Veszteségelhatárolás és annak érvényesítése beruházás esetén a kisvállalati adóban

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A kisvállalati adó alapja fő szabályként nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél. A kisvállalati adóalap módosító tételek egyenlegeként keletkező vagy keletkezett veszteséget, és a kiva alanyiság előtti időszakban keletkezett elhatárolt veszteséget csak szintén a módosító tételek egyenlegeként keletkező pozitív összeggel lehet szembeállítani. Új beruházások esetén azonban a (tárgyévi vagy előző időszaki) veszteség a személyi jellegű kifizetésekkel is szembe állítható (a megfelelő korlátokkal). Cikkünkben ezt a lehetőséget vizsgáljuk meg.

Elhatárolt veszteség esetei

Tárgyévi veszteség elhatárolása: a Katv. 20. § (3)–(5) bekezdése szerint (kisvállalati adó alapját növelő és csökkentő tételek, kapcsolt vállalkozások közötti piaci ár és transzferár közötti különbözet miatti módosító tétel) megállapított negatív egyenleg elhatárolt veszteséget képez, amelynek összege a következő adóévekben csökkenti a Katv. 20. § (3)–(5) bekezdése szerint megállapított pozitív egyenleget.

Tehát amennyiben a tárgyévi módosító tételek egyenlege negatív, az a kiva időszak későbbi éveiben szembe állítható a módosító tételek pozitív egyenlegével.

Tárgyév előtt keletkezett elhatárolt veszteség felhasználása: az adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe Katv. szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapnak azt a részét, amelyet a társasági adóalap vagy a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe, továbbá a 2017. adóévet megelőző adóévekben keletkezett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynek azt a részét, amelyet a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe. A 2017-től hatályos szabályozás alapján az elhatárolt veszteség felhasználására további korlátozás nem vonatkozik.

A tárgyévben tehát a módosító tételek pozitív egyenlege csökkenthető a korábbi kiva időszak alatti negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménnyel, és a tao időszak alatti negatív társasági adóalappal (ami még nem került felhasználásra).

A veszteség levonhatósága a személyi jellegű kifizetésekből új beruházás esetén

Az új beruházások ösztönzése kiemelt szerepet kap a kisvállalati adó szabályozásában. Annak érdekében, hogy a Katv. 20. § (3)-(5) bekezdése szerinti tételeknek az új beruházások finanszírozása kapcsán keletkezett negatív egyenlege gyorsabban érvényesíthető legyen, a Katv. 20. § (7) bekezdése az új beruházás összegéig rugalmasabb szabályozást biztosít az általános veszteségelhatárolási szabályoknál.

Adóeljárás - jogszabálytükör

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvényt 3 új jogszabály - az adóigazgatási rendtartásról szóló, az adózás rendjéről szóló, valamint az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvény - váltja fel 2018. január 1-jétől.

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja a régi törvény és az új törvények tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. 

Megrendelés >>

 

Így az új beruházás összegéig a kisvállalati adózó a tárgyévi negatív egyenleggel, valamint a korábbi évek elhatárolt veszteségével a fő szabálytól eltérően a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját. Az adózó által a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg a későbbi években értelemszerűen nem vehető figyelembe elhatárolt veszteségként.

Új beruházás a kisvállalati adóalanyiság időszakában beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.

Korábbi kiva időszak alatti beruházások figyelembe vétele

A 2017. év előtt is kiva alany társaságok számára a Katv. 2017. november 24-től hatályos (2017. évi CLVII. törvénnyel megállapított) 32. § (11) bekezdésében foglalt rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy az új beruházásokkal összefüggésben felmerült korábbi (így 2016-os) kifizetéseket adózó 2017-ben adóévi kifizetésnek tekintse és így ezen beruházásokkal is csökkentse adóalapját, ha az egyéb feltételek fennállnak (elsősorban az a feltétel, hogy korábban nem csökkentette a kiva alapján az adott beruházások értékével):

Katv. 32.§ (11) bek.: A 20. § (6a) bekezdésben meghatározott elhatárolt veszteség összegéből az az összeg, amellyel a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatosan teljesített kifizetésekre tekintettel az adózó a 2017. évet megelőzően döntése szerint teljes mértékben csökkenthette az adóalapját, azonban a 2017. évet megelőzően az adóalap csökkentéseként nem vette figyelembe, a 2017. adóévben a 20. § (7) bekezdése alkalmazásában adóévi kifizetésnek minősül.

Ezen rendelkezésnek tehát a 2017-es adóévi adókötelezettség megállapítása során van jelentősége. A 2017. adóévi kifizetéseknek az adott adóévben és a következő adóévekben (így 2018. adóévben) történő figyelembe vételére a Katv. 20. § (7) bekezdése szerinti általános szabályok irányadók.

