Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kiva a szakma javaslatai alapján még az idén áteshet apróbb módosításokon. A fordított áfázás előbb-utóbb kiterjedhet az informatikára, a tételes áfabevallás jövőre 2 millió forintos összege pedig fokozatosan tovább csökkenhet. Másként kell majd számolni az innovációs járulék alapját is, és érdemes lesz szerepelni a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában. Mindez az RSM DTM online adókonferenciáján hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőitől.
Az adórendszer most kialakított szerkezete végleges, de a friss adócsomagban kisebb kiigazítások, javítások várhatóak. A kiva a szakma javaslatai alapján még apróbb módosításokon áteshet – mondta dr. Balog Ádám az RSM DTM online adókonferenciáján. A nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára 2013-ra kiszámíthatóbb és lassabb tempójú adózási jogalkotást ígért.
Teljes körű lesz-e előbb-utóbb a belföldi áfaösszesítő jelentés-készítési kötelezettség? – kérdezte Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgatója. A 2013-tól hatályos 2 milliós limit kezdő lépésnek tekinthető: ha a rendszer működik, a részletes beszámolási kötelezettség határa tovább csökkenhet, akár 0 forintra is – válaszolta a helyettes államtitkár.
Dr. Balog Ádám úgy vélte: a pénztárgépek online összekapcsolása az adóhatósággal jövő áprilisig megtörténhet. Jogilag megalkotható a megfelelő szabályozás, a szűkebb keresztmetszetet az érdemi informatikai fejlesztési igények jelentik, de ezek végig vitele is megoldható áprilisig – mondta.
A kormány mérlegeli, hogy 2013-ban tovább szélesíti a fordítottan adózók körét, mert az jó eszköz az áfacsalások visszaszorítására; megvizsgálják például, hogy az informatikára is érdemes-e kiterjeszteni a szabályozást – mondta az online konferencián dr. Balog Ádám.
A helyettes államtitkár úgy vélte, jövőre összesen mintegy 500 ezer vállalkozás választhatja a két új adónemet, a katát és a kivát.
Itt az új mikrogazdálkodói beszámoló
Egy új EU-irányelv nyomán egyszerűsödik és a kft.-kre is kiterjed a mikrogazdasági beszámoló szabályrendszere. Az erre vonatkozó uniós szabályozás létrejöttében kulcsszerepe volt a magyar EU-elnökségnek – mondta a konferencián Pankucsi Zoltán, az NGM főosztályvezetője. A szabályozás tervezete már hozzáférhető a kormányzati portálon.
Az eddigi egyszerűsítések megmaradnak, az értékcsökkenés-, és az értékelési eljárások szabályozása tovább egyszerűsödik. Kötött beszámolási formáról van szó, amelynek keretében nem kell számviteli politikát folytatniuk a cégeknek. Az új mikrogazdálkodói beszámoló jelentős egyszerűsítést jelent az élet minden területén: az adóellenőrzésben, a könyvelésben és a szoftverek használatában is – mondta Pankucsi Zoltán.
A új mikrogazdálkodói beszámolót azok a társaságok és egyéni vállalkozók választhatják, akik nem kötelezettek könyvvizsgálatra, ezen túl pedig a következő három kitételből kettőnek megfelelnek: éves árbevételük legfeljebb 200 millió forint; mérlegfőösszegük legfeljebb 100 millió forint; a foglalkoztatottak száma legfeljebb 10 fő.
A feltételeknek a megelőző két év átlagában kell megfelelni; ha ez nem történik meg, akkor a meg nem felelést követő üzleti évben kell kilépni a rendszerből – magyarázta a főosztályvezető. Áttérési szabály nem lesz: a mikrogazdálkodói beszámoló legutolsó adatsora lesz a következő beszámolási forma nyitó adatsora – mondta.
Az erről szóló kormányrendeletet még az idén elfogadják, hogy azt 2013-tól alkalmazni lehessen – közölte Pankucsi Zoltán.
