Vámosi-Nagy megszüntetné az áfát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfacsalások olyan mértékűek, hogy azokat csak az áfa megszüntetésével lehet hatékonyan orvosolni – mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője az Egyesült Államokban honos rendszert vezetné be az EU egészében, ahol forgalmi adót nem a hozzáadott érték alapján fizetnek. Jövőre is lehet költségvetési kiigazítás és adóemelés – nyilatkozta még lapunknak.


Mennyire alkalmas az adóhatóság az áfacsalások felderítésére?

Egyre inkább az. Amióta az adóhivatalba bekerült az adónyomozás, már bűnügyi eszközök is rendelkezésükre állnak.

Viszont a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságát (KÜIG) megszüntették.

A KÜIG-et 2007-ben hozták létre azért, hogy az áfacsalók utáni vizsgálódást ne zavarják a megyehatárok, és az ezzel járó illetékességi problémák. 2010-től az adónyomozás a NAV-hoz tartozik, már nemcsak ügyészi jóváhagyással érintkezhet nyomozati szerv az adóigazgatással, következésképp az adófelderítésben az adónyomozás sokkal hatékonyabban működik. A KÜIG csak közigazgatási eszközökkel dolgozott, így okafogyottá vált a létük.

Az eredmények nem feltétlenül igazolják a struktúraváltást: az EU is 1000 milliárdos nagyságrendű hazai áfacsalásról beszél.

Hasonló arányúról Németország és Franciaország esetében is. Azért a NAV által felderített áfa adóhiány és a vádemelések száma is nőtt az elmúlt években.

Ettől még ez sok.

A feketegazdaság a GDP 25 százaléka.

Ebbe 1000 milliárdnyi áfacsalás simán belefér.

Simán. Könyörgöm, körülbelül 12 000 milliárd forint az állam éves adóbevétele, ami a gazdaság háromnegyedéből származik. Ezek szerint az eltitkolt jövedelmek összege 6-7000 milliárd forint lehet összességében. Azt is látni kell, hogy a jelenség európai szintű: Romániában 28, Bulgáriában 31, Szlovákiában 26-27 százalékos GDP-arányosan a feketegazdaság, de fertőzött terület Németország és Ausztria is.

Mitől fog ez megváltozni?

Nem  tudom. Az a véleményem, hogy az áfát meg kéne szüntetni. Számlát könnyebb hamisítani, mint bankjegyet. A hozzáadott érték alapú áfa elméletileg szép, tiszta  rendszer, de mindenütt rengeteg a visszaélés, és a hatóságok csak kullognak a csalók után. Tehát az elvi tisztaság és a gyakorlati visszaélési lehetőség nem áll arányban egymással.

Valószínűleg az Egyesült Államokban működő rendszert kell átvenni, ami sajnos adóhalmozást is tartalmaz, csak ott alacsonyabbak a kulcsok. A rendszernek az a hátránya, hogy minél több kézen megy át a termék, annál inkább halmozódik a forgalmi adó, de ez alacsonyabb tételeknél kezelhető. 

Ez azt jelenti, hogy a láncban mindenki fizet adót, és adó-visszaigénylés nincs?

Ha van lánc, akkor igen. De nem 27 százalékot, hanem kettőt vagy hármat.

Viszont az Egyesült Államokban az állam is jóval kisebb: kevesebb adót szed be és kevesebb szolgáltatást nyújt.

Ezt nem tudom, honnan veszi. A szövetségi állam és az állam együtt biztos beszed arányosan annyit, mint nálunk. Eddig nem volt kötelező egészségbiztosítás, de most már ezt is hozzá kell adni.

Abban a rendszerben, amelyet Ön javasol, biztosítható lenne éves szinten 3000 milliárd forint a magyar költségvetésben?

Ki kell számolni. Félreértés ne essék: az áfa bevezetése előtt volt már Magyarországon a teljes gazdaságban forgalmi adó, de nem hozzáadott érték típusú, hanem halmozódó.

