Új törvény az egyéni vállalkozokról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadta a parlament az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt, az új szabályok többsége 2010. január 1-el hatályba lép.

Elektronikus ügyintézés, csökkenő költségek

A törvény értelmében az engedélyezési rendszert bejelentés fogja felváltani. Jövő év januárjától továbbra is az okmányirodákban kell majd bejelenteni a vállalkozói tevékenység megkezdését, lényeges különbség azonban, hogy nem kell előzetes engedélyezési eljárást lefolytatni, csak bejelentést kell tenni. Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos minden eljárás csak elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül fog működni. A bejelentés nem lesz illetékköteles, és az eredeti igazolásokat sem kell csatolni, csak nyilatkozni kell azok meglétéről. Lényeges változás, hogy az adó-, vám és társadalombiztosítási járuléktartozás nem lesz akadálya az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének.
Az egyéni vállalkozó azután kezdheti meg a tevékenységét, ha megküldték, illetve átadták neki a bejelentésről szóló, a működéséhez szükséges azonosítókat is tartalmazó igazolást. A működéshez nem lesz szükség vállalkozói igazolványra sem. A jelenlegi egyéni vállalkozói igazolványok a továbbiakban is használhatóak és a bennük szereplő adatok változásáig alkalmasak lesznek a bennük szereplő adatok közhiteles igazolására.

Szüneteltethető a tevékenység

Az új szabályozás szerint szüneteltethető lesz a tevékenység, és a szünetelés alatt természetesen a járulékfizetési kötelezettség is szünetelni fog. Ez nem csak azoknak segítség, akik nem egész évben, hanem csak idényjelleggel végzik tevékenységüket, hanem azoknak is, akik átmenetileg külföldön vannak, vagy kisgyermeket nevelnek.

Egyéni cégek: önálló jogalanyok

Az egyéni cég a jövőben önálló, az egyéni vállalkozótól elkülönült jogalany lesz. Az egyéni cég az egyéni vállalkozó által alapított, jogi személyiség nélküli cég lesz, amelyre kiterjed a cégtörvény és a társasági törvény hatálya.
Az egyéni cég tehát a tagtól elkülönült, önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany, a tagtevékenysége eredményeképp jogokat és kötelezettségeket az egyéni cég szerez és vállal. Az egyéni vállalkozó választhat, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként, vagy egyéni cégként kívánja végezni, azaz tevékenységére milyen jogszabályok lesznek az irányadóak. Az egyéni cégre kiterjed a számvitelről szóló törvény, a társasági adóról szóló törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya.

Korlátlan vagy korlátozott felelősség

Egyéni céget a gazdasági társaságokhoz hasonlóan lehet majd alapítani, akár szerződésminta alkalmazásával, egyszerűsített cégeljárással. A cég tagja határozza meg jegyzett tőkéjének összegét, ahogyan azt is, hogy a cég tartozásaiért korlátozott, vagy korlátlan felelősséget vállal-e. Ha az egyéni cég felelőssége korlátlan, akkor a tartozásokért elsősorban az egyéni cég a saját vagyonával felelős, és ha ez a vagyon nem fedezi a tartozásokat, a tag saját vagyonával, korlátozás nélkül köteles helyt állni.
Korlátozott felelősség esetén a tag köteles az alapító okiratban meghatározni a pótbefizetés összegét, amelyet csak akkor kell teljesítenie, ha az egyéni cég vagyona a tartozásokat nem fedezi. Ezen felül azonban a tag saját vagyonával az egyéni cég tartozásaiért nem felel, hasonlóan a korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaságokhoz.

Nemcsak a tag vezetheti a céget

Mivel az egyéni cég főszabályként egyszemélyes vállalkozás, a tag dönt azokban a kérdésekben, amelyről más társaságoknál a legfőbb szerv határoz. Az egyéni cég ügyvezetését is elláthatja a tagtól eltérő vezető tisztségviselő is, aki ebben az esetben a tag helyett képviseli a céget harmadik személyek, bíróságok és más hatóságok előtt.

Engedélyek, képesítés

Az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan engedélyhez kötött tevékenységet az egyéni cég is csak engedély birtokában végezhet, az engedély megléte azonban az alapításnak nem lesz feltétele. Az egyéni cég képesítéshez kötött tevékenysége folytatásának szabályai az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal összehangoltak: a tag a szükséges képesítési követelményeknek a tevékenység végzésének valamennyi helyszínén (székhely, telephely, fióktelep) köteles megfelelni. A képesítési követelményeknek a tag eleget tehet azzal is, ha a szükséges képzettséggel rendelkező alkalmazottat foglalkoztat – kivéve, ha az adott tevékenységet szabályozó jogszabály ennél szigorúbb feltételt ír elő.

Az egyéni cég örökölhető, átalakulhat

Az alapító halála, cselekvőképességének korlátozottá válása, vagy annak elvesztése esetén az alapító özvegye vagy örököse, illetve törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válhat, ha valamennyi feltételnek megfelel és szándékát a cégbíróságon bejelenti. Az öröklés révén az egyéni cégnek átmenetileg – legfeljebb három hónapig – több tagja is lehet. Az egyéni cég bármilyen gazdasági társasággá átalakulhat.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.