Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelen cikkünkben a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény fontosabb változásait mutatjuk be.
Június 1- jén hirdették ki az 1997. évi LXXXII. törvényt (a továbbiakban: törvény), amely számos pénzügyi tárgyú jogszabályt jelentősen módosít. A törvény abból a célból került a parlament elé, hogy a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás bizonyos elemeinek felülvizsgálata megtörténjen, valamint egyes európai uniós jogi aktusokat a hazai jogba implementáljanak. Ennél fogva a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvény változtatásokat eszközöl többek között a fair bank törvény, a hitelintézeteket érintő jogszabály, a pénzforgalmi, a magánnyugdíjpénztári és a tőkepiaci törvényben, de a változások jelentősen érintik a biztosítók működését is, továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó egyes rendelkezéseket is.
Több szakmai gyakorlat szükséges
A pénztári szabályozás egységessége érdekében, illetve a jogszabályi környezet megváltozása miatt szükségessé vált a befektetési vezetővel szemben támasztott követelmények pontosítása.
Július 1-jéig még a régi szabályok élnek, miszerint a pénztár a befektetések irányítására olyan, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint akivel szemben nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok, mint például büntetett előélet, vagy vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás, továbbá feltétel az is, hogy megfeleljen a tőkepiaci törvény 11. melléklete szerinti személyi feltételeknek.
A törvény a fenti rendelkezésen oly módon változtat, hogy július 1-jétől már kettő helyett három év szakmai gyakorlat szükséges a befektetési vezető részéről, valamint kikerül a szabályozásból a tőkepiaci törvény rendelkezésének való megfelelés, mivel a Tpt. már 2011. évi módosítása óta nem tartalmazza ezt a mellékletet.
Három Navigátor adózási, számviteli témában,15% kedvezménnyel |
|---|
|
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! |
Változnak a tartalék szabályok is
A törvény módosít a pénztárak elkülönített bevételeikből képzett tartalék szabályokon is. Ennek célja, hogy a hosszú távú, rendszerszerű működés érdekében a pénztári járadékszolgáltatás biztonsági tartalékául szolgáló saját tevékenységi tartalék mértéke a jövőben igazodjon a pénztárt terhelő kötelezettségekhez, ezáltal a szolgáltatási tartalék figyelembe veszi a közeljövőben aktuálissá váló járadékszolgáltatások mértékét is.
Július 1- ig még úgy rendelkezik a törvény, hogy a saját tevékenységi tartalék mértéke 100 millió forint. Ezután azonban meghatározott egyenlegek összegéhez köti azt. Ezek az összeszámítandó egyenlegek a következők:
a) 80 millió forint,
b) a tárgyévet követő ötödik év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok összesített egyéni számla egyenlegének egy százaléka, és
c) a tárgyévet követő hatodik év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női tagok húsz százalékának összesített egyéni számla egyenlegének egy százaléka,
de legalább 100 millió forint.
További újdonság, hogy a saját tevékenységi tartalék új szabálya figyelembe veszi a pénztárak által már megképzett tartalékokat, így a szolgáltatási tartalék fedezetéül a működési tartalék és a likviditási tartalék egy része figyelembe vehető.
Eszerint a saját tevékenységi tartalék fedezetének meghatározásakor figyelembe vehető
a) a működési célú tartalékok negyven százaléka, ideértve a működés fedezetének induló tőkéjét, a tartaléktőkét és a működés tárgyévi eredményét,
b) a likviditási és kockázati céltartalék hetven százaléka, ide nem értve a saját tevékenységi tartalékot.
Hosszú távú biztosítás a működésre és hosszabb megőrzési idő
A törvénymódosítás célja a magánnyugdíjpénztári rendszer működésének hosszú távú biztosítása is. Ennél fogva új rendelkezésként bevezeti, hogy a pénztár a jövőben – a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen – a tagok egyéni számlája tárgyévet megelőző év utolsó napján fennálló egyenlegének 0,3 százalékát elszámolhatja költségként. A vagyonkezelési tevékenység ellenértéke a törvény szerint 2011- től a kezelésre átadott vagyon napi bruttó értékei számtani átalgának 0,2 százalékát nem haladhatja meg, amely azonban július 1- től így már beleszámítható a fenti 0,3 százalékos költségbe.
A törvény a fentieken túl némileg változtat a panaszkezelési szabályokon is. Eszerint a telefonon történő panaszkezelés során rögzített hangfelvételt nem egy, hanem öt végi kell majd megőrizni, továbbá a bármilyen csatornán benyújtott panasz és az arra adott válasz megőrzési ideje szintén egyről öt évre módosul. A panasz elutasítása esetén a pénztárnak továbbra is meg kell adnia a kötelező tájékoztatást az ügyfél részére, azonban július 1- től már a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét is meg kell jelölnie a válaszban.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
|
 |
Tagsági jogviszony megszűnése
A törvénymódosítás a tagsági jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályokon is változtatást eszközöl. Ez alapján a végelszámolás alatt álló pénztárból más pénztárba átlépő tagok tagsági jogviszonya a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követően az egyéni számlán nyilvántartott tagi megtakarítás átutalásával egyidejűleg szűnik majd meg. Az átutalásokat a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Így biztosított, hogy a pénztár jogutód nélküli megszűnéséhez kapcsolódó döntések meghozatalában a pénztárban a végelszámolás kezdő időpontjában tagsággal rendelkező tagok is részt vehessenek
