Vállalkozzunk, de milyen formában?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokakat érdekel ez a kérdés és szeretnének minél több információt beszerezni a témáról. Milyen vállalkozási formát válasszak most induló tevékenységemhez? Gyakran felteszik ezt a kérdést. Mivel több fajta adózási forma létezik, mindenki azt várja el a szakemberektől, hogy ezeket hasonlítsák össze, és a leendő adózó majd ennek alapján választhat. Sajnos azonban ez nem valósítható meg, mert a különböző adózási formák elemei eltérőek.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény két adózási módot kínál az egyéni vállalkozók számára:

• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, és
• az átalányadózást.

Az első módszernél nincs semmiféle korlát, de a második választására már bevételi korlátok (értékhatárok) vonatkoznak, igaz, hogy viszonylag magasak. A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó a pénztárkönyvben vezetett megkapott bevételei és kifizetett költségei különbségeként állapítja meg a nyereségét. A költségei között vállalkozói jövedelem kivétet is elszámolhat.

Az átalányadózó azonban a törvényben előírt diktált jövedelem alapján fizeti az adóját és egyéb közterheit. Általános esetben a bevételének 40%-a tekintendő jövedelemnek. Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, – ez bevételi nyilvántartás, – továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az szja törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni.

Mindkét adózási módszerre igaz, hogy havonta legalább a garantált bérminimum után be kell fizetni a járulékokat. Ez a szabály az átalányadósra is igaz, akinél a diktált jövedelem lenne a járulékalap, de ha ez nem éri el a minimumjárulék alapját, akkor ez utóbbit kell fizetni.

Minimumjárulék 2014-ben röviden:

járulékfajta	összege
nyugdíjjárulék	11.800
egészségbiztosítási és munkaerő-piaci j.	15.045
szociális hozzájárulási adó	35.843
összesen:	62.688
12 hónapra összesen:	752.256

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó éves járulékterhe – a fizetendő 16% személyi jövedelemadón kívül – tehát 752.256 forint. (A nyugdíjasokra más szabály vonatkozik.)

Ha feltételezzük, hogy havi 100.000 forint jövedelmet számol el az egyéni vállalkozó (éves szinten 1.200.000 Ft), illetve az átalányadós bevételének 40%-a is ennyi, – bár ez már erőltetett feltételezés, – akkor havi 16.000 forint személyi jövedelemadót kell fizetnie az egyéni vállalkozónak. Ez éves szinten 192.000 forint. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a nyereségét és az osztalékát is le kell adóznia (ha van). Az iparűzési adófizetési kötelezettséggel is számolni kell.

Összefoglalóan megállapítható, hogy évi 3 millió forint alatti várható/biztosítható bevétel alatt nem érdemes egyéni vállalkozást létrehozni, mert az maga a csőd. Természetesen még ez sem egyértelmű, hiszen átalányadózás esetén nagyon kedvező lehet a diktált 40%-os jövedelemhányad, ha a költségek részaránya ténylegesen csak 20-25% az előírt 60% helyett.

Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva), mely jelenleg 37% csak viszonylag magas bevétel mellett célszerű választani és csak akkor, ha áfás tevékenységet végzünk. A tevékenység sajátos jellegére tekintettel áfa mentes munkák végzése esetén kész csőd, mert az indokolatlanul magas adókulcsba belekalkulálták az általános forgalmi adót és a nyereségadót is. Ez utóbbi alatt a társasági adót értem, vagy a vállalkozói szja-t.

 

Az evás egyéni vállalkozó köteles, a betéti társaság, és közkereseti társaság választhatja a bevételi nyilvántartást vezetését, mely egyszerűsíti az adminisztrációt.

Főfoglalkozású vállalkozók esetén itt is fizetni kell az előbb említett minimumjárulékot. Többes jogviszony (máshol is biztosított), és nyugdíjas esetén mások a szabályok.

Egy tevékenységet kezdő betéti társaság vagy közkereseti társaság a társasági adó hatálya alatt nagyjából ugyanúgy köteles eljárni, mint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó. A különbség, hogy kettős könyvvitelt kell vezetnie és éves beszámolót készíteni. Választhatja azonban a mikro-gazdálkodói beszámolót is, bár ennek hátrányai is lehetnek a későbbiekben.

Kezdőknek évi 6 millió forint bevételig ajánlanám a KATÁT, és az általános forgalmi adóban az alanyi mentesség választását. Ezzel az induló áraikat is alacsonyabban tarthatják, mint más adózási formáknál. (A 27%-os áfával sikerült elérnünk, hogy egyes kisebb bútorokat és felszerelési tárgyakat olcsóbban meg lehet venni a svájci IKEÁ-ban, mint itthon.)

Ez az adózási forma is bevételi nyilvántartást igényel. A főfoglalkozású KATÁS vállalkozó évi 600.000 forint tételes adót fizet 6 millió forintig, ami a többi adózási módnál olcsóbb. Az viszont igaz, hogy ha kevés a bevétel, akkor is ennyit kell fizetni. A többes jogviszonyosnak és a nyugdíjas vállalkozónak évi 300.000 forint a kötelezettsége.

A kezdést követő egy-két év után, ha már vannak gazdálkodási adatok és tapasztalat, akkor célszerű áttérni másik adózási formára.

Fontos tudni, hogy a bevételi nyilvántartást vezető gazdasági társaság tulajdonosainak előzetesen meg kell állapodniuk arról, hogy a megkeresett és felszabadítható pénzt hogyan és milyen arányban fogják kiosztani egymás között.

---