Az áfát uniós szinten kell megszüntetni?

Csak úgy lehet, mert az áfa az unió kötelező normatívája; ebből az EU nélkül nem tudunk kiszállni. Csak ezt látom megoldási lehetőségként.

Ismer ilyen kezdeményezést?

Nem. Adószakértőként úgy vélem, hogy csak így lehet kihúzni a talajt az áfacsalók alól, ugyanis a csalások nagy része nemzetközi ügy.

Ezek szerint rendészeti, igazgatási eszközökkel nagyon nem is lehet visszaszorítani az áfacsalásokat?

Nem lehet minden ügylet mellé adórevizort vagy rendőrt állítani. A rendszer magába hordozza a csalást: az áfabevallások az ügylet utáni hónap 20-án, vagy a következő negyedévben érkeznek be a magyar nyilvántartásba; még negyed év, amíg bekerülnek a nemzetközibe. Mire ott elkezdik nézegetni a bevallást, a csaló cég régen eltűnt. Ha a csalások ilyen mértékűek, akkor le kell vonni a következtetést: nem a hozzáadott érték típusú adóztatást kell a forgalmi adónál alkalmazni. Szerintem az Egyesült Államokban mindezt átlátták, és ezért nem vezettek be hozzáadott érték típusú adóztatást.

Mindez miért most merül fel ilyen élesen? Mert Horváth András kitálalt?

Nem. A Horváth András feketegazdaságról szóló anyagaiban szereplő állítások eddig is nyilvánosak voltak. Erről szólt már a fordított adózás bevezetése néhány ágazatban. A sertéságazat áfájának csökkentése is ilyen irányú lépés, mert az áfacsalásnak vannak költségei: céget kell létrehozni, könyvvizsgáló kell, jogtanácsos kell. Az Ernst&Young készített egy tanulmányt, amely szerint ha 10 százalékra csökkentenék az élelmiszerek áfáját, akkor a csalások jelentős része megszűnne, mert nem érné már meg. 27 százalékos áfánál viszont nagyon megéri. A fordított áfázásban is lehetne továbblépni: most kiemelt területnek számít a cukor és az étolaj.

A csalással a másik nagy baj, hogy tönkreteszi a legális üzleti szektort; ha elburjánzik a feketegazdaság, az ebből a szempontból is borzasztó. Nem  véletlen, hogy Magyarországon megszűntek a vágóhidak.

Lehet a 27 százalékos, világrekorder áfából lépésenként visszavenni, vagy valami egészen új rendszerben kell gondolkodni?

Csökkenteni kéne mindenképpen, ami költségvetési kérdés. Nyilván ha csökken az áfakulcs, akkor valamelyest csökken a feketegazdaság is. De én új rendszerben gondolkodnék.

Tavaly lapunknak megjósolta, hogy lesz év közbeni adóemelés. Most is számít hasonlóra?

Valószínűleg lesz. Aki azt mondja, hogy a költségvetést nem kell kiigazítani, az nagyon bátor, vagy politikus. Idén is már nyolcszor módosították a büdzsét, ami egyébként teljesen normális. Ma megmondani, hogy jövőre pontosan mekkora lesz a gazdasági növekedés, mennyi lesz az infláció, a bérinfláció, szinte lehetetlen. Még azt sem tudjuk, hogy a világ egésze kijött-e a gazdasági válságból. A másik oldalon viszont a 3 százalék alatti államháztartási hiánycéllal maximálisan egyetértek: nem lehet tovább eladósítani a következő generációkat.

Láthatóan fantáziadús a jogalkotás: például eszembe nem jutott volna kamatra ehót kivetni; persze ennek az alternatívája az szja-kulcs emelése lehetett volna, ami most nem járható út.

2014-ben is számít kreatív megoldásokra?

Azt nem mondanám, hogy számítok, de szükségessé válhat egy költségvetési kiigazítás.

2014. január 9: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2014. január 9.

Helyszín: Danubius Hotel Arena, 1148 Budapest Ifjúság útja 1-3

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).