást készíteni, akkor az előlegszámla és a végszámla ugyanabban az elszámolási időszakban szerepeltetendő a tételes adatszolgáltatásban, így az összevont nyilatkozat kitöltése során a 3 millió forint levont áfát kell figyelembe venni. Mivel az adóalanynak volt januárban egy 300 ezer forintos, márciusban egy 500 ezer és egy 600 ezer forintos áfatartalmú beszerzése is, az összevont adatszolgáltatást is teljesíteni kell, és az I. negyedéves áfabevallásnál a 1365M lap 06. sor d) oszlopában 1,4 millió forintot kell szerepeltetnie.
  3. Ezen példabeli esetben a számlákat a vevőnek sem kell a tételes adatok között szerepeltetni, az összevont adatokról szóló nyilatkozat feltételeinek vizsgálata során januárban az 1 millió forintot, februárban a 800 ezer forintot kell figyelembe venni.
  4. A január 7-én átadott előlegről szóló számlát a tételes adatszolgáltatásban a vevőnek sem kell szerepeltetni (mivel az abban szereplő áfa összege csak 1 millió forint), a február 16-ai teljesítésű ügyletről kibocsátott végszámlát szerepeltetni kell, feltüntetve az ügylet teljes, 2,5 millió forintos áfatartalmát. Az összevont adatokról szóló nyilatkozat feltételeinek vizsgálata során januárban az 1 millió forintot, februárban az 1,5 millió forintot kell figyelembe venni.
  5. A január 7-én átadott előlegről szóló számlát a tételes adatszolgáltatásban a vevőnek sem kell szerepeltetni (mivel az abban szereplő áfa összege csak 1 millió forint), a február 16-ai teljesítésű ügyletről kibocsátott végszámlát szerepeltetni kell, feltüntetve az ügylet teljes, 2,5 millió forintos áfatartalmát. Az összevont adatokról szóló nyilatkozat feltételeinek vizsgálata során januárban az 1 millió forintot, februárban az 1,5 millió forintot kell figyelembe venni.

4. Gyűjtőszámlák

Az adóalany a vevővel való előzetes megállapodás alapján számlakibocsátási kötelezettségét úgy is teljesítheti, ha az ugyanazon elszámolási időszakban teljesített ügyleteiről egy darab ún. gyűjtőszámlát bocsát ki. A gyűjtőszámlában több ügylet szerepel, ügyletenként feltüntetve az adóalapot, az adót és az ügylet teljesítési időpontját.

Minthogy a tételes nyilatkozatot az adóalanynak számlánként a számla adatairól kell megtenni, gyűjtőszámla esetén az eladónak és a vevőnek is a számla végösszege áfatartalmát kell figyelembe venni, hogy az eléri vagy meghaladja-e a 2 millió forintot. Amennyiben igen, akkor a gyűjtőszámla adatait szerepeltetni kell a nyilatkozatban, adóalapként és adóként az ügyletek együttes adóalapját és összegét, teljesítési időpontként pedig célszerű a számlán szereplő teljesítési időpontok közül a sorban utolsót feltüntetni (de nem kifogásolható, ha a teljesítési időpontok közül másik van feltüntetve).

A vevői minőségben teljesített összevont adatokról szóló nyilatkozati kötelezettség feltétele vizsgálatánál gyűjtőszámla esetében is az adott időszakban levont áfát kell figyelembe venni, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során pedig a számla végösszegeként áthárított áfa tüntetendő fel.

Sike Olga cikke teljes terjedelmében az Áfa-kalauz 2013/2-es számában lesz elolvasható. Lapunk a cikk harmadik részét hétfőn közli.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.