Akár 2-3 kata-alanyiság is választható
Mire érdemes a cafeteria rendszer összeállításánál figyelni? – kérdezte dr. Honyek Pétert dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere. Jövőre 4 százalékponttal nő a béren kívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke, ötezerről nyolcezer forintra emelkedik a munkavállalóknak havonta adható Erzsébet-utalványok összege, valamint munkahelyi étkeztetési hozzájárulás is adható utalvány formájában, akkor is, ha az üzemi étkezdében külsősök is étkezhetnek – sorolta a legfontosabb változásokat az NGM osztályvezetője. Ez utóbbiról akkor lehet szó, ha az étkező a munkáltató telephelyén működik, így például az irodaházak földszintjén lévő éttermek nem minősülnek munkahelyi étkezőnek, mert a munkáltató telephelye jellemzően az az iroda, amit a munkáltató bérel – magyarázta a szakértő.
A kata részleteiről szólva dr. Honyek Péter kiemelte: az a társas- vagy egyéni vállalkozás választhatja az új adónemet, amelynél a magánszemélynek mögöttes és korlátlan felelőssége van. Ebből az következik, hogy akár 2-3 kata-alanyiságot is választhat magánszemély; a választhatóságot inkább más, mögöttes jogszabályok korlátozzák (például a magánszemély csak egy bt.-ben lehet beltag).
Dr. Honyek Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugtaadás elmulasztása automatikus kizárást jelent a kata hatálya alól. Így viszont nem érdemes kiesni az adózói körből, mert a kata 6 millió forintos árbevételi küszöbének eléréséig az eladások nyugtával történő dokumentálása nem befolyásolja a fizetendő tételes adó mértékét.
Miként ösztönöz a kiva foglalkoztatásra és beruházásra?
Az alultőkésítés kiszámításakor eddig a szállítói tartozásokat és a vevői követeléseket is figyelembe kellett venni; ez túlzott adminisztrációt jelentett a cégeknek, így 2013-tól ezt a két tételt már nem kell szerepeltetni a számításban – emelte ki a fontos változások között dr. Laki Gábor, az NGM főosztályvezetője.
A kiváról szólva elmondta: adóalapja a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredménye és a személyi jellegű kifizetések összege, de legalább az utóbbi tétel. Személyi jellegű kifizetésnek azt kell tekinteni, ami a Tbj szerint járulékalapot képez. Az adóalapot több tényező módosítja, általánosságban elmondható, hogy a bevont vagyon csökkenti, a kivont pedig növeli az adóalapot. A kiva kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót és a szakképzési hozzájárulást, így 16 százalékos kulcsa méltányos. Ráadásul új ember felvétele nem növeli az adóalapot, mert a dolgozó költségei csökkentik a pénzeszközök állományát, így a kiva élénkíti a foglalkoztatottságot.
A társasági adózás időszakában elhatárolt veszteséget nem lehet átvinni a kiva hatálya alá, de ha a cég újra a társasági adó alanya lesz, ismét felhasználhatja azt, méghozzá úgy, hogy minden, a kiva hatálya alatt töltött év 20 százalékkal csökkenti az elhatárolt veszteséget – magyarázta a főosztályvezető. dr. Laki Gábor rámutatott arra is, hogy a kivában nincs értékcsökkenési leírás, mert minden beszerzés – a pénzeszközök csökkenésén keresztül – azonnal csökkenti az adóalapot.
A kiva hatálya alatt keletkezett veszteség 10 év alatt egyenlő részletekben írható le főszabályként. Ezen túl a tárgyévi beruházások összegének megfelelő veszteségleírás korlátlanul alkalmazható, ráadásul ebben az esetben a Tbj szerinti személyi kiadások is csökkenthetők a beruházás összegével – ezért ösztönzi majd a beruházásokat az új adónem – mondta az NGM főosztályvezetője.
Rá kell írni a számlára
Kétféle belföldi áfaösszesítő jelentést kell jövőre készíteniük a vállalkozásoknak – mondta Palotai Kinga, az NGM főosztályvezetője. A számla szintű jelentésekben az eladónak és a vevőnek is nyilatkoznia kell a NAV-nak, ha az áthárított áfa 2 millió forint, vagy annál több. Előfordulhat, hogy máskor nyilatkoznak: ha például a két társaság áfa bevallási gyakorisága eltér, vagy ha a vevő később vonja csak le az áfát, mint annak teljesítési időpontja. Fontos, hogy akkor is a számlán szereplő áfa értéket kell szerepeltetni a bevallásban, ha a vevő nem a teljes áthárított áfát vonja le az adott bevallásban (ilyen lehet például a telefonszámlák vagy a gépkocsi bérleti díjak áfája). Az összevont jelentésben azonban nem csak az egyes számlákon áthárított adó összege számít, hanem azt is figyelni kell, ha a vevő egy partnerétől egy bevallási időszak alatt összesen több mint 2 millió forintnyi adót tartalmazó számlát helyez levonásba. Ilyenkor csak a vevő tesz nyilatkozatot az adóhatóság felé, amelyben (itt is!) csak az áthárított, nem pedig a ténylegesen levont áfát szerepelteti.
