Tízezer bűncselekményre csapott le tavaly a NAV
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gazdasági bűncselekmények okozta kár legnagyobb része költségvetési csalásból származik.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által felderített pénzügyi és gazdasági bűncselekmények okozta kár legnagyobb része költségvetési csalásból származik, 2014-ben az e körbe tartozó bűncselekmények elkövetési értéke tette ki az összes elkövetési érték 93,28 százalékát, 138,81 milliárd forintot.
A NAV Bűnügyi Főigazgatósága és az irányítása alatt álló nyomozó szervek 2014-ben 10 048 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást – tette közzé a NAV a honlapján -, az ezekhez kapcsolódó elkövetési érték 148,81 milliárd forint volt. A büntetőeljárások száma 19,2 százalékkal csökkent, a hozzájuk kapcsolódó elkövetési érték 22,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A tavaly ismertté vált hatáskörös bűncselekmények 40,25 százaléka költségvetési csalás volt, de magas a csődbűncselekmény (8,14 százalék), illetve a számviteli rend megsértésének aránya (5,41 százalék) is.
A költségvetési csalás bűncselekmények száma 5395-ről 4044-re, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésével elkövetetteké 2112-ről 363-ra, a versenytárs utánzásával elkövetetteké pedig 234-ről 9-re mérséklődött.
|
A vezető tisztségviselő felelőssége
|
|
A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is.
További információ és megrendelés >>
|
Az orgazdaság miatt indult eljárások száma 647-ről 538-ra csökkent, míg a számvitel rendjének megsértésével elkövetett bűncselekmények száma 429-ről 544-re nőtt. Az iparjogvédelmi jogok/iparvédelmi jogok megsértése bűncselekmények száma 395-ről 449-re, járulékos cselekményként a közokirat-hamisításoké 647-ről 1181-re emelkedett.
Az elkövetési érték a költségvetési csalásoknál 28 százalékkal (108,43 milliárdról 138,81 milliárd forintra), az orgazdaság esetén 34 százalékkal (2,47 milliárdról 3,31 milliárd forintra), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén 1,59 milliárdról 4,4 milliárd forintra emelkedett.
A költségvetési csalások aránya az összesített elkövetési értéken belül 89,17 százalékról 93,28 százalékra nőtt 2013-hoz képest.
A folyamatban lévő büntetőeljárások során a kárbiztosítás összege (lefoglalás, zár alá vétel, önkéntes megtérítés) 28,81 milliárd forintot tett ki, ami 19,36 százalékos kármegtérülést jelent, míg 2013-ban ez 20,16 százalék – 24,51 milliárd forint – volt derül ki az adóhatóság adataiból.
(MTI)
