Üzletpolitikai célból adott ajándék magánszemélynek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem határozza meg, hogy milyen kritériumoknak felel meg, konkrétan mit jelent az üzletpolitikai cél. Ezért csak logikailag tudjuk megfogalmazni, hogy a juttatásnak a kifizető árbevételét, forgalmát, illetve a másik oldalról nézve a magánszemély vevők vásárlási hajlandóságát szeretné növelni.


Némi megdöbbenéssel és elgondolkodva olvastam egy cégnek küldött tanfolyamra invitáló hirdetést, melyben szakmai tanfolyamokat, illetve tanfolyami csomagokat hirdettek a következő szöveggel: „Induló képzéseinkhez minden hallgatónak ajándék iPad Mini-t, hordós Radeberger sört és VCP kupont adunk! Nem, ez nem elírás. Nincs sorsolás, extra költség, sem további macera.”

Elgondolkodtam azon, hogy ezt vajon a szakképzési hozzájárulás képzésre történő elköltése eltörlésének következménye, vagy a szakmai továbbképzéssel foglalkozó intézmények árbevételének jelentős visszaesése, vagy pedig a nagyvállalatok saját képzési rendszerének fejlődése hívta-e életre. Az iPad Mini drága készülék, 82-150 ezer forintig találtam eladási árakat az interneten. Ha a képzés 289-359 ezer forintba kerül, akkor még ez is belefér, hiszen nyilván kalkulálják a költségeket. A sör pedig, mint ajándék, nem nevezhető ösztönző tényezőnek ott, ahol amúgy is telítve vagyunk sör-, bor-, és pálinka-fesztiválokkal, pedig az alkoholfogyasztás komoly egészségügyi és társadalmi problémák forrása. A statisztikáinkban pedig a saját termést nem is tudjuk megjeleníteni.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

 

Milyen ajándékot is kapnak a tanfolyami hallgatók?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára adott

  • árengedmény,
  • visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték.

A meghatározásból levezethető, hogy az adómentes üzletpolitikai célból adott juttatásnak több feltétele van:
a) nem pénzt adnak juttatásként,
b) üzletpolitikai célból adják,
c) magánszemélyek számára egy nagyobb kört érintően nyújtják,
d) nyilvánosan meghirdetett módon,
e) értékesítéshez kötődik a juttatás,
f) nem lehet vetélkedő vagy verseny díja, illetve sorsolás eredménye az ajándék.

Amennyiben a juttatás ezen feltételek mindegyikének nem felel meg, akkor nem beszélhetünk adómentes juttatásról.

Az adómentesség egyik feltétele, hogy a juttatás áru, vagy szolgáltatás, vagy ezek vásárlására szolgáló érték (például egy adott árufajta megvásárlása során felhasználható utalvány) legyen. Tehát, nem felel meg az adómentesség feltételének, ha a magánszemély készpénz kap. A törvény szövegében szereplő visszatérítés véleményem szerint egy speciális árengedménynek tekinthető, amelyet a vevő utólag, már az áru, vagy a szolgáltatás megvásárlása után kap. Ebben az esetben a magánszemély ugyan pénzt kap vissza adómentesen, de ez az eset mégis megfelel az adómentesség feltételeinek, mivel az ilyen módon kapott pénz a korábbi vásárlási érték egy részének a visszatérítése. Árengedmény a vásárlásból.

Nem pénzben kapott juttatásnak minősül az is, ha például a könyvesbolt egy bizonyos értékhatár feletti vásárláskor egy 500 forintos utalványt ad a vevőnek, amelyet levásárolhat a megadott időpontig, ha akkor is a meghatározott érték felett vásárol.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem határozza meg, hogy milyen kritériumoknak felel meg, konkrétan mit jelent az üzletpolitikai cél. Ezért csak logikailag tudjuk megfogalmazni, hogy a juttatásnak a kifizető árbevételét, forgalmát, illetve a másik oldalról nézve a magánszemély vevők vásárlási hajlandóságát szeretné növelni. Ezt támasztja alá, hogy az ajándék magához a vásárláshoz kapcsolódik.

Példánkban a hallgató befizeti a tandíjat és úgy kaphatja meg a sört és az iPad-ot. Tárgyi ajándékot kap, és nem pénzt.

A magánszemélyek széles körében, nyilvánosan meghirdetett kampány keretében adható adómentes juttatás. A nyilvános meghirdetésnek általában az felel meg, ha az akcióról a vásárlók széles köre értesülhet. Például az eladó honlapjáról, reklám-levelekből, a médiából (tévéből, rádióból, napi- és hetilapokból, stb.).

Természetesen kisebb városokban könnyebben biztosítható a széles körű meghirdetés. Gyakran láthatók ilyen hirdetmények az önkormányzat épületének közelében, hirdetőoszlopon a főtéren, vagy a helyi televízióban. Speciális tanfolyam esetében a hasonló képzettségű dolgozókat foglalkoztató cégek részére megküldött ajánlati felhívás is megoldásnak tekinthető, a rendezvényszervező honlapja mellett.

Fontos tudni, hogy csak a magánszemély vásárló kaphat adómentesen üzletpolitikai célú ajándékot. A cégekre ez nem érvényes. Példánkban a tanfolyamra jelentkezők magánszemélyek. (Az már egy másik kérdés, hogy ha a munkáltatójuk megtéríti számukra a tanfolyam költségeit, akkor azt a cég adózása szempontjából kell megvizsgálni, de a tanfolyamszervező a magánszeméllyel szerződik.)

Nem szabad összekeverni a bevétel növelését ösztönző adómentes üzletpolitikai juttatást egy verseny vagy vetélkedő kapcsán elnyert ajándékkal. A sütőporon, vaníliás cukron, vagy pudingon gyakran vannak olyan felhívások, hogy a vevő küldje be a saját receptjét, és amelyiket a legjobbnak ítéli a gyártó vagy a forgalmazó (a promóció meghirdetője), azt díjazni fogja valamilyen ajándékkal. 

Előfordulhat az is, hogy egy élelmiszerbolt vagy áruház a vevőinek sorsjegyet ad meghatározott vásárlási érték felett. A sorsjegyet ki kell tölteni és az áruházban elhelyezett gyűjtőládába bedobni. A bedobott és kitöltött sorsjegyek közül nyilvánosan sorsolják ki a nyerteseket, akik tárgynyereményben részesülnek. Ez a lebonyolítás nem teszi lehetővé, hogy a tárgynyereményeket üzletpolitika célból adott adómentes juttatásnak minősítsük.

A cikk elején szereplő példa szereplőihez nem verseny és nem sorsolás útján jut el a sör és az iPad.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.