Thatcher „üzent” Magyarországnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az olajár 32-szeresére emelkedett, ami súlyos strukturális válságba taszította a brit gazdaságot. Thatcher brutálisan válaszolt, eltörölte a brit nehézipart, nyomában új, modern gazdaság épült.


87 éves korában, agyvérzésben elhunyt a Vaslady, Margaret Thatcher (1925-2013), aki kivezette Nagy-Britanniát az olajválság utáni súlyos strukturális válságból, és újra sikeres modernizációs pályára állította. Lenne mit tanulnia tőle a magyar gazdaságpolitikusoknak is.

Thatcher eredeti végzettségére nézve vegyészmérnök, 1970-74 között Edward Heath konzervatív kormányában oktatási miniszter volt. A Heath-kormányt egy általános bányászsztrájk buktatta meg 1974-ben, miután képtelen volt eredményesen kezelni az 1973 októberében kitört olajválság utáni általános gazdasági válságot. Heath a torry párt éléről is kénytelen volt távozni 1975-ben, a helyét Margaret Thatcher vette át. 1979 májusában a konzervatívok győztek, majd Thatcher vezetésével megismételték sikerüket az 1983-as és ’87-es választásokon is.

Mi volt a Vaslady titka? Az, hogy eredményesen vezérelte le Nagy-Britanniában a világgazdasági korszakváltást, vagyis a gyárkéményes ipar leépítését, és annak romjain a fehérköpenyes, brainigényes gazdaság (posztindusztriális társadalom) felépítését. Na, éppen ezt kellene megtanulniuk tőle a magyar gazdaságpolitikusoknak.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Mindent felülírt az olajár-robbanás

1973. október 6-án kitört a negyedik arab-izraeli háború, a jom kippuri háború, Anvar Szadat egyiptomi elnök váratlanul megtámadta Izraelt. Október 20-án Richard M. Nixon elnök javaslatára az amerikai szenátus 4 milliárd dollárnyi pótlólagos segélyt szavazott meg Izraelnek, mire az arab államok olajembargót hirdettek a nyugati országokkal szemben. 1974 márciusában ugyan ezt feloldották (elvégre valamiből nekik is élniük kell), de államosították az olajkitermelést, és négyszeresére emelték az olaj árát. 1972-80 között négy hullámban 32-szeresére nőtt az olaj ára a világpiacon, és elérte a hordónkénti 36 dollárt.

Valójában a világgazdaság súlyos strukturális problémái bukkantak itt felszínre, az irreálisan alacsony energiaárak, és az emiatt folytatott pazarló, környezetszennyező (fenntarthatatlan) növekedés zsákutcája. Az 1970-es években a nyugati kormányok védekeztek, ahelyett, hogy alkalmazkodtak volna, mert azt hitték, hogy csupán a „szokásos” átmeneti ciklikus válságról van szó. A fő cél a növekedés újraindítása, a munkanélküliség csökkentése volt, ehhez dotációkat nyújtottak a bajban levő vállalatoknak, ám a dotáció forrása az állam eladósodása (hitelfelvétel) volt, és a költségvetési deficit vált hamarosan a legfőbb inflációgerjesztő tényezővé. Előállt a közgazdák rémálma: stagnálás + infláció + magas munkanélküliség = stagfláció. A keynesiánus költségvetési politikai eszköztár kimerült, ugyanis a költségvetés bevételi és kiadási oldalai politikai okokból merevekké váltak, nem lehetett őket erőteljesen változtatni. Lásd: a Heath-kormány bukása egy sztrájk miatt.

Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az elavult, veszteséges vállalatok, munkahelyek megmentése, fenntartása egyben az elavult, túlzottan energia- és nyersanyagigényes, ám ebből következően környezetszennyező makroszerkezet konzerválását eredményezte végső soron.

Letörölte a nehézipart

Margaret Thatcher, átvéve Milton Friedman monetarista receptjét, a költségvetési politikáról a monetáris politikára helyezte a gazdasági szabályozás súlypontját, ami azt jelentette, hogy az elosztás és fogyasztás felszíni szféráinak kapargatása helyett a gazdaság mélyáramaiba „nyúlt bele”, vagyis elkezdte az elavult gazdasági makroszerkezet átalakítását: leépültek a konzervatív, nyersanyag- és energiafaló, egyben környezetszennyező ágazatok.

