A hazai cégvezetők közel ötöde korrumpálódna


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar vállalatvezetők 54 százaléka legalább egy olyan esetről tud, amikor korrumpálni próbáltak egy hivatalos szerv ügyintézőit, a cégvezetők 12-18 százaléka fogadna el, illetve mérlegelne egy korrupciós ajánlatot – derült ki az EY nemzetközi tanácsadó és könyvvizsgáló cég legutóbbi felmérésből, amit szerdán sajtótájékoztatón mutattak be Budapesten.


Az EY szakértői elmondták, tapasztalatuk szerint Magyarországon nincs változás a korrupció megítélésében.

Az üzleti tanácsadást is nyújtó vállalat és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete idén hatodik alkalommal mérte fel a magyar vállalatok esetében az átláthatóságot és a szabályoknak megfelelő működést, illetve a cégek korrupciós, valamint adatvédelmi kockázatait.

A felmérésben 300, legalább 50 embert foglalkoztató vállalkozás vett részt. Az árbevétel nagysága szerint a kérdésekre érvényes választ adó cégek 48 százalékának 2015-ös árbevétele 1 milliárd forint alatt, 52 százalékának 1 milliárd forint felett volt. A válaszadók 4,3 százaléka mezőgazdasági cég volt, 33,3 százaléka ipari vállalkozás, 4,7 százaléka építőipari társaság, a fennmaradó része pedig valamilyen szolgáltatás nyújt.

Fábián Lívia, az EY felelős üzleti működés szolgáltatások részlegének igazgatója és Biró Ferenc, az EY partnere kifejtette: egyre több cégnek van saját etikai kódexe, sőt, úgynevezett etikai forródrótot is működtetnek, de a magyar cégek lemaradása jelentős a nemzetközi szinthez képest.

 

Kifejtették: a cégvezetők továbbra sem ismerik fel az alapvető adatvédelmi és adatbiztonsági kockázatokat, a gyakorlatban nehezen azonosítják az ezzel kapcsolatos problémákat, vagy elmulasztják a kockázatok csökkentését. Azt is elmondták, hogy a kis- és középvállalatok még a nagyvállalatoknál is kevesebb figyelmet fordítanak a kockázatok felmérésére, illetve a megelőzésre.

Az idei felmérés tapasztalata szerint a cégvezetők 61 százaléka úgy véli: a kilépő kollégák soha nem viszik magukkal a cég adatait, ezzel együtt a megkérdezett vezetők 18 százaléka szerint az adatvédelem szemszögéből a legkockázatosabb az, hogy a kilépő dolgozók elviszik, eltulajdonítják a vállalkozásról a legfontosabb információkat.

Etikai kódexszel a magyarországi cégek 54 százaléka rendelkezik, míg nemzetközi méretekben a vállalkozások több mint 80 százalékának van etikai kódexe – mondta Fábián Lívia.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az éves árbevételük 5-7 százalékát veszítik el a vállalkozások a korrupciós és adatvédelmi visszaélések következtében – emelte ki Biró Ferenc.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.