Változtak a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 2013. július 1-jétől módosította a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó egyes szabályokat. A változások az átalányadózó egyéni vállalkozót és a gyermeknevelési támogatásban részesülő vállalkozókat érintik.


A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50. § (1) bekezdése értelmében 2013. január 1-jétől az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást, aki munkaviszonyban áll. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló átalányadózást választó egyéni vállalkozó 2013. június 30-ig a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot  az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese után (járulékfizetési alsó határ) volt köteles megfizetni.

2013. július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, hogy az említett egyéni vállalkozó a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ figyelembevétele nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani, bevallani és megfizetni – derül ki a NAV tájákoztatójából.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, a 27 százalék szociális hozzájárulási adót továbbra is az átalányban megállapított jövedelem után kell a vállalkozónak megfizetni.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő vállalkozók járulék- és szociális hozzájárulás adófizetés alól történő mentesítése

A gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozó 2013. július 1-jétől a minimum járulékalap után nem köteles járulékokat fizetni, ha a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. A szociális hozzájárulási adó vonatkozásában az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás mint kifizető akkor is mentesül a különös szabályok alkalmazása (az adóalap legalább a minimálbér 112,5 százaléka) alól, ha a gyermeknevelési támogatás tartama alatt a vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja.

Amennyiben a gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétet realizál, vagy átalányadózó és van átalányban megállapított jövedelme, akkor ezek után az általános szabályok szerint a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie. Ugyancsak az általános szabályok szerint kell járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni akkor, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő társas vállalkozó személyes közreműködésre tekintettel díjazásban részesül. A módosítás tehát kizárólag a minimum járulék- és adóalap után történő fizetési kötelezettséget érinti.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A marketingakciók sikerének egyik titka az adózási részletek ismerete

Marketing-kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, úgymint a személyi jövedelemadóról, a szociális hozzájárulási adóról, a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, sőt még a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit is. Elmondjuk a részleteket.