Változott az egyéni vállalkozók átalányadózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akkor választható többek között az átalányadózás, ha a bevétel az előző adóévben és a mostaniban sem haladja meg a 15 millió forintot – közölte az adóhatóság.


A magánszemély a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére, munkaviszony mellett is választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele nem haladta meg a 15 millió forintot, és az adóévben sem haladja meg. A választás egyéb feltételei nem változtak.

Az az egyéni vállalkozó, akinek a tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, az előzőektől eltérően akkor választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és nem áll munkaviszonyban.

A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozónak a bejelentkezéskor kell bejelentenie az átalányadózás választását. A már működő vállalkozás esetében az átalányadózás választásának vagy megszüntetésének bejelentésére az előző évről szóló bevallás nyilatkozat részében van lehetőség, amelynek határideje február 25.

Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik bármely feltétel hiányában, továbbá, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. Az átalányadózás megszüntetését, illetve a jogosultság megszűnését követően az egyéni vállalkozó csak akkor választhatja újra az átalányadózást, ha a megszüntetés évét, illetve a jogosultság megszűnésének évét követően legalább 4 adóév eltelt.

A bevétel meghatározása az Szja-törvény 4., valamint 10. számú mellékletében foglaltak szerint történik. A bevételt kedvezményekkel csökkenteni nem lehet. A jövedelem a bevételből az egyes tevékenységek szerinti százalékban meghatározott költséghányad (Szja tv. 53.§) levonásával állapítható meg.

Ha az egyéni vállalkozó évközben nyugdíjba megy, tehát az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, az egész évben továbbra is alkalmazhatja a tevékenységre irányadó magasabb költséghányadot. Minden más esetben, ha a magánszemély tevékenysége év közben oly módon változik, hogy az alkalmazottnál alacsonyabb költséghányadra lesz csak jogosult, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak ezen alacsonyabb költséghányadot alkalmazhatja.

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó megállapított jövedelme az összevont adóalap részeként adózik. Az adó mértéke 16 százalék. Az áfa levonási jogát nem érvényesítő átalányadózó vállalkozó csak bevételi nyilvántartást vezet, azaz a pénztárkönyvben csak a bevételi adatokat rögzíti – derül ki a tájékoztatóból.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.