Trump közvetve a hazai acéliparnak is árthat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 25 százalékos amerikai acélvédővám bevezetésének következményei áttételesen érinthetik Magyarországot is, hatásaira fel kell készülni még akkor is, ha a magyarországi acélgyárak direkt exportja nem jelentős az Egyesült Államokba – közölte Móger Róbert, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) igazgatója.
Donald Trump csütörtökön – más országok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára és az amerikai acélipar fellendítésére hivatkozva – írta alá az acélimportra kivetett 25 százalékos, és az alumíniumimportot érintő 10 százalékos védővámról szóló döntést. A rendelet Kanada és Mexikó számára határozatlan idejű mentességet biztosít.
Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos pénteken reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok az Európai Uniót is kivonja az importált acélra és alumíniumra kivetett védővámok alól. Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter pedig ugyancsak pénteken egy interjúban kijelentette: akár több ország is mentesülhet a csütörtökön Donald Trump elnök által aláírt védővámok kivetése alól.
Móger Róbert közölte: az európai piacvesztés mellett a legnagyobb veszély az, hogy az USA-ból kiszoruló acél jó eséllyel Európában keres magának piacot, felborítva ezzel az érzékeny egyensúlyt. Az MVAE éppen ezért a napokban egyeztetett az esetleges amerikai döntés európai hatásairól és a lehetséges európai válaszlépésekről az Európai Acélipari Szövetség, az EUROFER tagjaival.
[htmlbox felteteles_adomegallapitas]
„A körvonalak és irányok már látszanak, és bízunk benne, hogy hamarosan a konkrét intézkedésekre is sor kerülhet” – közölte az MVAE vezetője, hozzátéve, hogy fontos a gyors és hatékony fellépés, mert az unió 21 országában hozzávetőleg 500 acélüzem működik, közvetlenül 320 ezer, közvetve 2,5 millió embernek munkát adva. Az uniós országokból 2017-ben 4,9 millió tonna acélt exportáltak az Egyesült Államokba.
Kifejtette: az EUROFER közleményt adott ki, melyben leszögezi, hogy a szervezet határozottan elítéli az amerikai elnök döntését, amely mind az Egyesült Államok, mind az EU gazdasága számára káros és kontraproduktív. A közlemény kitér arra is, hogy az EU régóta tisztességes és megbízható beszállító az amerikai piacon, és az európai acélkereskedelem nem minősül „dömpingnek”, semmilyen módon nem fenyegeti az amerikai nemzetbiztonságot.
Axel Eggert, az EUROFER vezetője szerint a helyzet megköveteli az EU-tól, hogy készenléti óvintézkedésekkel reagáljon annak érdekében, hogy megakadályozzon minden „behozatali túlfeszültséget” – ismertette az igazgató, aki szerint a nyilatkozatok arra utalnak, hogy az uniós döntéshozók határozottan fognak fellépni az egyoldalú intézkedések ellen. Az MVAE mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az uniós acélszakmai szervezetekkel együtt, maximálisan kiálljon a hazai acélipar érdekeiért – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy a kedvező gazdasági körülményeknek, valamint a folyamatosan növekvő európai uniós keresletnek köszönhetően sikeres évet tudhat maga mögött az európai és a hazai acélipar is. A World Steel Association elnevezésű szakmai szervezet a globális piac folyamatos növekedését jósolta tavaly, hosszú távon éves 1 százalékos bővüléssel számolva. Az uniós piacokra pedig ennek a dupláját, 2 százalékos bővülést is elképzelhetőnek tartott az EUROFER.
A nemzetközi acélipari szövetség (The World Steel Association – worldsteel) adatai szerint januárban 139,4 millió tonna volt a világ acéltermelése, ami éves szinten 0,8 százalékos növekedés. Tavaly 5,3 százalékkal 1,691 milliárd tonnára nőtt a világ acéltermelése az egy évvel korábbi 1,606 milliárd tonnáról. A világ acéltermelésének csaknem fele Kínára esik, piaci részesedése 49 százalékról 49,2 százalékra emelkedett tavaly.
Móger Róbert kifejtette: a válság után magához tért a szektor, és érezhetően nőtt a kereslet az acéltermékek iránt, miközben az Európai Unió meghozta a régóta várt piacvédelmi intézkedéseket, hatékonyabb szabályozást vezetett be az unió piacaira érkező importacélra. Ez a lépés mind a hazai, mind az uniós acélipar számára nagyon fontos volt, hiszen így felgyorsulhat a dömpinggyanús ügyek kivizsgálása is. Az USA mostani acélvámja azonban árnyalja mindezt – mutatott rá a szakember.
A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülést 1968-ban hozta létre a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a magyar acélipari vállalatok kötelező tagságának deklarálásával. 1980-ban a szervezet önkéntes egyesüléssé alakult, s ebben a formában működik ma is. Az MVAE-nak 15 tagja van, ők állítják elő a hazai nyersvas- és acéltermelés, valamint a melegen hengerelt termékek termelésének 99,5 százalékát. A hazai acéliparban közvetlenül hatezer jól képzett szakember dolgozik, de közvetve több tízezer embert foglalkoztat a szektor.
(MTI)
