V4-összefogás a feketézők ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alulszámlázás elleni küszöbértékek egyes távol-keleti termékeknél, a közös kockázati profilok és az áfacsalás elleni harc legújabb eszközei növelhetik a visegrádi államok költségvetési bevételeit és védhetik meg tisztességes vállalkozóit – jelentette ki Tállai András hat ország adó- és vámhivatali vezetőinek találkozóján Visegrádon.


A nemzetgazdasági miniszterhelyettes elmondta, hogy a 25 éves múltra visszatekintő V4 országok találkozóinak köszönhető például az, hogy 2016. január 1-jétől azonos küszöbárakkal dolgoznak a visegrádi országok vámhatóságai. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden a távol-keletről behozott textiltermék és lábbeli esetén ugyanazokat a minimumárakat tekintik irányadónak a pénzügyőrök a vámérték meghatározásánál. Vagyis a csalárd kereskedő nem tud egyetlen V4 államban sem a küszöbértéknél alacsonyabb érték után vámot és áfát fizetni, mert azt a vámhivatal szakemberei azonnal górcső alá veszik.

Az együttműködés eredményességét bizonyítja a bázisolaj kereskedelem elleni szakértői munkacsoport – hangsúlyozta Tállai András,  hozzátéve, hogy a testület 2011-ben épp a hazai Nemzeti Adó-és Vámhivatal kezdeményezésére állt fel. A munkacsoport sikerét igazolja, hogy mára már 16 ország részvételével, és az EUROPOL szakmai és pénzügyi támogatásával  végzi akcióit. A cél a bázisolaj (pl. kenőolaj) csalások kiszűrése. Az akciók során a szállítmány útját nyomon követi a munkacsoport, ha kell, akkor az üzemtől egészen a traktorig. Így most már egyre szűkül azoknak a bűnelkövetőknek a köre, akik visszaélnek azzal, hogy a bázisolaj nem jövedéki adóköteles termék.

 

A nemzetgazdasági miniszterhelyettes kiemelte, hogy az idei év nagy újdonsága, amely újabb kiskaput zár be a nemzetközi színtéren ténykedő adócsalók előtt, az ún. integrált kockázatkezelési rendszer bevezetése. Mind a négy tagállam bemutatja saját kockázatelemzési rendszerét, így az egyes országok adó- és vámhivatalai pontosan tudják, hogy a lehető leggyorsabban milyen adatot szerezhetnek be egymástól egy-egy adóelkerülő vállalkozás vizsgálatakor. A NAV tegnap az EKÁER-rel kezdte meg kockázatelemzési rendszerének ismertetését.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.