15 fontos változás a cégtörvényben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elektronikus úton is közzé kell tenni a jövőben a részvénytársaság egyes közleményeit, nem lesznek a cégkivonatban lakcímadatok, és újra kaphat költségkedvezményt a munkavállaló a munkaügyi perben.
Eddig csak lehetőség volt, a jövőben kötelező lesz a honlapon közzétenni a közgyűlési meghívót, a határozati javaslatokat és egyéb a közgyűléssel kapcsolatos dokumentumokat, információkat valamint az Nyrt. határozatait is. A közgyűlés meghirdetésével kapcsolatos tudnivalókat 15 helyett 21 nappal a meghirdetett dátum előtt kell megjelentetni az oldalon.
A gazdasági társaságokról, valamint a cégnyilvánosságról szóló hétfői törvénymódosítás a részvénytársaságok átláthatóságát EU-s irányelvek alapján próbálta javítani. Ezenkívül pontosított még az elektronikus cégbírósági bejelentésen, szűkítette a cégjegyzék tartalmát, valamint határozott arról is, hogy a munkaügyi perekben ismét kaphat költségkedvezményt a perelő dolgozó.
Átláthatóbb Nyrt.-k
Az átláthatóság érdekében szintén az Nyrt.-k honlapján kell nyilvánosságra hozni a közgyűlési meghívóval együtt a társaság igazgatótanácsának, igazgatóságának, felügyelőbizottságának összetételét, továbbá azt is, hogy ezek a tisztségviselők mennyi fizetést kapnak a munkájukért.
A szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek eddig csak új napirendi pontot vetethettek fel, ezentúl határozati javaslatot is előterjeszthetnek. Az ilyen előterjesztéseket szintén közzé kell tenni a honlapon.
A társaság a jövőben felajánlhatja a részvényeseknek, hogy a közgyűlést megelőzően levélben szavazzanak. Ehhez csak a személyazonosság igazolását lehet előírni.
Határozatképtelenség
Amennyiben az összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, akkor rá tíz napra lehet összehívni a következő közgyűlést. A törvény indoklásában azt is írják, ha a megismételt közgyűlés sem határozatképes, akkor már nem kell kivárni az újabb tíz napot a következő közgyűlés meghirdetéséhez, kivéve, ha a napirend közben módosult.
Meghatalmazás
A jövőben csak azzal a feltétellel lehet meghatalmazott az igazgatóság tagja, a cégvezető, a részvénytársaság vezető állású dolgozója és a felügyelő bizottság tagja, ha minden egyes határozati javaslatra egyértelmű szavazási utasítása van a meghatalmazótól. Ezzel a módosítással az esetlegesen felmerülő érdekellentéteket kívánták kezelni.
Ide tartozik, hogy a tagállamok korlátozhatják, egy részvényes hány képviselőt küldhet a közgyűlésre. De a részvényest nem akadályozhatják meg abban, hogy minden értékpapírszámlájához külön képviselőt jelöljön ki a közgyűlésekre. Nem változik azonban az a szabály, hogy egy részvényeshez tartozó részvényekkel kapcsolatban nem lehet eltérő szavazatokat leadni.
Külön belevették a törvénybe azt is, hogy a meghatalmazottnak a meghatalmazó részvényes utasítása szerint kell szavaznia, hiába következett ez eddig is a polgári jog általános alapelveiből.
Egyéb finomítások az Nyrt.-knél
A jövőben közgyűlés összehívása nélkül is hozhatnak a részvényesek döntést közgyűlési témában, például írásos formában dokumentálva.
A közgyűlési jegyzőkönyvben ezentúl nemcsak az érvényes szavazatok számát kell majd „mellette, ellene, tartózkodott” bontásban rögzíteni, hanem azt is, hogy milyen alaptőke-részesedés van a szavazatok mögött.
Ha a közgyűlésig eladja részvényeit a tulajdonos, akkor is joga van részt venni a közgyűlésen, és részvényesi jogait is gyakorolhatja, mert szerepel a neve a közgyűlés meghirdetésekor lezárt részvénykönyvben.
A nyilvánosan működő részvénytársaságok (Nyrt.) ügyvezetését a munkavállalók is ellenőrizhetik, az üzemi tanács útján. Eddig az üzemi tanáccsal csak az igazgatótanács köthetett erről megállapodást, a jövőben ezt a cégvezető is megteheti.
Minden Nyrt.-re érvényes
Az uniós jogszabályban a tőzsdén jegyzett társaságokra vonatkozó irányelv nálunk minden NyRt.-re érvényes lesz, hiszen az átláthatósági és tájékoztatási szabályok Magyarországon nem különböznek e két társasági formánál. A kihirdetés után 15 nappal lépnek életbe az új szabályok, és a részvénytársaságoknak 2010. május 31-ig kell alapszabályukat összhangba hozniuk a törvénnyel.
Elektronikus bejelentés
Tavaly óta csak elektronikusan lehet beadni a cégbíróság felé a gazdasági társasággal és a cégvezetéssel kapcsolatos bejelentéseket. De nem volt egyértelmű, hogy ez milyen úton történhet. Most rögzítésre került, hogy a kormányzati portálon keresztül nyújthatja be az adatokat a cég, választhatóan minősített elektronikus aláírással vagy anélkül. Megmaradt az a lehetőség is, hogy ezt a feladatot a cég jogi képviselője lássa el.
Lakcímadatok a cégjegyzékben
A természetes személyek védelme érdekében a lakcímadatok a jövőben nem szerepelnek automatikusan a cégjegyzékben, azokat csak a közfeladatot ellátók ismerhetik. Mások számára csak külön kérvényre adják ki a céges tisztségviselők lakcímét. Az ilyen eseményeket 5 évre visszakövethetővé kell tenni a cégbíróságon.
Költségkedvezmény munkaügyi perekhez
2008 elején megszüntették a munkaügyi pereknél a munkavállalók költségmentességét, helyette a költségfeljegyzési jogot vezették be. Ez a jog azonban a gyakorlatban nem biztosította a munkavállalók jogainak érvényesítését, ezért a nehéz helyzetben lévő munkavállalók számára ismét lehetségessé tették a költségkedvezmény igénybevételét, melyet levélben kell kérni, a kereset megjelölésével. A költségkedvezmény január elsejétől igényelhető, visszamenőleg, a folyamatban lévő ügyekre is.
Forrás: FigyelőNet
