Várható változások a társasági adóban

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A társasági adó is számos ponton fog változni, amennyiben az adótörvényeket módosító csomagot elfogadják. A következőkben a legfontosabb újdonságokat olvashatják el.

Bejelentett immateriális jószág fogalmának pontosítása

A tervezet szerint az aláhúzott rész változik.

Bejelentett immateriális jószág: a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág, feltéve, hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályba lépésének napja, előállítás napjának a használatba vétel napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjra jogosító immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő.

Jogdíj fogalma

A jogdíj fogalma az alábbira fog változni, ha a tervezetet elfogadják.

Jogdíj:

a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény,

b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada.

Jogdíjra jogosító immateriális jószág

A jogdíjra jogosító immateriális jószághoz kapcsolódó adóalap csökkentés miatt keletkezett lekötött tartalék várhatóan öt év alatt oldható majd fel, és emellett számos új jogszabályi részletet kell majd figyelembe venni az adóalap csökkentéshez.

Kedvezményezett átalakulás fogalma

A fogalmi meghatározás kibővülhet az aláhúzott résszel.

Kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak a 32/a. pont szerinti társaság vesz részt, ha

a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez,

b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban,

c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be,

feltéve, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani.

Kedvezményezett eszközátruházás fogalma

A fogalmi meghatározás kibővülhet az aláhúzott résszel. Az önálló szervezeti egység fogalma kikerül és változatlan tartalommal egy új pontban szerepel.

Kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében, feltéve, hogy a jogügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani.

Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság – választása szerint, az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján, a 16.§. (13) bekezdésben meghatározott feltételekkel - adózás előtti eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével, illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével feltéve, hogy a megszerzett részesedést az átruházó társaság vagy kapcsolt vállalkozása addig nem vezeti ki az állományból, amíg az átvevő társaság az átruházó társaságtól átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve adóalapját a (14) bekezdés szerint állapítja meg, kivéve, ha a részesedés kivezetése elháríthatatlan külső ok miatt következett be.

Amennyiben az átruházó társaság nem teljesíti az előző bekezdésben előírt tartási kötelezettséget, akkor a nemteljesítés napját magában foglaló adóévében az adózás előtti eredményét növeli az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével.

Jövedelem-(nyereség-) minimum számítása

A tervezet szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti:

- a jogelőd tagjánál, részvényesénél az adóévben elszámolt bevétel;

helyett

- a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevétel, árfolyamnyereség.

Adózás előtti eredmény csökkentő új tételek

Várhatóan az alábbi tételek csökkentik majd az adózás előtti eredményt:

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege,

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege,

- a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján – vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett épület, építmény esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított épületek és építmények tulajdonosát is), de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (26) és (28) bekezdésben foglaltakra.

- a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költségének kétszerese a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján – vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett épület, építmény esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított épületek és építmények tulajdonosát is), figyelemmel a (26) –(28) bekezdésben foglaltakra is (eddig egyszerese volt).

- a felújítás költségére tekintettel a ty) pont szerint megállapított, de a ty) pont szerinti jogosult által választása szerint nem érvényesített adóévi összeg, az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító, a ty) pont szerinti jogosult kapcsolt vállalkozásának minősülő adózónál, figyelemmel a (26)–(28) bekezdésben foglaltakra is.

A fenti tételekhez további részletek kapcsolódnak, amit az adóalap csökkentéskor figyelembe kell venni.

Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés

A Tao. törvény 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés n) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelésre tekintettel, ha társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról adatot szolgáltat.”

Tao. tv. 7.§. 1) bek. n. pont

Az adózás előtti eredményt csökkenti a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza.

Adózás előtti eredmény növelő új tételek

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

- az adóévet megelőző adóévben a 7. § (1) bekezdés s) pontja alkalmazására tekintettel az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális jószágon realizált jogdíjból származó, a 7. § (22)-(24) bekezdése szerinti arányszámmal megállapított veszteség 50 százaléka,

- a kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőkebevonásra (különösen a jegyzett tőke emelésre) tekintettel, a kisvállalati adóalap megállapítása során alkalmazott csökkentés összege a tőke kivonásakor.

Nonprofit szervezetekhez kapcsolódó rendelkezések

Új rendelkezés várható:

Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján akkor is módosítja az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége.

2) f. az alapítványnál, a közalapítványnál, az egyesületnél, a köztestületnél az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeggel, továbbá az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeggel.

Elhatárolt veszteség

Új rész várható:

Amennyiben az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkező negatív adóalapjának 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

A várható új részt aláhúzással jelöltük:

[Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét]

a) csökkenti, feltéve, hogy

aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna,

ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya,

ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és

ad) rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó meghatározása során.

A Tao. törvény 18. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A (7) bekezdéstől eltérően az (5) bekezdést nem kell alkalmazni a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletekre, ha a belföldi telephely ezen ügylet nemzetközi szerződés rendelkezése alapján nem keletkeztet magyar társasági adófizetési kötelezettséget.”

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

Új megfogalmazás várható:

Az adókedvezmény mértéke az (1) bekezdés szerinti hitelre az adóévben fizetett kamat.

Fejlesztési adókedvezmény, Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye, Rendelkezés az adóról, Kisadózó vállalkozások, növekedési adóhitel

Új feltételek várhatóak, az érintetteknek javasolt áttekinteni a módosuló részeket.

Kettős adóztatás elkerülése

Új rendelkezéseket aláhúzással jelöltük:

A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. A külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi (a továbbiakban: progresszív mentesítés). Progresszív mentesítéskor a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor a külföldön adóztatható jövedelemre az összes jövedelemre kiszámított átlagos társasági adókulccsal meghatározott társasági adót veszi figyelembe. Az átlagos adókulcsot két tizedesjegyre kerekítve kell figyelembe venni.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • bíró

    Az adóhatósági eljárások jövőbeni menetét jelentősen befolyásoló ítéletet tett közzé a Kúria, amely az Art.-ben előírt határozathozatali határidő túllépéséhez fűz jogkövetkezményt. Döntése megerősíti, hogy a cégekre a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció – ellentétben az eddigi gyakorlattal, írja az RSM blogja.

  • borospince

    A bortermelők 56 százaléka választotta az egyszerűsített adminisztrációt.

  • nyugdíjas

    Hamarosan dönthet a kormány a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeinek további könnyítéséről- írja a Magyar Idők.

  • bankkártya

    Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 200 terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók. A most meghirdetett újabb 30 ezer terminállal a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

  • Adó kódex

    A hitelezésről, a faktorálásról, a csődeljárásról és a lehetséges adókönnyítésekről tájékozódhat teljes körűen az Adó kódex legfrissebb számában, amelyet itt rendelhet meg.