Palotai Kinga ismét nyomatékosította, hogy pénzforgalmi áfafizetést csak akkor lehet, kell majd alkalmazni, ha a számlára ráírták, hogy „pénzforgalmi elszámolás” – a vevő ugyanis így értesül arról, hogy partnere ez az adózási módot választotta. A NAV honlapján listát közöl azokról a cégekről, amelyek a pénzforgalmi áfázást választották; ez nem elégséges feltétel? – kérdezte a szakérőrt Ágoston Péter, az RSM DTM nemzetközi adóképviseleti vezetője. A számlán szereplő adat is szükséges, nem elegendő a lista; ez védi ugyanis a vevőt – válaszolt a főosztályvezető.
Mi történik az áfafizetés szempontjából, ha a hónap utolsó napján indított utalás a következő hónap első napján érkezik meg? – hangzott a következő kérdés. Adóellenőrzéskor az adóalany rendelkezésére álló adatot veszi figyelembe a NAV – mondta Palotai Kinga.
Felhívás önellenőrzésre: gesztust tesz a NAV
Aki idén az adóregisztrációs eljárás során nem küldte vissza a KOCKERD-kérdőívet, annak törölték az adószámát, ráadásul a következő 5 évben nem vállalhatott gazdasági társaságban vezető tisztséget. 2013-tól enyhül a szigor, aki nem küldi el a kérdőívet, azt először felszólítja és megbírságolja a NAV, ha ezután sem érkezik válasz, akkor törlik csak az adószámot – mondta az online konferencián dr. Windisch László, a tárca főosztályvezetője. A módosítás átmeneti rendelkezése szerint azokat, akiknek idén a kérdőív vissza nem küldése miatt vették el az adószámát, nem zárják ki 5 évre a cégalapításból.
Fontos változás még 2013-tól, hogy aki szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, annak semmiféle eljárásban nem kell nemleges adóigazolást benyújtania – emelte ki a főosztályvezető. Aki adószámmal nem, csak adóazonosítóval rendelkezik, az is kérheti a NAV-tól, hogy vegyék fel az adatbázisba. A változtatás nyomán nem lesz sorban állás a NAV kirendeltségein – vélte Windisch László.
Új intézményt vezet be a NAV jövőre a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek számára, amelynek neve felhívás önellenőrzésre. Ilyenkor az adóhatóság összeveti saját adatbázisait és a magánszemély bevallását; ha a kettő eltér, az azonnali adóellenőrzés helyett a NAV szembesíti az adózót az adatokkal és felszólítja adóbevallása korrigálására. Az új intézménynek nincs jogkövetkezménye – mulasztási bírság vagy adóellenőrzés nem követi automatikusan a felszólítást – , ezzel a NAV gesztust gyakorol az adózók felé, és új szemléletet szeretne meghonosítani – magyarázta a főosztályvezető.
Változik az innovációs járulék alapja
A helyi iparűzési adó alapja az innovációs járulék alapja: miután az iparűzési adóalap számítási módja megváltozott, az új módon kell jövőre az innovációs járulékalapot is kiszámítani közölte Kanyó Lóránt, az NGM főosztályvezetője.
Jó tanácsként elhangzott: érdemes külön alszámlán vezetni a belföldi és exportértékesítéshez kapcsolódó eladott áruk beszerzési értékét, és közvetített szolgáltatás értékét, mivel az exporthoz kapcsolódó áruk és szolgáltatások bekerülési értéke a sávos rendszertől függetlenül csökkentik a helyi iparűzési adó alapját, és ez esetben nem kell majd az adóalap kiszámolásakor egyenként átnézni a számlákat.
Kanyó Lóránt elmondta azt is, hogy a Magyar Államkincstár honlapján 2013. január 1-jét követően meg fog jelenni valamennyi önkormányzat valamennyi bevezetett adójának adómértéke, a kapcsolódó adókedvezmények és az adómentességek. Sőt megismerhető válnak az önkormányzatok telefonos, elektronikus és postai elérhetőségei.
