Transzferárazás: merre tart a szabályozás?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A transzferárazás területén az utóbbi évtizedek legnagyobb átalakulásának lehetünk tanúi nemzetközi szinten. A gazdasági folyamatok változásai kikényszerítették a transzferárazás rendszerének gyökeres újragondolását vállalati és makrogazdasági szinten egyaránt, valamint fokozottan indokolttá tették a hatósági ellenőrzésekhez rendelkezésre álló eszközök kiszélesítését, modernizálását. Mind a legfejlettebb államokat tömörítő OECD, mind az EU ambiciózus terveket szőtt az adóoptimalizálási, a nyereség-átcsoportosítási és az adóelkerülési technikák feltárására, valamint alkalmazásuk visszaszorítására az egyes tagállamok adóbevételeinek védelmében.


A transzferárazásra a legnagyobb hatást a fenti lépések közül jelenleg az OECD 15 pontból álló BEPS programja gyakorolja. A BEPS program célkitűzései a következő hívószavakkal foglalhatók össze: az adózók együttműködési készségének növelése, jövedelem-átcsoportosítások megakadályozása/elkerülése és nagyobb átláthatóság a transzferárazáshoz szükséges információk vonatkozásában. Az egyeztetésekbe bevontak minden érintett vagy érdeklődő szervezetet, hatóságoktól kezdve a tanácsadói szférán keresztül a multinacionális vállalatokig. A célkitűzések egyértelműen pozitívak, a változtatásokat a nyilvánosság bevonásával hajtják végre.

A folyamat ugyanakkor óriási mennyiségű papírmunkával járt, és még mindig nincs lezárva. Az egyes BEPS akciótervek esetében az OECD által közzétett dokumentumok akár 40-50 oldal terjedelműek is lehetnek. Az egyes munkaanyagok, tervezetek, a hozzájuk kapcsolódó sajtóban megjelent tájékoztató anyagok a bennük foglalt háttér-információkkal, valamint az érdekeltek által hozzáfűzött észrevételek ugyancsak ismertetésre kerültek: 2013 és 2015 között közel 100 ilyen dokumentum jelent meg, több ezer oldalnyi terjedelemben.  Az egyeztetési folyamat eredménye, hogy a transzferárazásnak a Tao tv. által is hivatkozott háttéranyaga, valamint az OECD Transzferár Irányelvek több fejezete is teljes mértékben lecserélésre kerül.

Fontos megjegyezni, hogy az egyes államok részéről nincs teljes konszenzus a BEPS akciótervben foglaltakat illetően, sőt olyan lényeges pontokban is eltérő álláspontok ütköztek, mint például a transzferárazási módszerek használata, vagy az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások haszonkulcsának elfogadott mértéke.

A transzferárakhoz kapcsolódó dokumentációs kötelezettségek kiterjesztése fontos következménye a BEPS akciótervnek. Az itthon megszokott szigorú dokumentációs rendelkezésekhez hasonló előírások lép(het)nek életbe több országban, például Hollandiában vagy Németországban is. A legnagyobb cégcsoportok esetében egy kötelező adatszolgáltatás is bevezetésre kerül, az ún. „Country-by-Country reporting” (CBCR), amely a teljes multinacionális csoportról szolgáltathat információkat minden érintett adóhatóság részére a 2016-os évtől kezdődően. 2016. január 27-én 31 ország csatlakozott a CBCR bevezetésére irányuló multilaterális egyezményhez. Magyarország nincs az aláíró államok között, hazánk 10 legfontosabb külkereskedelmi partnerei közül ugyanakkor 8 is aláírta az egyezményt.

A hazai transzferárazási gyakorlatra a nemzetközi tendenciák többféleképpen is hathatnak. Kérdés, hogy várhatóak-e szigorítások a transzferárazáshoz kapcsolódó dokumentációs kötelezettségek terén. Felmerülhet például a kapcsolt vállalkozás fogalmának további kiterjesztése (a tulajdonosi összefonódások szélesebb körű feltárásának érdekében), a társaságiadó-bevallással egyidejűleg történő, a kapcsolt ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatás bevezetése (hasonló megoldás más országokban is megtalálható) vagy a CBCR későbbi hazai megjelenése. Arra is a közeljövőben kaphatunk majd választ, hogy a BEPS program eredménye hogyan hat a hazai ellenőrzési gyakorlatra.

Mindezek alapján bátran kijelenthetjük, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a közeljövőben is várható a hazai transzferár-szabályozás további finomhangolása, az ellenőrzési gyakorlat fejlődése és csiszolódása, amelyekre immár katalizátorként hatnak a nemzetközi folyamatok, elsősorban az OECD BEPS programjának transzferárazásra vonatkozó pontjai is.

A cikk szerzője dr. Kondor Bence Barnabás, a TP Group – tulajdonosa, ügyvezetője és Pásztor László a TP Group – szakmai vezetője, adószakértője; mindketten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).