Veszélybe kerülhet a cafetéria

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kevésbé termelékeny, a kötelező béremelést nehezen kigazdálkodó kis- és a közepes vállalkozásoknál könnyen felmerülhet a cafetéria jövő évi csökkentése vagy megszüntetése.

Megállapodott a kormány az általa preferált szociális partnerekkel, hogy a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő jövőre. Mindezek mellett a munkáltatói járulék 5 százalékponttal csökken. Ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be.

A kötelező béremeléssel kapcsolatban nem szívesen beszélnek arról, hogy a minimálbérek emelésén túl a többi dolgozó bérét is jelentősen növelni kell, mert az alacsony keresetűek jelentős béremelése bérfeszültséget eredményez a munkaköri rangsorban a dolgozók között. Nem tudnak olyan jól fizetni a kisvállalkozások, hogy a munkakörök differenciáltsága megmutatkozzon a bérkülönbségekben is. Arra viszont nagyon nincs szükség, hogy a kvalifikált munkaerő kilépjen a cégtől.

Tekintettel arra, hogy mindezek alapján 2017-től a vállalkozás minden dolgozója részére az eddig tervezettnél nagyobb béremeléssel kell kalkulálni, ennek következménye lehet

• a járulékcsökkentés „eltűnése” a jelentős bérnövekedés miatt,

• az eddig adott cafetéria elemek megszüntetése és az összeg béremelésre történő felhasználása,

• valamint az értékesített termékek és szolgáltatások eladási árának növelése.

A képzettséget nem igénylő munkakörökben alkalmazott minimálbér havi 111 000 forintról 127 650 forintra emelkedik 2017-ben, ami 15%-os béremelést jelent.

A garantált bérminimum (más néven szakmunkás minimálbér) jelenleg havi 129 000 forint, mely jövőre 161 250 forint lesz. A dolgozótól történő levonás mindegyik esetben 33,5%. Az alkalmazottak döntő többsége ebbe a kategóriába tartozik.

 

Tehát jelentős költségnövekedést okoznak a vállalkozások számára a jövő évtől szükséges béremelések. A megnyugtató bérrendezéshez az 5%-os járulékcsökkentés önmagában nem elég. Át kell gondolni a cégnél alkalmazott cafetéria-rendszer költségeit! Egyes kisvállalkozásoknál lehet, hogy meg is kell szüntetni a megnyugtató bérkiigazítások végrehajtása érdekében.

Már a 2016. évi LXVI. törvényben kihirdették, hogy 2017. január 1-től a béren kívüli juttatásoknak alapvetően csak két fajtája van:

a) juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része, és

b) a Széchenyi Pihenő Kártya.

Végre megváltoztatták 2017-től az adóalap szorzószámát is a dolgozóknak adott juttatások értékére vonatkozóan. Így jövedelemnek minősül a juttatás értéke, az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adók (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás,) alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatásoknak egyedi éves keretösszege is van.

Például 100 000 forint béren kívüli juttatás adóalapja: 100 000 * 1,18 = 118 000 forint. A 15% szja és a 14% eho együttesen 29% köztehernek néz ki, ha nem kellene az értéket megemelni az adóalaphoz. A tényleges közteher: 118 000 * 0,29 = 34 220 forint. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató 100 000 forint béren kívüli juttatást ad a dolgozónak, annak 34,22%-át a cég befizeti a kincstárba.

Ebből megállapítható, hogy a béren kívüli juttatás 34,22%-os adója jóval magasabb, mint a munkabér után fizetendő 23,5% adó, mely a munkáltató közterhe. (Költséget jelent mindkettő.)

Véleményem szerint egyértelmű, hogy amennyiben az 5%-os járulékcsökkentés nem elegendő az összes béremelésre, (ne feledjük, nemcsak a minimálbérekről van szó!) akkor a béren kívüli juttatások megszüntetése képezhet még fedezetet.

 

Példa:

A munkáltató 2016-ban 27% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást fizet a dolgozók után, a rehabilitációs hozzájáruláson kívül, mely utóbbit nem tudjuk százalékban kifejezni a feltételei miatt. Tehát együttesen 28,5% közteherről beszélünk.

2017-ben ez a közteher 23,5% lesz.

• 2016-ban 129 000 forint * 0,285 közterhe = 36 765 Ft.

• 2017-ben a béremelés után 161 250 * 0,235 = 37 893 Ft.

Nemhogy nyertünk volna a járulékcsökkentéssel, de a garantált bérminimumnál növekedett a költségünk. Minél jobban növeljük a bruttó bért, annál kevésbé érvényesül a járulékcsökkentés.

Az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja szintén az 1,18-as szorzóval korrigált érték, de a 15 százalék szja mellé 27 százalék eho társul. Így 49,56 százalék munkáltatói teherrel kalkulálhatunk 2017-ben az idei 49,98 százalék helyett.

Ezzel a közteherrel valósíthatjuk meg az idén még gyakran használt béren kívüli juttatások (önkéntes pénztárak, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés…) nyújtását.

Lényegében magukra hagyják a cafetériát, mert mindenki azt csinálhat, amit akar, csak fizesse be az adót.

Átmenetinek is nevezhető szabály kerül a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe. Eszerint a 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.

Ez jelenti számomra az „azt csináltok, amit akartok, csak fizessetek mintegy 50%-nyi adót” elnevezésű paragrafust. A bérek emelése miatt erre most nincs pénze a cégeknek – kivéve talán az 1500 nagyvállalatot, – és jelen helyzetben nem ésszerű az egyéb juttatás nyújtása.