Példa a tárgyévi új beruházás összegével történő korlátlan adóalap-csökkentésre

Egy vállalkozás a következő, tárgyévi adóalapot érintő tranzakciókkal rendelkezik:

  • a megelőző évi nyereségéből a tárgyévben 3 millió forint osztalékot fizet;
  • 5 millió forint értékben beruházást valósít meg: korábban még használatba nem vett tárgyi eszközöket vásárol;
  • tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak összege 15 millió forint;
  • az adóalapot befolyásoló más eseményre a tárgyévben nem kerül sor,
  • a korábbi évek eredményéhez kötődően a tárgyévben 7 millió forint elhatárolt veszteség áll rendelkezésre.

A vállalkozás tárgyévi adóalapja főszabály szerint (az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül) a tőkeműveletek és osztalékok egyenlegének személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege, azaz:

(+) jóváhagyott fizetendő osztalék                3 MFt
(+) tőkekivonás                                             0 MFt
(-) tőkebevonás                                            0 MFt
(-) kapott osztalék                                         0 MFt
összesen                                                      3 MFT
(+) személyi jellegű kifizetések                     15 MFt    
mindösszesen, de minimum a személyi jellegű kifizetések        18 MFt

A vállalkozás azonban a rendelkezésre álló 7 millió forint elhatárolt veszteség összegéből

  • egyrészt főszabály szerint 3 millió forinttal csökkentheti (lenullázhatja) a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek egyenlegét,
  • másrészt az elhatárolt veszteség felhasználása során legfeljebb az 5 millió forintos új beruházás összegének erejéig a személyi jellegű kifizetések összegét is csökkentheti.

Így a vállalkozás mind a 7 millió forint elhatárolt veszteségét érvényesítheti az adóalap csökkentéseként, azaz tényleges tárgyévi adóalapja az új beruházásra tekintettel:

Főszabály szerinti adóalap – [az elhatárolt veszteség (7 M Ft), de legfeljebb az új beruházás személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek egyenlegével növelt összege, amelynek összege jelen esetben (5+3=8 M Ft)], így az adóalap: 18 M Ft – 7 M Ft = 11 M Ft.

Példa az adóalap személyi jellegű kifizetéseken felüli tételeiből adódó negatív egyenlegnek a tárgyévi adóalap csökkentésére való felhasználására

Egy vállalkozás a következő, tárgyévi adóalapot érintő tranzakciókkal rendelkezik:

  • egy leányvállalatától 3 millió forint osztalékot kap;
  • tőkéjét a tulajdonos 2 millió forinttal megemeli annak érdekében, hogy az említett osztalékot és a cég egyéb forrásait felhasználva végrehajtson egy 10 millió forint értékű beruházást;
  • 10 millió forint értékben beruházást valósít meg: korábban még használatba nem vett tárgyi eszközöket vásárol;
  • tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak összege 25 millió forint;
  • osztalékfizetésre, illetve az adóalapot befolyásoló más eseményre a tárgyévben nem kerül sor.

A vállalkozás tárgyévi adóalapja főszabály szerint a tőkeműveletek és osztalékok egyenlegének személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege, azaz:

(+) jóváhagyott fizetendő osztalék                0 MFt
(+) tőkekivonás                                             0 MFt    
(-) tőkebevonás                                           -2 MFt
(-) kapott osztalék                                        -3 MFt
összesen                                                      -5 MFt
(+) személyi jellegű kifizetések                     25 MFt
mindösszesen, de minimum a személyi jellegű kifizetések        25 MFt

A vállalkozás azonban a 10 millió forintos új beruházás összegének erejéig csökkentheti a tárgyévi adóalapját a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek negatív egyenlegével.

Így a vállalkozás tényleges tárgyévi adóalapja az új beruházásra tekintettel:

Főszabály szerinti adóalap – (az új beruházás (10 M Ft) és a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek negatív egyenlege (5 M Ft) közül a kisebb érték) = 25 M Ft – 5 M Ft = 20 M Ft.

Forrás: NAV 92. számú információs füzete

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • e-keresekedelem

    A félrevezető online kereskedelmi gyakorlat kiszűrésére a szaktárca a társhatóságokkal közösen rendszeresen ellenőrzi a webáruházakat az erre a célra kidolgozott akcióterv alapján - közölte Keszthelyi Nikoletta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

  • parlament

    Az Országgyűlés ötnapos üléssel folytatja munkáját a jövő héten. A képviselők szerdától péntekig - a tervek szerint 30 órás időkeretben - véleményezhetik a kormány jövő évi költségvetési javaslatát, emellett öt órában vitathatják meg a 2019-es adóváltoztatási terveket. 

  • Gulyás Gergely

    További adócsökkentéseket ígért a Miniszterelnökséget vezető miniszter a következő években.

  • cafeteria

    Elutasítja a cafeteria-rendszer módosítását a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és egyeztetést sürget a tervezetről a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívásával.  

  • adó, adózás, adótörvény

    A kormány 2018. június 19.-én beterjesztette az idei első adómódosító csomagot, majd pár órával később a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt is.