A csődtörvény eljárásjogi jellegű változásai

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2017. július 1-ével több ponton is módosut a csődtörvény. A cikk a csőd- és felszámolási eljárás bírósági szakaszaival összefüggésben felmerülő eljárásjogi jellegű előírásokban bekövetkező változásokat mutatja be.

2017. július 1-jei hatályba lépéssel több ponton módosul a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény. A módosítások érintik egyrészt az eljárások anyagi jogi jellegű előírásait, összefüggésben állnak a hitelbiztosítéki prioritások és eszközök szerepével, valamint kiterjednek eljárásjogi normákra is. Jelen cikk célja, hogy a csőd- és felszámolási eljárás bírósági szakaszaival összefüggésben felmerülő, az eljárásjogi jellegű előírásokban bekövetkező változásokat bemutassa.

 

  1. A csőd- és a felszámolási eljárás kezdeti szakaszát érintő változások

 

A módosító törvény indokolása alapján a Cstv. 6. § (7) bekezdésében – a bírák ügyterheinek csökkentése érdekében – bővülnek azok az esetkörök, amikor bírósági titkár önállóan is eljárhat, és bírói jóváhagyás nélkül határozatot hozhat. Ebből fakadóan bírósági titkár önállóan is elrendelheti a felszámolást nemcsak azokban az eljárásokban, ahol a felszámolás elrendelése a cégbíróság értesítése alapján, hivatalból történik, hanem azokban az esetekben is, amikor a felszámolást maga az adós kezdeményezi, vagy nem az adós kezdeményezte ugyan, de az adós a hitelező követelését maga is elismerte vagy legalábbis nem vitatta. Az egyszerűsített felszámolás során azokban az esetekben is hozhat bírósági titkár a felszámolás befejezéséről végzést, amikor felhívás ellenére sincs olyan adat, amely alapján megállapítható, hogy az adósnak van-e a hitelezők között felosztható vagyona, valamint ha az adós vezető tisztségviselője nem tett eleget iratátadási kötelezettségének.

Amennyiben a törvényszék a csőd- és felszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig felfüggeszti, ennek ténye nem akadálya a közbenső mérleg bírósági jóváhagyásának – rögzítve annak az összegnek a maximális felső határát is, amely a jóváhagyott közbenső mérleg alapján a felszámolónak kifizethető.

A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemtől történő elállás esetén a bíróság köteles rendelkezni az eljárást megszüntető végzésben az eljárásban hozott, a felszámolást elrendelő, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő korábbi végzések hatályon kívül helyezéséről is.

 

  1. Fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő a csőd- és felszámolási eljárásban

 

Több módosítás érinti a csőd- és felszámolási eljárásban született bírói döntések elleni fellebbezés szabályait. A Cstv. 6. § újonnan beiktatott (5b) bekezdése rögzíti – a törvény más rendelkezéseinek módosításával is összefüggésben –, hogy a fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a fellebbezés érdemi elbírálásához alkalmas iratok a másodfokú bírósághoz beérkeznek. A rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a törvény a fellebbezés elbírálása tekintetében a bíróság részére ügyintézési határidőt állapít meg, amelyeket az alábbi esetekben szabályoz a törvény:

  • A törvény a felszámolási eljárást befejező végzéssel szemben előterjesztett fellebbezés elbírálására 90 napos határidőt szab [Cstv. 60. § (6a) bek.].
  • Egyszerűsített felszámolás során előterjesztett kifogást elbíráló végzés ellen 8 napon belül lehet fellebbezni, amely fellebbezést a bíróság 30 napon belül köteles elbírálni.
  • Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a rendkívüli moratórium megszüntetéséről hozott végzéssel szemben fellebbezésnek van helye, amelyet soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül el kell bírálni.

A feltételes adómegállapítás hazai és nemzetközi szabályozása

A gyakorlati szakemberek számára kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy az eljárást nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ismerteti a könyv. Így elérhetővé válik a „titkos elixír” a folyamatos hiánypótlási eljárások megszüntetésére.

Megrendelés >>

 

  1. A felszámoló tevékenységével szemben előterjesztett kifogás

 

A felszámolási eljárásokban indokolatlanul rövidnek bizonyult a gyakorlatban a felszámoló mulasztása vagy jogszabálysértése esetén a kifogás benyújtására nyitva álló törvényi határidő, így a módosítás a kifogások előterjesztésére rendelkezésre álló határidőt 8 napról 15 napra emeli.

Ha a kifogást a bíróság megalapozottnak találja, de a felszámoló nem járt el felróhatóan, a kifogást elbíráló határozatban a bíróság mentesítheti a felszámolót azon költségek viselése alól, amely költségek a kifogást benyújtó félnél merültek fel. Ezekben az esetekben a kifogást benyújtó fél költségeit a felszámoló a felszámolási költségek között szerepeltetheti; a költségviselés alól történő mentesítésre csak a felszámoló e tárgyban előterjesztett kérelmére kerülhet sor.

Pontosításra kerül a Cstv. 51. § (4) bekezdése egyrészt a felszámoló tevékenységével szemben benyújtott kifogás elbírálását követően benyújtható fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő tekintetében, másrészt pedig abban a vonatkozásban, hogy ezen fellebbezés előterjesztésére ki jogosult attól függően, hogy a bíróság helyt adott a kifogásban foglaltaknak (beleértve a felszámolási költségként történő elszámolást is) vagy elutasította azt. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen pedig a kifogást előterjesztő fél. A végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási költségként történő kifizetését engedélyező rendelkezése ellen a kifogást előterjesztő fél részére is nyitva áll a fellebbezési lehetőség a kifogásnak egyébként helyt adó végzés esetében is, ha a kifogást előterjesztő fél egyben hitelezőnek is minősül. A Cstv. 51. § (4a) bekezdése rögzíti a kifogást elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőt. Ennek értelmében a bíróság 45 napon belül köteles a fellebbezést elbírálni, amely határidő kezdete a Cstv. 6. § (5b) pontjának együttes alkalmazásával számítandó.

Amennyiben a bíróság a felszámolóval szemben bírságot szab ki, akkor a Cstv. 51/A. §-a értelmében a bíróság a felszámolóval szemben bírságot kiszabó határozatát a jogerőre emelkedését követő 8 napon belül köteles megküldeni a felszámolók névjegyzékét vezető, illetve nyilvántartó hatóságnak.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Üzemanyagár

    A NAV közzétette honlapján a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban októberben alkalmazható üzemanyagárakat.

  • Fotó: shutterstock

    A második félév ismét bővülést hozhat a közepes méretű M&A piacon - közölte a BDO.

  • Matolcsy György MNB-elnök

    Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a magyar gazdaság számára a skandináv országok gazdasági modellje lehet a példa, ezek az államok a munka- és a tőkeintenzív gazdaság után a tudásintenzív gazdaság irányába haladnak.

  • fegyver

    A NAV munkatársait is meglepte az a bőséges muníció, amit egy olasz férfinál találtak a beregsurányi határon. A férfit pedig az lepte meg, hogy a fegyverhez és a lövedékekhez engedély szükséges - olvasható a NAV Facebook-oldalán.

     

  • Fotó: shutterstock

    A legfrissebb NGM-tervezet értelmében a jelenlegi nyilvántartási formát egy jóval komplexebb és bonyolultabb verzió váltaná fel a kapcsolt vállalkozások esetében, amely már nemcsak a nagyvállalatokat, hanem a kis-és középvállalkozásokat is érinti, jelentős adminisztrációs terhet rakva ezzel rájuk, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.