Megállapodott a kormány az általa preferált szociális partnerekkel, hogy a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő jövőre. Mindezek mellett a munkáltatói járulék 5 százalékponttal csökken. Ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be.

A kötelező béremeléssel kapcsolatban nem szívesen beszélnek arról, hogy a minimálbérek emelésén túl a többi dolgozó bérét is jelentősen növelni kell, mert az alacsony keresetűek jelentős béremelése bérfeszültséget eredményez a munkaköri rangsorban a dolgozók között. Nem tudnak olyan jól fizetni a kisvállalkozások, hogy a munkakörök differenciáltsága megmutatkozzon a bérkülönbségekben is. Arra viszont nagyon nincs szükség, hogy a kvalifikált munkaerő kilépjen a cégtől.

Tekintettel arra, hogy mindezek alapján 2017-től a vállalkozás minden dolgozója részére az eddig tervezettnél nagyobb béremeléssel kell kalkulálni, ennek következménye lehet

• a járulékcsökkentés „eltűnése” a jelentős bérnövekedés miatt,

• az eddig adott cafetéria elemek megszüntetése és az összeg béremelésre történő felhasználása,

• valamint az értékesített termékek és szolgáltatások eladási árának növelése.

A képzettséget nem igénylő munkakörökben alkalmazott minimálbér havi 111 000 forintról 127 650 forintra emelkedik 2017-ben, ami 15%-os béremelést jelent.

A garantált bérminimum (más néven szakmunkás minimálbér) jelenleg havi 129 000 forint, mely jövőre 161 250 forint lesz. A dolgozótól történő levonás mindegyik esetben 33,5%. Az alkalmazottak döntő többsége ebbe a kategóriába tartozik.

 

Tehát jelentős költségnövekedést okoznak a vállalkozások számára a jövő évtől szükséges béremelések. A megnyugtató bérrendezéshez az 5%-os járulékcsökkentés önmagában nem elég. Át kell gondolni a cégnél alkalmazott cafetéria-rendszer költségeit! Egyes kisvállalkozásoknál lehet, hogy meg is kell szüntetni a megnyugtató bérkiigazítások végrehajtása érdekében.

Már a 2016. évi LXVI. törvényben kihirdették, hogy 2017. január 1-től a béren kívüli juttatásoknak alapvetően csak két fajtája van:

a) juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része, és

b) a Széchenyi Pihenő Kártya.

Végre megváltoztatták 2017-től az adóalap szorzószámát is a dolgozóknak adott juttatások értékére vonatkozóan. Így jövedelemnek minősül a juttatás értéke, az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adók (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás,) alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatásoknak egyedi éves keretösszege is van.

Például 100 000 forint béren kívüli juttatás adóalapja: 100 000 * 1,18 = 118 000 forint. A 15% szja és a 14% eho együttesen 29% köztehernek néz ki, ha nem kellene az értéket megemelni az adóalaphoz. A tényleges közteher: 118 000 * 0,29 = 34 220 forint. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató 100 000 forint béren kívüli juttatást ad a dolgozónak, annak 34,22%-át a cég befizeti a kincstárba.

Ebből megállapítható, hogy a béren kívüli juttatás 34,22%-os adója jóval magasabb, mint a munkabér után fizetendő 23,5% adó, mely a munkáltató közterhe. (Költséget jelent mindkettő.)

Véleményem szerint egyértelmű, hogy amennyiben az 5%-os járulékcsökkentés nem elegendő az összes béremelésre, (ne feledjük, nemcsak a minimálbérekről van szó!) akkor a béren kívüli juttatások megszüntetése képezhet még fedezetet.

[htmlbox adomozaik]

 

Példa:

A munkáltató 2016-ban 27% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást fizet a dolgozók után, a rehabilitációs hozzájáruláson kívül, mely utóbbit nem tudjuk százalékban kifejezni a feltételei miatt. Tehát együttesen 28,5% közteherről beszélünk.

2017-ben ez a közteher 23,5% lesz.

• 2016-ban 129 000 forint * 0,285 közterhe = 36 765 Ft.

• 2017-ben a béremelés után 161 250 * 0,235 = 37 893 Ft.

Nemhogy nyertünk volna a járulékcsökkentéssel, de a garantált bérminimumnál növekedett a költségünk. Minél jobban növeljük a bruttó bért, annál kevésbé érvényesül a járulékcsökkentés.

Az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja szintén az 1,18-as szorzóval korrigált érték, de a 15 százalék szja mellé 27 százalék eho társul. Így 49,56 százalék munkáltatói teherrel kalkulálhatunk 2017-ben az idei 49,98 százalék helyett.

Ezzel a közteherrel valósíthatjuk meg az idén még gyakran használt béren kívüli juttatások (önkéntes pénztárak, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés…) nyújtását.

Lényegében magukra hagyják a cafetériát, mert mindenki azt csinálhat, amit akar, csak fizesse be az adót.

Átmenetinek is nevezhető szabály kerül a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe. Eszerint a 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.

Ez jelenti számomra az „azt csináltok, amit akartok, csak fizessetek mintegy 50%-nyi adót” elnevezésű paragrafust. A bérek emelése miatt erre most nincs pénze a cégeknek – kivéve talán az 1500 nagyvállalatot, – és jelen helyzetben nem ésszerű az egyéb juttatás nyújtása.

---