Ügyvezető, társas vállalkozó járulékfizetése

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az Adó szaklap 2012/4-5. számában megjelent társadalombiztosítási kérdések közül kettőt emelünk ki, 2012-től ugyanis a vezető tisztségviselők, illetve a társas vállalkozások járulékfizetésének megváltozott szabályai sok gondot okoznak a jogalkalmazásban.
Ügyvezető tagok járulékfizetési kötelezettsége

2012-től érvényes szabályok szerint nem munkaviszonyos ügyvezetők társas vállalkozónak minősülnek, és járulékfizetésre kötelezettek. Ha valaki lemond az ügyvezetésről, és a továbbiakban cégvezető lesz részmunkaidős munkaviszonyban, akkor mentesül-e a járulékfizetés alól, feltételezve, hogy egyébként nem működik közre személyesen a cég tevékenységében?

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 32. § (1) bekezdése szerint, ha ezt a társasági szerződés nem zárja ki, a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető kinevezéséről határozhat. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését.

Amennyiben a tag ténylegesen és személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében, és lemondása folytán (társasági szerződés módosításával) már nem minősül vezető tisztségviselőnek sem, abban az esetben biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Nem adójogi kérdés annak eldöntése, hogy a tag a saját cégében cégvezetőként tevékenykedhet-e, ha igen, e jogviszonyában nem minősül társas vállalkozónak.

Megjegyzem, hogy az ügyvezetésről nem szükséges lemondani, mert a társasági szerződés módosításával lehetőség van arra, hogy a tag munkaviszonyban (akár részmunkaidőben) lássa el a vezető tisztségviselést.

Társas vállalkozó jogállása 2012-től

2012. január 1-jétől a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban közreműködő ügyvezető Tbj. szerinti jogállása megváltozott, társas vállalkozónak illetve ún. választott tisztségviselőnek minősül. A státuszmódosítást a 1041-es bejelentőlapon jelezni kell-e az alábbi esetekben, ha az ügyvezető nem vesz fel jövedelmet, és: az ügyvezető máshol heti 36 órás (főállás) munkaviszonyban van, az ügyvezető több társaságnak is tagja, és más társaság megfizeti utána a járulékot a kötelező minimumok alapján, az ügyvezető uniós tagállamban bír (Ausztria, Olaszország) illetőséggel, és ott biztosított, az ügyvezető közösségen kívüli tagállamban bír illetőséggel, és ott biztosított?

Amennyiben a vezető tisztségviselő a tisztségviselői feladatokat megbízás alapján látja el, és mellette nem minősül társas vállalkozónak, abban az esetben a megbízásra tekintettel társas vállalkozóvá válik, aki biztosítottnak minősül, kivéve, ha a tag saját jogú nyugdíjas.

Amennyiben a tag rendelkezik Ausztriából vagy Olaszországból A1 jelű igazolással, hogy ott biztosított a tag, és a járulékokat is az adott tagállamban kell megfizetni, abban az esetben Magyarországon nem kell beadni a 1041-es bejelentőt. Ha viszont nem rendelkezik a tag A1 igazolással, vagy azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adta ki, abban az esetben a biztosítotti és járulékfizetési kötelezettségnek is Magyarországon kell eleget tenni.

További kérdések és válaszok az Adó szaklap 2012/4-5. számában.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • szakképzés

    A kormány erősítette a szakképzéshez való hozzáférést és hatékony intézményeket hozott létre – mondta a területért felelős helyettes államtitkár.

  • Adó lap

    A vezető tisztségviselők biztosítási jogviszonyának szabályozását mutatja be példákkal illusztrálva friss számában az Adó szaklap. A lap legfrissebb, 2016/11-es számát itt rendelheti meg.

  • csapatsport

    A társasági adó rendszerében kétféle módon vehető igénybe látványcsapatsport támogatása után kedvezmény. A már korábban is működő forma a szervezetek közvetlen módon történő támogatása, az új forma pedig az adófelajánlás rendszere. A két típusú kedvezmény egymás mellett nem vehető igénybe, az adózónak választania kell, hogy melyiket alkalmazza. Cikkünkben bemutatjuk a kedvezmények lényegi pontjait.

  • zseb

    Meddig kell várni a járandóság megérkezésére? A késedelmes munkabérfizetés és jogkövetkezményei.

     

  • minimálbér, euró

    Vannak munkát terhelő elvonások, amelyekben Magyarország élen jár, vannak, amelyek kifejezetten alacsonyak, és olyat is találunk, amely átlagosnak mondható – derül ki az Accace regionális összevetéséből. A minimálbérek ás az átlagos bérszínvonalak közötti különbségek, valamint a többsávos szja tovább árnyalja a képet és nehezíti az összevetést. A járulékcsökkentés gazdaságfehértítő hatása pedig kétséges.