Az erős, nem inflálódó font sterling, a dotációk megvonása kemény hatékonysági korlátokat képezett, csak a valóban életképes vállalkozások tudtak fennmaradni. Ez átmenetileg ugyan növelte a munkanélküliséget, ám ez már nem egy strukturális (tartós) munkanélküliség volt, hanem egy modernizáció pálya átmeneti, lökésszerűen megugró, ám később gyorsan csökkenő munkanélkülisége.

Thatcher leépítette az acélkohászatot, egyetlen kohót hagyott életben, a sheffieldit, felszámolta a szénbányászatot. Ez utóbbinál kiszámolták, hogyha Dél-Afrikából importálják a szenet, akkor is egyharmad annyiba kerül, mintha maguk bányásszák. Első lépésként bezárt 23 skót szénbányát, szinte letörölte a skót felföld nehéziparát. Igaz, hamarosan Skócia legfontosabb exportcikke a számítógép lett. Előtte azonban feltöltötte a raktárakat dél-afrikai import szénnel, és amikor kitört az újabb bányászsztrájk, ez nem jelentett problémát.

A brit kormány ugyanakkor hatalmas összegeket költött a bányászok, kohászok átképzésére, továbbképzésére, nem hagyta őket „az út szélén”. Hamarosan ezek, a korábban nehéz, piszkos fizikai munkát végző emberek jóval egészségesebb körülmények között jóval több pénzt kerestek. Hát ezért nyert a Vaslady három választást is a toryknak: 1979, 1983, 1987.

Még egy nagyon fontos tény: Thatcher adót emelt, nem pedig versenyképes adórendszerrel próbálta dinamizálni a gazdaságot, csakúgy, mint az 1930-as években Franklin D. Roosevelt.

Infláció letörés = életszínvonal javulás

Thatcher letörte az inflációt, megerősítette (felértékelte) a font sterlinget, és a reálbér hirtelen elkezdett erőteljesen javulni. Ez ellensúlyozta az átmenetileg a szerkezetváltás (korszakváltás) miatt megugró munkanélküliség kedvezőtlen hatását.

A fogyasztói árak és a bérszínvonal változása Nagy-Britanniában, az előző év százalékában
ÉV fogyasztói árak % órabér % reálbér %
1973-82 14,7 15,8 1,1
1983 4,6 9,8 4,4
1984 5 8,7 3,7
1985 6,1 9,1 3
1986 3,4 7,6 4,2
1987 4,2 8,1 3,9

Forrás: Sindney Pollard: The development of the British Economy, 1914-1990. (Fourth edition.) Chapman and Hall. London, 1996.

Thatchernek szerencséje is volt (néha az is kell!), amikor az argentin katonai junta, Galtieri tábornok vezetésével 1982 elején megszállta a Falkland-szigeteket. A Vaslady leküldte a déli végekre a brit flottát, és visszaszerezte a szigeteket. De félreértik az ő sikereit, akik ebben látják az 1983-as választási győzelem okát. A magyarázat a fenti táblázat: egy évtizednyi életszínvonal-stagnálás után végre elkezdődött a reálbér emelkedése.

Az 1970-es években még Európa beteg „embere” a brit gazdaság volt, most viszont az első, amelyik kilábalt a nagy strukturális válságból. Ronald Reagan amerikai elnök is követte Thatcher receptjeit, mégpedig sikerrel: letörte az inflációt, növelte a reálbért, megerősítette a dollárt, újra növekedési pályára állította az amerikai gazdaságot, 40 millió (!) új munkahelyet teremtett két ciklus alatt.

Különös módon Olof Palme svéd miniszterelnök is ugyanezt az utat járta be: egytizedére leépítette a svéd kohászatot, felszámolta a hajóépítő ipart, megerősítette a svéd koronát, letörte az inflációt. Közben eszébe sem jutott például adót csökkenteni.

(A szerző közgazdász, egyetemi docens.)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).