Új adóigazgatás: korlátozzák az adózói jogokat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hamarosan megszavazza az Országgyűlés az adóigazgatási rendtartásról szóló és az adózás rendjéről szóló új törvényeket. A jogorvoslati eljárásoknál az új bizonyítékra való hivatkozás tilalma korlátozhatja az adózói jogokat.
Mi az új bizonyíték?
A törvénytervezetben a kérelemre induló jogorvoslati eljárások közül az első a fellebbezési eljárás. A fellebbezést és a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat a döntés közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. E rendelkezés vonatkozik a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására is. A fellebbezést a megtámadott döntést hozó adóhatóságnál kell előterjeszteni.
A fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban – semmisségi okon kívül – nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. Az adóhatóság felhívásának tartalmaznia kell, hogy milyen megállapítással, illetve körülménnyel összefüggésben hívja fel az adózót a bizonyítékok előterjesztésére, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést. Mit jelenthet az, hogy új bizonyíték?
Tisztázzuk, hogyan bonyolítanak egy adóellenőrzést. Először is felsorolják a megbízólevélben, – újabban értesítésben – hogy milyen iratokat, kimutatásokat kérnek. Azt bevisszük. Ezeket ellenőrzik és mondjuk megkérdőjelezik egy számla hitelességét, s erről határozatot is hoznak. A határozat kézhezvétele után az adózó munkatársai összeülnek, hogy megtárgyalják milyen bizonyítékot találhatnak a számla hitelességének igazolására. Mindig vannak olyan papírok, bizonylatok, melyek nem képezik szorosan a részét a könyvelési anyagnak. Például parkolójegy, útnyilvántartás, építési napló, műszaki bejárás jegyzőkönyve, műszaki ellenőr megbízási szerződése, stb. Ezekkel is lehet igazolni a gazdasági esemény megtörténtét. És máris lehet fellebbezni. Jogásszal vagy adószakértővel. Ezt a továbbiakban nem lehet megtenni, csak mert ezekről már régen tudomással bírtunk?
Szorosan kapcsolódik ehhez a teljességi nyilatkozat intézménye. A törvénytervezet erről a következőket tartalmazza. Az állami adó- és vámhatóság az adóellenőrzés megindítását követő 15 napon belül felhívja az adózót, hogy nyilatkozzon az adóalap megállapításához szükséges iratok, bizonyítékok állami adó- és vámhatóság részére történő rendelkezésre bocsátásának teljeskörűségéről. A teljességi nyilatkozatot az adózónak 15 napon belül kell az állami adó- és vámhatóság részére megküldenie. A határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A határidő az ellenőrzés határidejébe nem számít bele, annak időtartama alatt az adóhatóság az ellenőrzést folytathatja. Az adózó a nyilatkozattételt – akár egészben, akár részben – megtagadhatja. Ha adózó nem, vagy csak részben tesz nyilatkozatot, az állami adó- és vámhatóság az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatja tovább.
Ha például én az építési naplóval és a műszaki ellenőr szerződésével kívánok fellebbezni a számla valódiságának bizonyítására vonatkozóan, és adtam teljességi nyilatkozatot, akkor mondhatják azt, hogy a nyilatkozatom valóságtartalma félrevezető volt?
Fontoljuk meg a fellebbezésről való lemondást!
A fellebbezéshez való jog az adózót megillető jogok egyike. Bizonyos esetekben a fellebbezési jogról való lemondás elősegítheti, hogy a vállalkozás korábban jusson hozzá az őt megillető adó-visszaigényléshez, adó-visszatérítéshez.
A gyakorlatban egy ilyen helyzet akkor következhet be, ha az adóhatóság utólagos (nem kiutalás előtti) vizsgálatot rendelt el és az ellenőrzés a bevallott befizetendő (áfánál következő időszakra átvihető követelésnél,) helyett visszaigényelhető adót állapított meg. Ha az adózó az I. fokú határozat kézbesítését követően lemond fellebbezési jogáról, akkor az erre vonatkozó nyilatkozat megtételének napján az I. fokú határozat jogerőre emelkedik, és az ezt követő naptól kell a kamatmentes kiutalásra rendelkezésre álló határidőt az adóhatóságnak számítani.
Régebben akkor kellett ilyen papírt aláírni, ha az adóellenőrzés nem tárt fel hiányosságot az ellenőrzési jegyzőkönyvében. (Azt sem értettem, hogy minek, de hát ez van.)
Most viszont 2018-tól amennyiben az adózó lemond a hatóság által utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról és határidőre befizeti az előírt adókülönbözetet, akkor mentesül a kiszabott bírság 50%-ának megfizetése alól. Javaslatom szerint ne döntsenek erről elhamarkodottan, a fellebbezési jog gyakorlásáról történő lemondást jól meg kell fontolni!
