NAV-Figyelő 15. hét: Lejáró határidő a gépjárműadónál, szabályszerű bejelentések ellenőrzése
Újabb hírekkel jelentkezett a NAV-Figyelő.
További járulékcsökkentést javasol az RSM
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az RSM tanácsadó cég sajtóközleményben érvel a további általános járulékcsökkentés mellett – bemutatunk néhány lehetséges kontra érvet is.
A minimálbér az elmúlt 10 évben jelentősen növekedett a régióban – írja az Adó Online-hoz is eljuttatott közleményében az RSM. Az országok eltérő ütemben növelték a minimális bérek értékét; a szlovákok több mint megduplázták 2006-os szintjüket, Lengyelországban közel 90, Magyarországon 60 százalékos minimálbér-növekedés valósult meg, míg a csehek 31 százalékot emeltek ez idő alatt. Ennek megfelelően a bérszintek régióbeli sorrendje is átalakult; 2016 végére Lengyelország az élre tört, Szlovákia felzárkózott mellé, Magyarország az utolsó helyre szorult, s Csehország is inkább hozzánk állt közel.
Emellett az adóék– amely azt mutatja meg, hogya cégek által kifizetett bruttó bérköltség mekkora hányada kerül az államkasszába az összességében kifizetett adók és járulékok révén – régiós alakulása Magyarország számára szintén kedvezőtlen képet mutat – olvasható a tanácsadó cég közleményében. Ugyanakkora nettó bér kifizetése egy magyar foglalkoztatónak jóval magasabb bérköltséget jelent, mint régiós versenytársai számára. „A 6 évre megtervezett magyar járulékcsökkentési pályát figyelembe véve a 2022-re elérhető 41,4 százalékos adóék szintjével –ha időközben a visegrádi országok egyike sem változtat– éppen a cseh szint alá kerülhetünk, de a lengyel terhektől még mindig 6 százalékpont választ majd el bennünket. Az adóék további csökkentésére, további járulékcsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar foglalkoztatói terhek versenyképesebbek legyenek”– idézi a közlemény Kalocsai Zsoltot, az RSM Hungary vezérigazgatóját.
A bérszintek növekedése nem csak a minimálbér szintjén jelenik meg, a munkaerőhiány miatt a bérnyomás emelkedik, amelyet éppen a magyar tulajdonú, átlagosan kevésbé termelékeny cégek bírnak kevésbé kigazdálkodni. A csökkenő teljes bérköltség ugyanakkor lehetővé tenné számukra, hogy vagy ugyanolyan bérköltség mellett magasabb nettó fizetést adjanak, vagy a megtakarítást a cég versenyképességét növelő beruházásokba forgassák vissza.
Forrás: RSM
„Mivel az államháztartás egyenlege – a növekvő adóbevételeknek is köszönhetően –kedvezően alakul, illetve ha a 2016. decemberi rendkívüli költségvetési kiadások volumenét nézzük, joggal gondolható, hogy a büdzsé jelentősebb járulékcsökkentést is lehetővé tenne, ha erre a szándék megvan. Ha a szlovák, cseh szintre szeretnénk azonnal levinni a foglalkoztatás költségeinek terheit, mindez hozzávetőlegesen mintegy nettó 600 milliárd forintos terhet jelentene összességében” – véli Kalocsai Zsolt a közlemény szerint.
A cégek emellett a kedvezőbb adózási feltételekkel adható cafeteriaelemekkel és a régióban is egyre népszerűbb béren kívüli juttatási programokkal tudják költségérzékenyen, béren túli elemekkel motiválni, megtartani munkatársaikat. A kulcspozícióban dolgozók számára vonzó és hatékony eszköz a munkavállalói értékpapír-juttatási program, amely a vállalati adottságoknak megfelelően testreszabható, ugyanakkor a szabályozás által biztosított kedvező adózási feltételek miatt költséghatékony is a cégek számára. Egy átgondolt részvényjuttatási program keretében a munkáltató ugyanakkora nettó összegű juttatást közel 40 százalékkal kisebb összköltség mellett tud biztosítani a munkatársaknak.
Forrás: RSM
A juttatási programok persze csak kiegészítői lehetnek egy versenyképes bérezésnek, így a munkáltatók számára a legfontosabb kérdés az állandó költséget jelentő, bértömegre rakódó járulékok csökkentése. Munkáltatói szemmel ez a tétel fontosabb, mint a személyi jövedelemadó kulcsának mérséklése – zárul az RSM közleménye.
A járulékcsökkentés sok éve témája a közbeszédnek – sőt, történtek is járulékcsökkentések, már a Bajnai-kormány alatt volt egy öt százalékpontos járulékcsökkentés, s idén ugyancsak öt százalékpontos járulékcsökkentés történt – számtalan pró és kontra érv hangzott már el. Érdemes például megjegyezni, hogy ha érvényes az érv, hogy azért kell csökkentenünk a járulékokat, mert majdnem nálunk a legmagasabb Európában az adóék (a munkát terhelő adók aránya), akkor ezen logika szerint az áfát csökkentenünk kellene, mert nálunk a legmagasabb Európában, a társasági adót pedig drasztikusan növelnünk kellene, amely uniós összevetésben a legalacsonyabb. S hozzá kellene igazítanunk a uniós átlaghoz a lakosság egészségi állapotát és a nyugdíjas/keresők arányát is (nem feledhetjük, hogy a járulékok a nyugdíjak, és az egészségügyi kiadások finanszírozására valók). S nem ártana a járulék bázisát, a munkabért is az uniós átlaghoz igazítanunk. Ha mindezt megtettük, már valóban nem is lesz olyan nehéz a járulékokat az uniós átlaghoz közelíteni (vagy mindezeket a visegrádi országok viszonylatában megtenni, ha csak a visegrádi átlagra vágyunk).
Érdemes a téma kapcsán felidézni Erdős Péter közgazdász tanulmányát is, amely szerint ha a multinacionális cégek termelésnöveléssel reagálnának egy járulékcsökkentésre – mint ahogy nyilvánvalóan nem, mivel azt inkább a világpiaci kereslet növekedése idézhetné elő – nos, még akkor is megkérdőjelezhető lenne egy ilyen intézkedés értelme. A multinacionális cégek ugyanis más módon gyakorlatilag nem hajtanak hasznot a magyar gazdaságnak, minthogy fizetik a munkabéreket és azon járulékait, hiszen társasági adót keveset fizetnek, a magyar beszállítók aránya alacsony. „A „hozamot” főként a multik által kifizetett bér és bérjárulék jelenti, és nem az anyagok-alkatrészek, félkésztermékek szállítása.” – írja Erdős.
Palócz Éva nemrégiben megjelent tanulmánya mutatott rá arra, hogy drámai a termelékenységkülönbség a kis cégek és a nagyvállalatok között. Nyilvánvalóan így a járulékok magas mértéke nehezen kigazdálkodható terhet igazán a kisebb cégeknek jelent – amint az RSM közleménye is megemlíti. Felvethető tehát mindezek fényében, hogy a duális magyar gazdaságban az általános járulékcsökkentés-e a legmegfelelőbb eszköz a versenyképesség növelésére, s nem lenne hatékonyabb például – a járulékcsökkentés ötleténél maradva, bár a versenyképességnek számtalan más eleme van még – csak a kkv-k vagy kisvállalatok körében végrehajtott járulékcsökkentés.